Elhunyt Norman Mailer amerikai író

Elhunyt Norman Mailer Pulitzer-díjas amerikai író és rendező.

1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long
Branch-ben és New York Brooklyn negyedében nőtt fel.
Repülőgép-mérnöki diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, majd
1944-ben bevonult, és 18 hónapig a csendes-óceáni hadszíntéren
harcolt. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on folytatta
tanulmányait. 1948-ban jelent meg nagy sikert arató háborús műve, a
Meztelenek és holtak, amely a világirodalom egyik legjobb háborús
regénye. További regényei, a Barbár part (1951) és A vadaskert
(1955) azonban vegyes, de inkább negatív kritikai visszhangot kaptak.
Nagy feltűnést keltett, s azonnal elnyerte az ifjabb, új
életstílust és művészeti irányzatokat kedvelő nemzedék tetszését az
1959-es Magamat hirdetem című műve, amelyben leplezetlen
önfeltárással rögzített befejezetlen történeteket,
regényrészleteket, kidolgozatlan ötleteket és más feljegyzéseket.
Későbbi művei sem kaptak kedvező kritikákat, de széles olvasótábor
érdeklődését vívták ki.
Az 1965-ös Egy amerikai álom egy feleséggyilkosról szól – nem
mellékesen Mailer is leszúrta egy részeg partin a második feleségét,
Adele Moralest, aki azonban csak megsebesült, s így az író nem
került börtönbe. Válásuk után egy angol arisztokrata hölgyet, Lady
J. Campbellt vett el, majd tőle is elválva, egy színésznővel, B.
Bentley-vel kötött házasságot. Magánéletének fordulatai éppúgy az
érdeklődés középpontjában álltak, mint politikai tevékenysége.
1969-ben jelöltette magát New York polgármesteri tisztségére, a
60-as évek második felében részt vett a vietnami háború elleni
tüntetéseken, egy felvonuláson a Pentagon előtt le is tartóztatták.
Politikai nézeteit a Miért vagyunk Vietnamban? című riport
tanulmányában összegezte, ebben egy alaszkai vadászkalandot állít
párhuzamba a távol-keleti háborúval.
Mailer, mint regényíró ellentmondásos, egoista és provokatív
jelenség volt, aki nemcsak a kritikusokat, de olvasóit is gyakran
feldühítette, de tényfeltáró újságíróként egyértelmű elismerést
szerzett. Az éjszaka hadai (1968), mely a Pentagon előtti tüntetést
idézi fel, Nemzeti Könyv- valamint Pulitzer-díjat kapott. (1980-ban
ismét elnyerte ezt a kitüntetést.) Hasonló sikerrel írt a két nagy
párt elnökjelölő konvencióiról a Chicago ostromában, s a
holdutazásról a Tűz a Holdon című könyvében.
Emlékezetes művei az Elnöki iratok, a Kannibálok és keresztények
című esszékötetek, az Oswald meséi, mely a Kennedy-gyilkosságot
dolgozta fel, A hóhér dala (1979), mely egy elítélt sorozatgyilkos
regénye, Marilyn címmel pedig 1973-ban megírta Marilyn Monroe
életrajzát, nem kevés politikai invencióval.
Összesen 40 könyvet, köztük 11 regényt írt, továbbá
színdarabokat, forgatókönyveket és verseket is. Több filmet
rendezett, amelyekben néha a főszerepet is ő alakította. A Village
Voice című New York-i magazin egyik alapítója. Több műve is
megjelent magyarul, legutóbb 2007-ben az amerikai világpremierrel
egy időben adták ki a Várkastély a vadonban című regényét, amely
Adolf Hitler náci diktátor gyermekkoráról szól.
Regényei érzékletesen mutatják be a háború utáni Amerika
társadalmát, hatalmi struktúráját. Eszmevilágában kezdetben az
egzisztencializmus, majd a beat, a hippi mozgalom, az újbaloldal
ideológiájának hatása érződik. Mailer többször is összeütközésbe
került a feministákkal, a háború híveivel és másokkal, aktuális
eseményekhez fűzött ellentmondásos kommentárjaival sokszor nagy
vihart kavart.
Számára az írás harcot jelentett az emberi értékek
megmentéséért, a társadalmi tekintélyek ellen, éles nonkonformizmus,
állandó ellentmondási kényszer vezette tollát.
BreuerPress-Info