Egyhangúlag elfogadta a Hezbollah libanoni síita szervezet és Izrael közötti harcok beszüntetésére felszólító határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint pénteken (közép-európai idő szerint szombat hajnalban), pontosan egy hónappal az ellenségeskedések kezdete után.
A 1701. határozat felszólítja a Hezbollahot minden támadás és Izraelt minden offenzív hadművelet azonnali beszüntetésére. A dokumentum előirányozza libanoni egységek és a megerősített ENSZ-erők (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonban, és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből.
A szavazás előtt Condolezza Rice amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: a Biztonsági Tanácsba benyújtott határozattervezet „megnyitja az utat a tartós béke előtt”. Rice felszólította Iránt és Szíriát, tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását.
„Felszólítunk valamennyi államot, különös tekintettel Iránra és Szíriára, hogy tartsák tiszteletben a libanoni kormány szuverenitását és a nemzetközi közösség akaratát” – mondta az amerikai külügyminiszter.
A miniszteri szintű tanácskozás elején Kofi Annan ENSZ-főtitkár hangsúlyozta: létfontosságú, hogy azonnal véget érjenek a harcok.
A határozat előirányozza az ENSZ Libanoni Ideiglenes Hadereje (UNIFIL) létszámának a jelenlegi 2000-ről maximum 15 ezer főre történő emelését, és felhatalmazza az UNIFIL-t, „tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a műveleti térségét ne használják fel semmilyen ellenségeskedésre”.
A határozat nem tesz említést az ENSZ alapokmányának VII. fejezetéről, amely megengedi erő alkalmazását, ha veszély fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a libanoni helyzet ilyen veszélyt jelent.
Az UNIFIL feladata továbbá a humanitárius munka támogatása Libanonban, ahol a konfliktus egy hónapja alatt több mint 1100 libanoni és izraeli állampolgár halt meg.
A határozat felszólít a két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiknek a Hezbollah fegyveresei által történt elhurcolása július 12-én a konfliktust kiváltotta.
A libanoni-szíriai-izraeli határ térségében lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyákkal kapcsolatban a határozat felszólítja Kofi Annant, hogy az érintett felekkel történt konzultációk után 30 napon belül tegyen javaslatot a kérdés megoldására.
Tony Blair brit kormányfő szombati közleményében üdvözölte az ENSZ-határozat egyhangú elfogadását és bejelentette, hogy rövidesen a Közel-Keletre – elsősorban Izraelbe és Palesztinába – látogat.
„A határozat elfogadása után most a konfliktust kiváltó alapvető okok megoldásán kell dolgoznunk” – közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy „nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a libanoni konfliktus a folytatódó palesztinai zsákutca kihasználásának szándékából nőtt ki”.
Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette: a libanoni és izraeli területen folyó háború leállításával kapcsolatos döntést meghozva a nemzetközi közösség magára vállal minden felelősséget. Douste-Blazy hangsúlyozta: a határozatot az Egyesült Államokkal együtt benyújtó Franciaország a tartós tűzszünet és a politikai megoldás elveit kívánta már most egyidejűleg rögzíteni.
BreuerPress-info
A szavazás előtt Condolezza Rice amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: a Biztonsági Tanácsba benyújtott határozattervezet „megnyitja az utat a tartós béke előtt”. Rice felszólította Iránt és Szíriát, tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását.
„Felszólítunk valamennyi államot, különös tekintettel Iránra és Szíriára, hogy tartsák tiszteletben a libanoni kormány szuverenitását és a nemzetközi közösség akaratát” – mondta az amerikai külügyminiszter.
A miniszteri szintű tanácskozás elején Kofi Annan ENSZ-főtitkár hangsúlyozta: létfontosságú, hogy azonnal véget érjenek a harcok.
A határozat előirányozza az ENSZ Libanoni Ideiglenes Hadereje (UNIFIL) létszámának a jelenlegi 2000-ről maximum 15 ezer főre történő emelését, és felhatalmazza az UNIFIL-t, „tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a műveleti térségét ne használják fel semmilyen ellenségeskedésre”.
A határozat nem tesz említést az ENSZ alapokmányának VII. fejezetéről, amely megengedi erő alkalmazását, ha veszély fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a libanoni helyzet ilyen veszélyt jelent.
Az UNIFIL feladata továbbá a humanitárius munka támogatása Libanonban, ahol a konfliktus egy hónapja alatt több mint 1100 libanoni és izraeli állampolgár halt meg.
A határozat felszólít a két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiknek a Hezbollah fegyveresei által történt elhurcolása július 12-én a konfliktust kiváltotta.
A libanoni-szíriai-izraeli határ térségében lévő, vitatott hovatartozású Sebaa-tanyákkal kapcsolatban a határozat felszólítja Kofi Annant, hogy az érintett felekkel történt konzultációk után 30 napon belül tegyen javaslatot a kérdés megoldására.
Tony Blair brit kormányfő szombati közleményében üdvözölte az ENSZ-határozat egyhangú elfogadását és bejelentette, hogy rövidesen a Közel-Keletre – elsősorban Izraelbe és Palesztinába – látogat.
„A határozat elfogadása után most a konfliktust kiváltó alapvető okok megoldásán kell dolgoznunk” – közölte a brit kormányfő, hozzátéve, hogy „nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a libanoni konfliktus a folytatódó palesztinai zsákutca kihasználásának szándékából nőtt ki”.
Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette: a libanoni és izraeli területen folyó háború leállításával kapcsolatos döntést meghozva a nemzetközi közösség magára vállal minden felelősséget. Douste-Blazy hangsúlyozta: a határozatot az Egyesült Államokkal együtt benyújtó Franciaország a tartós tűzszünet és a politikai megoldás elveit kívánta már most egyidejűleg rögzíteni.
BreuerPress-info
