ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ

Naftali Krausz


SIMON PERESZ ÖTLETE A 60.ÉVFODULÓN:
IMA IZRAELÉRT A VILÁG MINDEN ZSINAGÓGÁJÁBAN, MECSETÉBEN
ÉS KERESZTÉNY TEMPLOMÁBAN
Az eredeti copyright tulajdonképen Samuel Szitrouk, francia főrabbijé, de világgá röpitette Simon Peresz, Izrael idős, de annál aktivabb államelnőke.
Szitrouk eredeti terve úgy szólt, hogy a világ zsidósága vállalja magára egy szombat halachikus megtartását a következ – 60. – Függetlenségi Nap közelében és ezzel közelitse a Messiás eljöttét, illetve a megváltást, ahogy azt a Talmud igéri ( Sábbát, 118,b). Igaz hogy ott két szombatról van szó, de a francia főrabbi egyelőre mgelégszik eggyel is. Ugyanis egy másik talmudi mondás szerint, „ha annakidején (a pusztai vándorlás során) legalább egy szombatot betartottak volna – egy népnek sem lenne hatalma felettük” (uo).
Simon Peresz államelnök felkapta az ötletet és azt oda variálta, hogy a következő Függetlenségi Nap előtt, az Állam hatvanadik születésnapja tiszteletére, a világ minden zsinagógájában mondjanak imát Izraelért. Ehhez Peresz még hozzátette: eljuttatja a speciális ima szövegét a moszlimoknak és keresztényeknek is, foháskodjanak ők is Izrael jólétéért.
Az egyetlen ellenérv eddig nem a gójoktól jött, hanem a baloldali ateistáinktól, nevezetesen Joszi Szárid volt minisztertől, aki nevetség tárgyává teszi Peresz javaslatát…
„KÓSER” MIKULÁS? JERUZSÁLEMBEN CÁFOLJÁK
…de az Elit cég közönségszolgálata összemossa karácsonyt Hanukával
Egyrészt: Izraelben kb. félmillió olyan orosz import-„zsidó” él, akik csak a Szochnut fantáziájában zsidók, de valójában hithü keresztények.
Másrészt: Izraelben vannak olyan született zsidók is, akik előszeretettel ünneplik a gój ünnepeket. Ilyen például a karácsony, amikor nagyon szép egyházi koncerteket lehett hallgatni ingyen (Pl Abu.Goshban, Jaffón, stb), vagy a Mikulás, amit itt Szantának becéznek. Ilyenkor ajándékoznak azok, akiknek erre a célra Chanuka nem elég.
Nos egyes izraeli élelmiszer, illetve édesipari cégek kihasználják ezt és ők is beszállnak az „ünneplésbe”. Mivel azonban nem akarják a vallásos közönséget elvesziteni, egyszerüen letagadják Szantát. Ez történt az Elit nevü mamut csokoládé gyárban is, ahol a Mikulás csomagokat – Jeruzsálemben! – éppen chanukakor hozták forgalomba. Amikor egy szemfüles ujságiró rákérdezett, egyes szuoermarket vezetők kerek-perec tagadták a dolgot. Szanta? Ugyan kérem, ilyen nincs.
Azonban az Elit közönségszolgálata nem volt ilyen éber. Ott eldicsekedtek,hogy persze hogy van ortodox-kóser Mikulás, egy komplett doboz mindössze 19.5 sekel.
Amikor kitört a botrány, a Jád Leáchim (Segitőkéz a Testvéreknek) nevü militáns zsidó szervezet amely a misszionárusok ellen harcol és nem válogat az eszközökben – közölte hogy Szanta láttára a zsidóknak világszerte a pogromok jutnak eszükbe. „Nem a kereszténység ellen küzünk, hanem a misszionárusok ellen – közölte a szervezet szóvivője – és azon jelenség ellen, hogy gójis propagadát kóser csomagolásdban adnak el hivő zsidóknak”.
