Több mint 1.200 zalaegerszegi és környékbeli zsidó vált 62 évvel ezelőtt a fasiszta koncentrációs táborok és a munkaszolgálat áldozatává, akiknek az emlékére gyászmegemlékezést tartottak Zalaegerszegen.
A zalai megyeszékhely volt zsinagógájában – mai hangversenytermében – a túlélők, vallási és önkormányzati vezetők által meggyújtott gyertyák fényénél rendezett gyászmegemlékezésen Siklósi Vilmos, a helyi zsidó hitközség elnöke felhívta figyelmet, hogy miközben „új tények látnak napvilágot a 62 éve történt szörnyűségekkel” és azok utóéletével kapcsolatban, „még mindig lezáratlan a magyar holokauszt több fejezete”.
Schönberger András főrabbi arról szólt, hogy „még gyengén ugyan, de újra hallani” a hat-hét évtizeddel ezelőtti vészterhes korszak „riasztó hangjait”.
„Ezekben a percekben fájdalmunk ugyanolyan erős, mint akkor,(…) de legyen meg bennünk a remény mindig, hogy egyszer valóságosan emberszerető világot tudunk teremteni” – hangsúlyozta a főrabbi.
Zalaegerszeg polgármestere és országgyűlési képviselője szerint a holokauszttal a város sok-sok olyan ártatlan és alkotó polgárát veszítette el, akik akkor „az élet kovászai voltak”.
„Zsidó honfitársaink 62 évvel ezelőtti pokoljárása számunkra örök tanulság: vallása, származása, bármilyen tulajdonsága miatt senkit ne érhessen többé megkülönböztető üldöztetés (…) és nem lehet sosem más célunk, minthogy minden emberből lehetőleg a legjobb tulajdonságokat hozzuk elő” – mondta megemlékező beszédében Gyimesi Endre.
Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke a magyar történelmi örökség megőrizendő „örömteli és szégyenteljes elemeire”, s ez utóbbiakból fakadt közösségi tragédiákra emlékeztetett.
A zalaegerszegi gyászmegemlékezés a zsidó temetőben zárult, ahol a résztvevők – köztük Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója – a mártírok falánál, majd a temető melletti holokauszt-emlékműnél gyászimával, a gyászt jelképező kövek és koszorúk elhelyezésével rótták le kegyeletüket az 1.200 zsidó áldozat emléke előtt.
A nap folyamán további emlékhelyeken – köztük az egykori gettóépületnél és a vasútállomásnál lévő roma holokauszt-domborműnél – tisztelegtek a térség zsidó hitközségének tagjai, a zsidóság helyi és országos vezetői, a megyei, illetve a városi önkormányzat képviselői és a túlélők.
BPI-info
Schönberger András főrabbi arról szólt, hogy „még gyengén ugyan, de újra hallani” a hat-hét évtizeddel ezelőtti vészterhes korszak „riasztó hangjait”.
„Ezekben a percekben fájdalmunk ugyanolyan erős, mint akkor,(…) de legyen meg bennünk a remény mindig, hogy egyszer valóságosan emberszerető világot tudunk teremteni” – hangsúlyozta a főrabbi.
Zalaegerszeg polgármestere és országgyűlési képviselője szerint a holokauszttal a város sok-sok olyan ártatlan és alkotó polgárát veszítette el, akik akkor „az élet kovászai voltak”.
„Zsidó honfitársaink 62 évvel ezelőtti pokoljárása számunkra örök tanulság: vallása, származása, bármilyen tulajdonsága miatt senkit ne érhessen többé megkülönböztető üldöztetés (…) és nem lehet sosem más célunk, minthogy minden emberből lehetőleg a legjobb tulajdonságokat hozzuk elő” – mondta megemlékező beszédében Gyimesi Endre.
Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke a magyar történelmi örökség megőrizendő „örömteli és szégyenteljes elemeire”, s ez utóbbiakból fakadt közösségi tragédiákra emlékeztetett.
A zalaegerszegi gyászmegemlékezés a zsidó temetőben zárult, ahol a résztvevők – köztük Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója – a mártírok falánál, majd a temető melletti holokauszt-emlékműnél gyászimával, a gyászt jelképező kövek és koszorúk elhelyezésével rótták le kegyeletüket az 1.200 zsidó áldozat emléke előtt.
A nap folyamán további emlékhelyeken – köztük az egykori gettóépületnél és a vasútállomásnál lévő roma holokauszt-domborműnél – tisztelegtek a térség zsidó hitközségének tagjai, a zsidóság helyi és országos vezetői, a megyei, illetve a városi önkormányzat képviselői és a túlélők.
BPI-info
