„Az Iráni Iszlám Köztársaság meghozta döntését: a nukleáris energia területén erőteljesen folytatja útját és el fogja nyerni erőfeszítései gyümölcsét” – jelentette ki Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője .
Irán legfőbb politikai és vallási vezetője bejelentette , hogy az iszlám köztársaság folytatja atomprogramját, s bár nem mondta ki nyíltan, azt sugalmazta, hogy nem állítják le az urándúsítást, amit a Nyugat követel.
A bejelentés előrevetíti, hogy kedden várható hivatalos válaszában Teherán elutasítja a nyugati hatalmak, valamint Oroszország és Kína közös követeléseit.
Hamenei nyilatkozatában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorol Teheránra, noha az kinyilatkoztatta, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. „Az olyan arrogáns hatalmak, mint az Egyesült Államok a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Iránra, miközben tudják, hogy Irán nem akar atomfegyvert” – mondta Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A Pretoriában tárgyaló Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hétfőn közölte: „Befejeztük a kérdés áttekintését. Reméljük, hogy megoldást találunk az atomkérdésre az együttműködés, a tárgyalások (elve) alapján, tiszteletben tartva Irán jogát a nukleáris technológiára.”
Teheránban az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjének helyettese világosabban fogalmazott, amikor kijelentette, hogy „figyelembe véve az iráni tudósok által elért műszaki eredményeket, az urándúsítás leállítása egyáltalán nem lehetséges”. Mohammed Szaidi, aki egyben az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokon a teheráni küldöttség egyik főtárgyalója, a FARS félhivatalos iráni hírügynökség hétfői jelentése szerint megerősítette, hogy kedden adnak választ az nyugati javaslatcsomagra. – „Ez mindenre kiterjedő válasz lesz, amely széles lehetőséget nyújt a Nyugat számára az iráni atomprobléma tárgyalásos megoldására” – szögezte le.
Mohammed Szaidi azt is közölte, hogy Irán hamarosan beindítja az ország középső részén található Arakban létesített nehézvízüzemét, amelynek feladata, hogy ellássa a településen épülő nehézvizes reaktort. Szaidi szerint „a nagyon közeli jövőben megvalósítják a nehézvízgyártási programot”. A termelés várhatóan két héten belül indul be – jelentette ki egy másik jól értesült forrás a francia hírügynökségnek.
Szaidi a FARS szerint bejelentette: Golám Reza Agazadeh, az iráni atomenergetikai szervezet vezetője moszkvai látogatásra készül, hogy megtárgyalja a szavai szerint mostanra „93 százalékban elkészült” busehri atomerőmű beindításának ütemtervét.
Egy jól értesült iráni illetékes szerint Irán írásban nyújtja át az európaiaknak a javaslatcsomagra adandó választ.
A nyugati hatalmak – Oroszországgal és Kínával kiegészülve – június elején javaslatcsomagot nyújtottak át Iránnak a nyugtalanító kérdés átfogó rendezésére. A csomagban gazdasági és más ösztönző intézkedéseket helyeztek kilátásba, cserébe pedig a fő követelésük az volt, hogy Irán állítsa le az urándúsítást, amely polgári és katonai célokat egyaránt szolgálhat.
Nyugati diplomaták szerint Teheránnak le kell mondania az urándúsításról, ez a további tárgyalások előfeltétele. Minden más választ valószínűleg elutasításként fognak értékelni a nyugati fővárosokban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július végén határozatban követelte, hogy Irán függessze fel nukleáris tevékenységét. Augusztus 31-ig adott határidőt erre, ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Ez a BT-határozat volt az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támasztott, és amely szankciók mérlegelésével fenyegetett.
Irán nem engedte be az ENSZ ellenőreit a natanzi földalatti atomlétesítménybe, ami alátámasztani látszik az atomprogramjával kapcsolatos gyanúkat – közölték hétfőn Bécsben diplomaták és ENSZ-illetékesek. Ez utóbbiak szerint a natanzi létesítmény látogatásának példa nélküli elutasítása akadályozza az arra irányuló a nemzetközi törekvéseket, hogy megbizonyosodjanak: Teherán nem kísérli meg atomfegyverek gyártását, és betartja az atomsorompó egyezményt.
A Nyugatnak kevés hatásos eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Iránra vitatott atomprogramja ügyében – írta a The Wall Street Journal hétfőn. Washington a múlt héten bejelentette: az Egyesült Államok már szeptember elején büntetőintézkedéseket fog kezdeményezni az ENSZ-ben, ha Irán nem hagy fel az urándúsítással. A gazdasági napilap úgy értékelte, hogy az olyan szankcióknak nem sok hatásuk volna, amelyek az Iránba irányuló atomtechnológiai exportot korlátoznák.