…És most áll a bál, legalább újév utánig…
AZ UTOLSÓ ZSIDÓ AFGANISZTÁNBAN…
Ujabban a világlapok kedvenc témája lett „az utolsó zsidó…”, itt vagy ott.
Riporterek előszeretettel keresnek fel olyan helyeket, ahol valamikor sok zsidó élt, de manapság, egyrészt az asszimiláció és másrészt háborus események következtében – csak 1-2 diszzsidó található. A „legjobb” példa erre Bagdad: a valamikor, nem is olyan régen virágzó iráki zsidóságot ma hat öreg és megfélemlitett ember „képviseli”.
Még ilyenebb a helyzet Afganisztánban, ahol időszámitás előtti 720 óta éltek zsidók, amikor Assziria száműzte a zsidó királyság lakósait. Ma, a Jerusalem Post riportere egy zsidót talált Kabulban, az afgán fővárosban, Zebulon Szimentov személyében, aki az elárvult zsinagógát őrzi. Elődje, az „utolsóelőtti zsidó”, Jichák Lewin, 3 évvel ezelőtt halt meg. Azóta a 74 éves Zebulon várja a messiást Kabulban, mig felesége és gyerekei már évekkel ezelőtt Izraelbe menekültek. Helyi pletyka szerint Zebulon kivárja hogy jó pénzért eladhassa a kétemeletes zsinagógát, ami „az ővé”, mivel senki más nem tart rá igényt.. Ha vendég jön, első kérdése hogy zsidó-e, de ha kap egy üveg whyskit, sokat és hosszasan mesél.
Ő maga vágja a baromfit amit eszik. Erre egy üzbékisztáni rabbi tanitotta meg, sok évvel ezelőtt. Izraelbe menni? Mi dolgom van ott? – mondja.
Utolsó zsidó Afganisztánban.
. . . ÉS RANGOONBAN
Vagyis a mai Yanguunban, amely Burma (vagyis a mai Mianmar) fővárosa. Itt is áll egy ősrégi zsinagóga, immár 300 éve, iraki zsidók épitették. Neve Mácmiách Jesua és mellette egy tábla, angol nyelven, amely azt mondja hogy „A tree may be alone in the field, a man alone in the world, but a jew is never alone in the holy days”( vagyis:létezhet egy magányos fa a mezőn és egy magányos ember a világon – de egy zsidó soha nincs egyedül az ünnepeken”.
Ez arra utalhat, hogy annakidején, a nagy ünnepek idején, ez a zsinagóga tele volt, de ez már nagy rég lehetett. Most türesen áll és régmult napok dicsőségét őrzi. Egyébként ez az egyetlen egyedi zsidó emlék a Burma, Kambódia, Laosz és Wietnam térségében . Emellett az egyetlen zsidó emlék a Taiföldi Bangkokban található, ahol egy ősi zsidó település maradványai mellett, egy fiatal Chabad közösség is müködik és virágzik.
Az „utolsó zsidó” itt Mose Sámuel és fia Smuel. Ök tudnak héberül olvasni és vezetik a ritkán tartott imákat, miután rabbija már 40 éve nincs a fogyatkozó közössségnek. Összesen talán husz zsidórol tudnak az egész országban, de nagy részük vegyesházas.
A zsinagóga a kormány átal mint „régi burmai kultúrális emlék” van nyilvántartva. A viszonyok a többi vallással több mint jók: a szomszédos mecset adja a zsinagógának a villanyt, áramszünet esetén és viszonzásul a moszlimok és a hinduk a zsinagóga udvarán lévő kutat használják. Már évek óta nincs „minján” szombaton sem, de a Ros Hasanai közös ebéden ötvenen vettek részt.
Az 53 éves Mose Sámuel esküszik hogy nem hagyja el Burmát, „ezt megigértem apámnak”. Fia, Sammy, ma a new-yorki Jeshiva University növendéke és nyomdokain halad. Valószinüleg ő lesz a legéslegutolsó zsidó Burmában.
MELYIK LESZ A REBBE UTCÁJA?
