Az európai zsidóság közgyűlése – szekcióülés a zsidó identitásról

Budapest, 2004. május 20., csütörtök (MTI) – Az európai zsidó azonosságtudatnak nem a zsidó vallás és hagyomány az egyetlen eleme, nem csak a vallásos zsidóknak van zsidó identitásuk – fejtette ki több társadalomtudós az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) budapesti közgyűlésén csütörtökön. A közgyűlés keretében, a hivatalos megnyitó előtt tematikus szekciók kezdődtek azokról a kérdésekről, amelyekkel az EU-bővítés nyomán átalakuló kontinens mintegy hárommilliós zsidó közössége szembesült. Az új európai zsidó kulturális identitás problémájával foglalkozó szekcióban Mario Izcovich, a konferencia társszervezője, az American Jewish Joint Distribution Committee barcelonai szakértője hangsúlyozta: Európa zsidósága nem egységes, és a felnőtt zsidó lakosság identitásának csak egyik elemét képezi a zsidó hagyomány.


Barry Kosmin londoni professzor előadásában úgy fogalmazott: a zsidó közösségek a magas szinten kommercializált, zsúfolt fogyasztói környezettel versengenek. Megjegyezte: Európa a többi földrészhez képest különösen szekularizált. Érdekességként kiemelte, hogy a brit zsidó közösségek tagjai környezetüknél több figyelmet fordítanak az egészséges életvitelre, kevesebbet dohányoznak és isznak, többet sportolnak. Egy, a helyszínen kiosztott tanulmány szerint sokan tévednek, amikor úgy vélik, hogy csak a zsidó kultúra határozza meg a zsidó identitást. Egy utrechti professzor, I. B. H. Abram által kidolgozott modellben a zsidó azonosságtudatnak a zsidó vallás, kultúra és hagyomány mellett része a cionizmus, az Izraelhez fűződő pozitív viszony; a soa, az antiszemitizmus, az üldöztetés és túlélés; az egyéni életút; továbbá a kulturális környezet. Kutatásai alapján megállapította, hogy a nem vallásos, az asszimilált, a kozmopolita, valamint az antifasiszta zsidók olyan kategóriák, amelyeknek éppúgy van zsidó identitásuk, mint a vallásos zsidóknak. A négynapos tanácskozás tematikus szekciói a többi között foglalkoznak az élő zsidó kultúra, a kárpótlások során visszanyert zsidó közösségi vagyon, továbbá Izrael és a Közel-Kelet, a holokauszt, valamint a zsidó hagyományok átadásának kérdéseivel.