A holokauszttal az egész magyar kultúra lett szegényebb; a gyász, a keserűség mindannyiunké – mondta Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban, ahol Schőner Alfréd főrabbival közösen megnyitotta a Holokauszt a magyar képzőművészetben című kiállítást. „Az egész magyar kultúra lett iszonyatosan szegényebb annyi művész, tudós, író, költő és annyi más kiművelt emberfő elpusztításával” – mondta az esztergom-budapesti érsek. Mint hozzátette, „a magyar kultúra egészében hosszú időre tátongó seb maradt”. „A magyarországi holokauszt 60. évfordulója számtalan szomorú eseményre és egy egészében sötét és tragikus korszakra emlékezteti a mai nemzedéket” – mondta Erdő Péter. A bíboros szerint a most megnyílt kiállítást a múlt hónapban a Római Magyar Akadémián mutatták be, ez is azt tanúsítja, hogy a gazdag művészeti anyag a magyar kultúra egy meghatározó részét tárja a látogatók elé.
„Ahol szándékosan pusztítják az életet, ott az emberi méltóság és minden erre épülő érték is pusztul: pusztul az emberi bizalom és szolidaritás, pusztul a társadalom, benne a tudomány, az irodalom és a művészet” – mutatott rá. Emlékeztetett arra: amikor származása miatt megbélyegezték a magyar zene és irodalom olyan óriásait is, mint Bartók Béla és Móricz Zsigmond, és olyan magyar költőket gyilkoltak meg, mint Radnóti Miklós, a gyilkos szenvedély a képzőművészetet sem kímélte. A kiállítás részben olyan művészek munkáit mutatja be, akik maguk is odavesztek a vészkorszakban – közölte a bíboros, hangsúlyozva: a túlélők közül többen a képzőművészet új irányzatának élharcosai lettek, mások műveikben hordozzák a megsemmisítő táborok szörnyűségeit, s vannak közöttük olyanok, akiknek a munkáit a gettó emléke határozza meg. Erdő Péter szerint minden európai és minden magyar számára reményt jelenthet, hogy „a művészet hosszabb, mint a földi élet”, a szépség örökkévalóságért kiált. A bíboros kiemelte a különböző hitvallások iránti tisztelet jelentőségét, s azt kívánta: a kiállítás adjon minél többünknek tiszta emlékezést, reményt és katarzist, kulturális életünknek, közgondolkodásunknak pedig igaz önmagára találást. Schőner Alfréd főrabbi rámutatott arra, hogy a holokauszt után a zsidóságnak csak töredéke maradt életben: hatmillió európai és hatszázezer magyar zsidó mártírrá lett. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeumban „találkozik a múlt és a jelen”. Az egykor ezen a helyen állt házban született a zsidó államot megálmodó Herzl Tivadar, mellette van a világ egyik legnagyobb zsinagógája, ezen a területen volt egykor a gettó, több ezer mártír fekszik a temetőben, s a közelben örökítették meg a zsidó mártírok emlékét is. A főrabbi hangsúlyozta, hogy a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része. Mint mondta, a művészet tükör az életre; reményét fejezte ki, hogy e tükör a jövőben nem fájdalmat, hanem örömet, nem széthúzást, hanem összefogást, nem gyűlöletet, hanem mindenek felett álló szeretetet mutat. B. Turán Róbert, a múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy egykor a múzeum két kilométeres körzetében volt a négy magyar történelmi egyház központja; közlése szerint ez azt jelzi, hogy az egyházak a XIX. század végén komolyan gondolták: „egy nemzeti egység keretében kell élniük”. Közlése szerint a deportálások ellen fellépett Apor Vilmos katolikus püspök „szelleme az, ami itt leng e ház felett is”, nem véletlen, hogy az állandó kiállításon megtekinthető a néhai főpap arcképe. Felidézett egy személyes történetet is, amelyet a „zsidó smink a túlélésért” kifejezéssel foglalt össze. Mint magyarázta, annak idején az üldözöttek megpróbálták színezni a hajukat, hogy fiatalabbnak hassanak, az idősnek tűnő, ősz hajú férfiakat és nőket ugyanis gázkamrába hurcolták. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: komoly üzenete van annak, hogy Erdő Péter eleget tett felkérésüknek és részt vett a megnyitón. „A rasszizmus, az antiszemitizmus ellen ilyen gesztusokkal lehet a leghatékonyabban harcolni” – mondta, hozzátéve: „úgy gondolom, hogy ez példa lehet nagyon sok politikus számára is”. A megnyitón a magyarországi zsidóság vezetői mellett jelen volt David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete. A december 16-ig megtekinthető – festményeket, grafikákat, szobrokat felvonultató – kiállítás Breuer Péter BPI.