Bécsben már van egy tér, amely a néhai Lubavitsi rebbe – Menachem Schneurson – nevét viseli. Pesten még nincs (a Mazsihisz nem kéri, a tamáskodó Macska nem engedi).
Szinte hihetetlen, de az izraeli Kfár Chábádban, amely a lubavitsi haszidok fővárosa, ahol a rebbe kimondatlan szava is parancs – nincs róla utca elnevezve.
Miért? Most kiderült: azért mert a lakósok nem tudnak megegyezni, melyik a legnagyobb, legszebb utca amely alkalmas lenne erre. És ha találnánk egyet, amelyik megfelelne – mondja a tanács egyik központi tagja – ki vállalja a felelősséget, hogy a gyorsan fejlődő helységben nem lesz jövőre, vagy két év mulva, egy még szebb, még nagyobb utca?
„Nem szabad elhamarkodni a dolgot” – mondja Menachem Lehrer, a hatezer fönyi városka volt tanácselnöke. Ugyanezt vallja a jelenlegi tanácselnök, Benny Lifshitz is. Ezért az utcákat egyelőre számokkal jelzik és a 13 évvel ezelőtt elhunyt rebbének nincs utcája. „Minek neki utca? – kérdi egy tizenéves kisfiu – amikor minden az övé”?

A JEREVÁNI RÁDIÓ JELENTI: CHANUKA
Emlékszünk? Az átkosban a jereváni rádió „HIREI” jelentették a mosoly országát, a rendszer kifigurázását, mindent ami tilos volt és ezért jót lehetett nevetni, az örmény rádió „jelentésein”. Sokan azt hitték hogy kitaláció az egész, nincs is Jereván, nincs is rádió, az egész nem más mint egy hat.eng. szelep,melyen keresztü a rendszer lassan eltünik, elpárolog.
Valóban igy történt. A rendszer, vagyis az „átkos”, kámfort játszott, ma van egy valódi Jereván, ahol az idén zsidó gyerekek Chanuka gyertyákat gyujtottak. Már nem virtuális, nem vicc, tessék megnézni a képet.
„Megvásároljuk Magyarországot”
ZISZER UJABB SZÁLLODÁT ÉPIT PESTEN
Bár a hirnek átható Hering-szaga van, annak ellenére hogy főhőse édes (Ziszer), Izraelben nem átallották közhirré tenni – mégpedig a Jerusalem Post gazdasági mellékletében, amikbe a Heringeket csomagolják – hogy Motti Ziszer, az izraeli mutimilliomos, aki eddig is már fél Magyarországot megvette, most ismét nekikuruckodik és egy újabb 5 csillagos szállodát épit Pesten, valamint nagyszabásu beruházási programmba kezd – Óbudán.
Közben India közölte Ziszerrel, hogy megirigyelte Magyarországot és szeretné ha Ziszer őket is megvenné. Erre az „édes” Ziszer – aki vallásos zsidó de sajnos nem magyar származásu – gyorsan eladta a nagy pesti bevásárló központot 550 millió dollárért, amit befektet egy modern indiai tejipari kombinátba.
Persze – mondják Pesten Jobb(ik) körökben – nem akar a zsidó velünk kikezdeni, mert fél a Heringtől, ki sem állhatja még a szagát sem. Inkább megy Indiába. Menjen is mondja a Macska, amikor éppen szabadlábon van és Delhiben rámondják az Áment, mig Ziszer, aki pólisi, úgy megy mintha maradna.
És még azt mondja a német közmondás, hogy a fejétől bűzlik a Hering. Csak a fejétől?…
…ÉS EGY CSÓKOLÓZÓ ANTISZEMITA
Ukrainában sok zsidó azt tartja, hogy az elnök, Viktor Juscsenkó – antiszemita, „mint minden honfitársa”.
Mi, akik nem hisszük, hogy „m i n d e n magyar antiszemita” lenne, ime hozzuk a bizonyitékot: Juscsenkó nemrég Izraelben járt és csókolózásai bizonyitják, szereti a szent köveket és csinos nőket.
Még ha azok történetesen zsidók is…
Naftali Krausz Izrael