2007-08-21, kedd – Életének 81 évében, hosszantartó betegség után kedd hajnalban elhunyt Lakatos Menyhért író.
Lakatos Menyhért Vésztőn született 1926 április 11.-én. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től 1975-ig a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-tól szabadfoglalkozású író. Első, nagyobb lélegzetű művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regényével 1975-ben jelentkezett. A kötet nagy feltűnést keltett, az író azonnal országos ismertségre tett szert. Miután a regényt mintegy 30 országban is kiadták, Lakatos Menyhért nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Több jelentős művét – verseskötetet, mese és novelláskötet – ismerheti a közönség: Füstös képek (regény, 1975), Angárka és Busladarfi (mesék, 1978), A hét szakállas farkas (mese, 1979), A hosszú éjszakák meséi, A paramisák ivadékai (kisregény, 1979), Az öreg fazék titka (mesék, 1981), Akik élni akartak (regény, 1982), A titok (elbeszélések, mesék, 1998), Tenyérből mondjak jövendőt, Csandra szekere(regény. ) Ő a szerzője az Átok és Szerelem megfilmesített zenés ballada forgatókönyvének is.
Írói munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1976-ban Füst Milán- díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.
Lakatos Menyhért a cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója is volt. 1970-ben Londonban megválasztják a Cigány Világszövetség elnökhelyettesévé. 1986-ban egy szűk roma értelmiségi csoporttal megalakítja a Cigány Kulturális Szövetséget és az első roma lapot: a Romano Nyevipét. Ezután a TIT Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke és a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. Lakatos Menyhért bár a kilencvenes években is folyamatosan publikált, főleg meséket, a nyilvánosság előtt már keveset szerepelt.
BreuerPress
Írói munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1976-ban Füst Milán- díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.
Lakatos Menyhért a cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója is volt. 1970-ben Londonban megválasztják a Cigány Világszövetség elnökhelyettesévé. 1986-ban egy szűk roma értelmiségi csoporttal megalakítja a Cigány Kulturális Szövetséget és az első roma lapot: a Romano Nyevipét. Ezután a TIT Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke és a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. Lakatos Menyhért bár a kilencvenes években is folyamatosan publikált, főleg meséket, a nyilvánosság előtt már keveset szerepelt.
BreuerPress
