Hiller István színházi törvény megalkotását tervezi

„A színházi szakmával szeretnék egyezségre jutni, szeretnék színházi törvényt” – mondta Hiller István a kultúra témakörét középpontba állító, vitáktól mentes adásban, amelyet kedden este felvételről sugárzott a közszolgálati médium.


Színházi törvény megalkotását tervezi Hiller István oktatási és kulturális miniszter, aki szerint ehhez a szakma képviselőinek éppúgy össze kell fogniuk, mint a filmeseknek a filmtörvény kidolgozása előtt; a szaktárca vezetője erről a Magyar Televízió Kedd 21 című adásában beszélt.
A közéleti műsorba a kulturális élet több szereplője is meghívást kapott: jelen volt Zsámbéki Gábor rendező, a Katona József Színház igazgatója, Pintér Béla színházi rendező, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Mundruczó Kornél filmrendező, Kovalik Balázs operarendező, Kovács Gábor műgyűjtő, s hozzászólt a beszélgetéshez F. Tóth Benedek, a Magyar Hírlap kulturális rovatának vezetője is, aki a nézők között foglalt helyet.
Hiller István a rendszerváltás utáni kulturális politika és a kulturális élet talán legsikeresebb találkozásának nevezte a filmtörvényt, ugyanakkor teljes kudarcnak az írószervezetekkel folytatott egyeztetést. Mint elmondta, a tervezett törvény a színházi struktúráról szólna, létrejöttéhez azonban arra van szükség, hogy „a színházi szakma képes legyen úgy megfogalmazni az igényeit, mint ahogy a filmes szakma”.
Zsámbéki Gábor szerint a színházi törvény „valószínűleg szükséges”, a legfőképpen azért, mert rögzítené: az államnak kötelessége fenntartani a színházi kultúrát és az ehhez szükséges intézményeket. Támogatólag nyilatkozott a jogszabály megalkotásának szándékáról Pintér Béla is, aki véleményét azzal indokolta: szeretné, ha a munka minőségének megfelelően kapnának támogatást a különböző színházi csoportok, ámbár kérdésesnek tartja, ki döntene arról, mi számít értéknek.
Hiller István arra a kérdésre, van-e a kormánynak kultúrpolitikája, különbséget tett kultúrpolitika és kulturális politika között; közlése szerint az előbbi diktál, míg az utóbbi keretet teremt, segít, szabad mozgást biztosít. Ilyen kulturális politikája van a kormánynak, ám az még nem dőlt el Magyarországon, hogy az állami szerepvállalás és a kulturális élet hogyan viszonyul egymáshoz – mondta, hozzátéve: az elkövetkezendő hetekben szeretnék áttekinteni a kulturális finanszírozást.
A miniszter úgy fogalmazott: ha most jó sínre tesszük a szerelvényt, akkor „izgalmas kulturális élet és egy partner kulturális politika alakulhat ki Magyarországon az elkövetkező, durván egy évtizedre”.
Nagy kérdésnek nevezte, „elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy megvitassuk a nemzeti kulturális intézmények körét”, ami a kiemelt állami felelősségvállalást tekintve azt jelenti, lesznek körön belüliek és kívüliek.
Hiller István arra a kérdésre, mennyibe kerül neki a „Gyurcsány-csomag”, vagyis mennyivel jut kevesebb pénz kultúrára a tavalyihoz képest, azt mondta: „ez milliárdos nagyságrendet nem tesz ki”.
Az összevont minisztérium vezetője a műsorban ígéretet tett arra: „a kultúrát nem fogja lenyelni az oktatás”.
BreuerPress-info