BPI-info
A bejelentés előrevetíti, hogy kedden várható hivatalos válaszában Teherán elutasítja a nyugati hatalmak, valamint Oroszország és Kína közös követeléseit.
Hamenei nyilatkozatában azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorol Teheránra, noha az kinyilatkoztatta, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. „Az olyan arrogáns hatalmak, mint az Egyesült Államok a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Iránra, miközben tudják, hogy Irán nem akar atomfegyvert” – mondta Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
A Pretoriában tárgyaló Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hétfőn közölte: „Befejeztük a kérdés áttekintését. Reméljük, hogy megoldást találunk az atomkérdésre az együttműködés, a tárgyalások (elve) alapján, tiszteletben tartva Irán jogát a nukleáris technológiára.”
Teheránban az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjének helyettese világosabban fogalmazott, amikor kijelentette, hogy „figyelembe véve az iráni tudósok által elért műszaki eredményeket, az urándúsítás leállítása egyáltalán nem lehetséges”. Mohammed Szaidi, aki egyben az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokon a teheráni küldöttség egyik főtárgyalója, a FARS félhivatalos iráni hírügynökség hétfői jelentése szerint megerősítette, hogy kedden adnak választ az nyugati javaslatcsomagra. – „Ez mindenre kiterjedő válasz lesz, amely széles lehetőséget nyújt a Nyugat számára az iráni atomprobléma tárgyalásos megoldására” – szögezte le.
Mohammed Szaidi azt is közölte, hogy Irán hamarosan beindítja az ország középső részén található Arakban létesített nehézvízüzemét, amelynek feladata, hogy ellássa a településen épülő nehézvizes reaktort. Szaidi szerint „a nagyon közeli jövőben megvalósítják a nehézvízgyártási programot”. A termelés várhatóan két héten belül indul be – jelentette ki egy másik jól értesült forrás a francia hírügynökségnek.
Szaidi a FARS szerint bejelentette: Golám Reza Agazadeh, az iráni atomenergetikai szervezet vezetője moszkvai látogatásra készül, hogy megtárgyalja a szavai szerint mostanra „93 százalékban elkészült” busehri atomerőmű beindításának ütemtervét.
Egy jól értesült iráni illetékes szerint Irán írásban nyújtja át az európaiaknak a javaslatcsomagra adandó választ.
A nyugati hatalmak – Oroszországgal és Kínával kiegészülve – június elején javaslatcsomagot nyújtottak át Iránnak a nyugtalanító kérdés átfogó rendezésére. A csomagban gazdasági és más ösztönző intézkedéseket helyeztek kilátásba, cserébe pedig a fő követelésük az volt, hogy Irán állítsa le az urándúsítást, amely polgári és katonai célokat egyaránt szolgálhat.
Nyugati diplomaták szerint Teheránnak le kell mondania az urándúsításról, ez a további tárgyalások előfeltétele. Minden más választ valószínűleg elutasításként fognak értékelni a nyugati fővárosokban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa július végén határozatban követelte, hogy Irán függessze fel nukleáris tevékenységét. Augusztus 31-ig adott határidőt erre, ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Ez a BT-határozat volt az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támasztott, és amely szankciók mérlegelésével fenyegetett.
Irán nem engedte be az ENSZ ellenőreit a natanzi földalatti atomlétesítménybe, ami alátámasztani látszik az atomprogramjával kapcsolatos gyanúkat – közölték hétfőn Bécsben diplomaták és ENSZ-illetékesek. Ez utóbbiak szerint a natanzi létesítmény látogatásának példa nélküli elutasítása akadályozza az arra irányuló a nemzetközi törekvéseket, hogy megbizonyosodjanak: Teherán nem kísérli meg atomfegyverek gyártását, és betartja az atomsorompó egyezményt.
A Nyugatnak kevés hatásos eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Iránra vitatott atomprogramja ügyében – írta a The Wall Street Journal hétfőn. Washington a múlt héten bejelentette: az Egyesült Államok már szeptember elején büntetőintézkedéseket fog kezdeményezni az ENSZ-ben, ha Irán nem hagy fel az urándúsítással. A gazdasági napilap úgy értékelte, hogy az olyan szankcióknak nem sok hatásuk volna, amelyek az Iránba irányuló atomtechnológiai exportot korlátoznák.
BPI-info
