Daniel García Chávez rendezésében.
– Musical lesz Anna
Frank naplójából: a holokauszt jelképévé vált kislány 1942 és 1944
között, 25 hónapon át írt, el nem küldött leveleiből készült zenés
darabot február 28-án mutatják be a madridi Calderón színházban,
Daniel García Chávez rendezésében.
A darabra az amszterdami Anna Frank alapítvány is áldását adta:
a premier előtti bemutatóra pénteken korán reggel, még nyitás előtt
került sor a Frank-családnak egykor menedéket adó házban, a mai
múzeumban. A főszereplő a 13 éves kubai Isabella Castillo, akit
interneten keresztül választottak ki 800 fiatal színész és énekes
közül. Isabella az amszterdami előadás után megrendülten
nyilatkozott a La Repubblica című olasz napilapnak: „Egy kubai
menekült énekesnő lányaként hosszú ideig illegálisan Belizében
rejtőztek, arra várva, hogy mikor juthatnak el Miamiban. „Nem
csaphattunk zajt, féltünk, hogy megtalál minket a rendőrség. Nem
ugyanaz a történet, mint Frankéké, de mégis van valami közös
bennünk” – mondta.
Anna Frank tisztában volt azzal, hogy van tehetsége az íráshoz:
„Kitty-t” – így nevezte el naplóját – többször átdolgozta és arról
álmodott, hogy a háború után megjelenteti. Ez a vágya azonban
életében nem teljesülhetett: 1944 augusztusában a családot elárulták
és elhurcolták, és Anna 1945 márciusában a bergen-belseni
koncentrációs táborban 15 évesen meghalt. Apja, Otto Frank mentette
meg az írást, 1947-ben jelentette meg flamand nyelven, majd az
1952-ben kiadott angol változattal vált világszerte ismertté.
1955-ben először Alfred Hackett amerikai drámaíró vitte színpadra,
majd 1959-ben George Stevens rendezett belőle három Oscar-díjjal
kitüntetett filmet. Az 1980-as években Steven Spielberg akarta újra
filmrevinni, de nem kapta meg a jogokat annak ellenére, hogy ő is
egy ortodox zsidó családból származik, akinek családját szintén
megtizedelték a nácik. Ez az elutasítás vezette Spielberget oda,
hogy elkészítse 1993-ban a Schindler listáját, amelynek bevételeiből
később ő finanszírozta a múzeumház átalakítását és bővítését.
„Ez a változat tiszteletben tartja a tragédiába beleágyazott
tolerancia üzenetét, amelynek életben tartása érdekünk” – mondta Jan
Eric Dubbelman, az Anna Frank Alapítvány nemzetközi osztályának
vezetője az El País című spanyol napilapnak. Rafael Alvero, a
musical zenei igazgatója pedig elmondta, tíz évet adott az életéből,
hogy megszerezze az alapítvány hozzájárulását és megvalósítsa a
tervet. „Megígértem a fiamnak, hogy életben tartom Anna Frankot, az
idegengyűlölet elleni és a gyermekek jogaiért vívott harc
szimbólumát”.
BreuerPress +MTI+ AP
Frank naplójából: a holokauszt jelképévé vált kislány 1942 és 1944
között, 25 hónapon át írt, el nem küldött leveleiből készült zenés
darabot február 28-án mutatják be a madridi Calderón színházban,
Daniel García Chávez rendezésében.
A darabra az amszterdami Anna Frank alapítvány is áldását adta:
a premier előtti bemutatóra pénteken korán reggel, még nyitás előtt
került sor a Frank-családnak egykor menedéket adó házban, a mai
múzeumban. A főszereplő a 13 éves kubai Isabella Castillo, akit
interneten keresztül választottak ki 800 fiatal színész és énekes
közül. Isabella az amszterdami előadás után megrendülten
nyilatkozott a La Repubblica című olasz napilapnak: „Egy kubai
menekült énekesnő lányaként hosszú ideig illegálisan Belizében
rejtőztek, arra várva, hogy mikor juthatnak el Miamiban. „Nem
csaphattunk zajt, féltünk, hogy megtalál minket a rendőrség. Nem
ugyanaz a történet, mint Frankéké, de mégis van valami közös
bennünk” – mondta.
Anna Frank tisztában volt azzal, hogy van tehetsége az íráshoz:
„Kitty-t” – így nevezte el naplóját – többször átdolgozta és arról
álmodott, hogy a háború után megjelenteti. Ez a vágya azonban
életében nem teljesülhetett: 1944 augusztusában a családot elárulták
és elhurcolták, és Anna 1945 márciusában a bergen-belseni
koncentrációs táborban 15 évesen meghalt. Apja, Otto Frank mentette
meg az írást, 1947-ben jelentette meg flamand nyelven, majd az
1952-ben kiadott angol változattal vált világszerte ismertté.
1955-ben először Alfred Hackett amerikai drámaíró vitte színpadra,
majd 1959-ben George Stevens rendezett belőle három Oscar-díjjal
kitüntetett filmet. Az 1980-as években Steven Spielberg akarta újra
filmrevinni, de nem kapta meg a jogokat annak ellenére, hogy ő is
egy ortodox zsidó családból származik, akinek családját szintén
megtizedelték a nácik. Ez az elutasítás vezette Spielberget oda,
hogy elkészítse 1993-ban a Schindler listáját, amelynek bevételeiből
később ő finanszírozta a múzeumház átalakítását és bővítését.
„Ez a változat tiszteletben tartja a tragédiába beleágyazott
tolerancia üzenetét, amelynek életben tartása érdekünk” – mondta Jan
Eric Dubbelman, az Anna Frank Alapítvány nemzetközi osztályának
vezetője az El País című spanyol napilapnak. Rafael Alvero, a
musical zenei igazgatója pedig elmondta, tíz évet adott az életéből,
hogy megszerezze az alapítvány hozzájárulását és megvalósítsa a
tervet. „Megígértem a fiamnak, hogy életben tartom Anna Frankot, az
idegengyűlölet elleni és a gyermekek jogaiért vívott harc
szimbólumát”.
BreuerPress +MTI+ AP
