Jordánia és a palesztinok „valamiféle szövetségét vagy konföderációját” javasolta Londonban közölt lapnyilatkozatában Benjamin Netanjahu, a jobboldali izraeli Likud párt vezetője, aki szerint az iráni nukleáris válságban a katonai megoldás „csak az utolsó eszköz” lehet.
Az ellenzéki pártvezető a Financial Timesnak adott interjúban határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a sok arab ország által Iránnal szemben táplált félelem teremt-e stratégiai lehetőségeket Izrael számára. Netanjahu szerint ennek példája lehetne az izraeli-palesztin békeerőfeszítések kiterjesztése „két játékosról mondjuk négyre”, kreatív módon bevonva Jordániát és Egyiptomot, amivel „valószínűleg bizonyos problémákat meg lehetne oldani”.
A palesztinoknak „nyilvánvalóan segítségre van szükségük” ahhoz, hogy törvényességet és rendet teremtsenek saját városaikban, és „valamilyen szövetségre vagy konföderációra irányuló törekvés Jordániával” megteremtheti a biztonság és a béke ezen elemét – fogalmazott.
Netanjahu – akit a brit gazdasági napilap a következő választások esélyesének nevezett – ugyanakkor a „hagyományos arab követelések újjáélesztéseként” vetette el a Szaúd-Arábia által előterjesztett új arab béketervet, amely szerinte az 1967-es háború előtti „védhetetlen” határok mögé kényszerítené vissza Izraelt.
Az iráni atomprogramról szólva Netanjahu azt mondta: iszlám hittudósok szerint a garantált kölcsönös megsemmisítés doktrínája Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szemében nem elrettentő, hanem ösztönző tényező, mert az irániak hívők és hitetlenek milliók halálával járó összecsapásától várják „messiásuk érkezését”.
Hozzátette: ha egy „őrült rezsim” a világ meghódítására, vagy legalábbis jelentős részének lerombolására alkalmas fegyverek megszerzésére törekszik, azt meg kell állítani.
Az izraeli politikus szerint Irán ügyében három dolgot lehet tenni: semmit, és akkor Iránnak valószínűleg három-négy éven belül atomfegyvere lesz, fenn lehet tartani a katonai opciót, de „ez csak az utolsó eszköz lehet, mert túl bonyolult”, és gazdasági nyomásgyakorlással ki lehet használni a rezsim gazdasági gyengeségét.
Netanjahu szerint az iráni atomprogramot gazdasági eszközökkel meg lehet állítani.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz belőle izraeli miniszterelnök, a Likud első embere azt mondta, hogy „a következő választások után”.
BreuerPress-info
A palesztinoknak „nyilvánvalóan segítségre van szükségük” ahhoz, hogy törvényességet és rendet teremtsenek saját városaikban, és „valamilyen szövetségre vagy konföderációra irányuló törekvés Jordániával” megteremtheti a biztonság és a béke ezen elemét – fogalmazott.
Netanjahu – akit a brit gazdasági napilap a következő választások esélyesének nevezett – ugyanakkor a „hagyományos arab követelések újjáélesztéseként” vetette el a Szaúd-Arábia által előterjesztett új arab béketervet, amely szerinte az 1967-es háború előtti „védhetetlen” határok mögé kényszerítené vissza Izraelt.
Az iráni atomprogramról szólva Netanjahu azt mondta: iszlám hittudósok szerint a garantált kölcsönös megsemmisítés doktrínája Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szemében nem elrettentő, hanem ösztönző tényező, mert az irániak hívők és hitetlenek milliók halálával járó összecsapásától várják „messiásuk érkezését”.
Hozzátette: ha egy „őrült rezsim” a világ meghódítására, vagy legalábbis jelentős részének lerombolására alkalmas fegyverek megszerzésére törekszik, azt meg kell állítani.
Az izraeli politikus szerint Irán ügyében három dolgot lehet tenni: semmit, és akkor Iránnak valószínűleg három-négy éven belül atomfegyvere lesz, fenn lehet tartani a katonai opciót, de „ez csak az utolsó eszköz lehet, mert túl bonyolult”, és gazdasági nyomásgyakorlással ki lehet használni a rezsim gazdasági gyengeségét.
Netanjahu szerint az iráni atomprogramot gazdasági eszközökkel meg lehet állítani.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz belőle izraeli miniszterelnök, a Likud első embere azt mondta, hogy „a következő választások után”.
BreuerPress-info
