Óriási ünneplő tömeg, határtalan vidámság, túláradó öröm és bizakodás jellemezte a 2004-es Izrael Parádét, amelyet Izrael állam 56 évfordulója tiszteletére tartottak New Yorkban. Barát Tamás helyszíni tudósítása.
A híres New York-i ötödik sugárút több kilométeres hosszán, a hagyományos Izrael Parádén több tízezres karneváli felvonulással ünnepelték Izrael Állam létrejöttének 56. évfordulóját, a világ minden tájáról érkezett vendégek, turisták óriási érdeklődése mellett.
A délelőtt tizenegy órától, délután öt óráig tartott parádén jelen voltak New York, valamint az USA-ba akkreditált külföldi diplomáciai testületek vezetői és természetesen a világ sajtójának képviselői, újságírók, tudósítók, számos TV és rádiótársaság stábja.
Az első Izrael Parádét 1964-ben rendezték meg New Yorkban. Az idei Izrael Parádé mottója: ‘Menjünk Izraelbe! Most!’, a parádé fő gondolata Izrael állam támogatása volt. Minden felvonuló csoport ezt a két gondolatot hordozta tábláin, zászlóin, ez jelent meg a feldíszített karneváli kocsikon, amelyeken a zenekarok, az énekesek közismert és népszerű izraeli dalokat énekeltek a felvonulás teljes hosszán. Az egész parádé hangulata annak az örömnek az átadását célozta, amely a világ minden tájáról érkező felvonulók és vendégek arcán is leolvasható volt: Ünnepeljük Izrael állam létét.
A felvonulók az Egyesült Államok különböző területeiről érkeztek: iskolák, egyetemek, zsidó közösségek, települések küldték el küldötteiket, hogy képviseljék őket ezen az ünnepen. Számos csoport Izraelből érkezett: kibucok, turisztikai célpontok, iskolák, egyetemek küldték el képviselőiket.
S, ami a tudósító számára a leginkább feltűnő volt, hogy karneváli kocsikkal, felvonulókkal képviseltették magukat a támogatók, vagy ahogyan az USA-ban nevezik a szponzorok is. A szponzor kifejezés az USA-ban mást jelent, mint Magyarországon. Itt a támogatás egy fajtáját jelenti és nem reklámot, reklámozási lehetőséget takar a kifejezés.
A felvonuláson természetesen a gyerekek, a fiatalok voltak a főszereplők, de külön rendkívül népes felvonuló csoportok voltak az idősebb generáció tagjait képviselő „Izrael Önkéntesei” -nek és a veteránoknak a csoportjai.
A parádéra való felkészülést számos iskolában az iskolai tanterv részeként tekintik, hiszen a gyerekek, a fiatalok, a parádét megelőzően heteken keresztül foglalkoznak a jelmezek készítésével, a daloknak a megtanulásával.
Az egyik szervező így fogalmazta meg a parádé célját, de ugyanez a gondolat olvasható a parádé hivatalos honlapján is: ‘Mi ezzel a Parádéval, ki szerettük volna mutatni szolidaritásunkat Izraellel, Izrael sokat szenvedő népével. Mi ezzel az ünnepséggel is szeretnénk kinyilvánítani, hogy az az út, amin Izrael jár, az a helyes út és mi mindig támogatjuk őket ezen az úton. Az a több mint százezer kosztümös felvonuló, akik a zsidó közösségeket, a zsidó iskolákat, főiskolákat, egyetemeket képviselik itt a parádén, mind a támogatásukról szeretnék biztosítani Izraelt. Számunkra ez nagyon fontos kérdés, megmutatni, hogy mi Izrael mellett állunk.’
Barát Tamás (BPI)
A délelőtt tizenegy órától, délután öt óráig tartott parádén jelen voltak New York, valamint az USA-ba akkreditált külföldi diplomáciai testületek vezetői és természetesen a világ sajtójának képviselői, újságírók, tudósítók, számos TV és rádiótársaság stábja.
Az első Izrael Parádét 1964-ben rendezték meg New Yorkban. Az idei Izrael Parádé mottója: ‘Menjünk Izraelbe! Most!’, a parádé fő gondolata Izrael állam támogatása volt. Minden felvonuló csoport ezt a két gondolatot hordozta tábláin, zászlóin, ez jelent meg a feldíszített karneváli kocsikon, amelyeken a zenekarok, az énekesek közismert és népszerű izraeli dalokat énekeltek a felvonulás teljes hosszán. Az egész parádé hangulata annak az örömnek az átadását célozta, amely a világ minden tájáról érkező felvonulók és vendégek arcán is leolvasható volt: Ünnepeljük Izrael állam létét.
A felvonulók az Egyesült Államok különböző területeiről érkeztek: iskolák, egyetemek, zsidó közösségek, települések küldték el küldötteiket, hogy képviseljék őket ezen az ünnepen. Számos csoport Izraelből érkezett: kibucok, turisztikai célpontok, iskolák, egyetemek küldték el képviselőiket.
S, ami a tudósító számára a leginkább feltűnő volt, hogy karneváli kocsikkal, felvonulókkal képviseltették magukat a támogatók, vagy ahogyan az USA-ban nevezik a szponzorok is. A szponzor kifejezés az USA-ban mást jelent, mint Magyarországon. Itt a támogatás egy fajtáját jelenti és nem reklámot, reklámozási lehetőséget takar a kifejezés.
A felvonuláson természetesen a gyerekek, a fiatalok voltak a főszereplők, de külön rendkívül népes felvonuló csoportok voltak az idősebb generáció tagjait képviselő „Izrael Önkéntesei” -nek és a veteránoknak a csoportjai.
A parádéra való felkészülést számos iskolában az iskolai tanterv részeként tekintik, hiszen a gyerekek, a fiatalok, a parádét megelőzően heteken keresztül foglalkoznak a jelmezek készítésével, a daloknak a megtanulásával.
Az egyik szervező így fogalmazta meg a parádé célját, de ugyanez a gondolat olvasható a parádé hivatalos honlapján is: ‘Mi ezzel a Parádéval, ki szerettük volna mutatni szolidaritásunkat Izraellel, Izrael sokat szenvedő népével. Mi ezzel az ünnepséggel is szeretnénk kinyilvánítani, hogy az az út, amin Izrael jár, az a helyes út és mi mindig támogatjuk őket ezen az úton. Az a több mint százezer kosztümös felvonuló, akik a zsidó közösségeket, a zsidó iskolákat, főiskolákat, egyetemeket képviselik itt a parádén, mind a támogatásukról szeretnék biztosítani Izraelt. Számunkra ez nagyon fontos kérdés, megmutatni, hogy mi Izrael mellett állunk.’
Barát Tamás (BPI)
