A Holokauszt Múzeum Budapesten a IX. kerületi Páva utcai volt zsinagógában illetve a körülötte létesülő komplexumban épül fel A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezésére a parlament kulturális bizottsága a használaton kívüli Páva utcai zsinagógánál – a Holocaust Múzeum leendő helyszínén – tartotta december 11.-i kihelyezett ülését.
A Holokauszt Múzeum Budapesten a IX. kerületi Páva utcai volt zsinagógában illetve a körülötte létesülő komplexumban épül fel A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezésére a parlament kulturális bizottsága a használaton kívüli Páva utcai zsinagógánál – a Holocaust Múzeum leendő helyszínén – tartotta december 11.-i kihelyezett ülését. Az ülésen Kocsi László politikai államtitkár kijelentette: „a Holocaust Múzeum létrehozása nem egy kormány vagy valamely párt ügye, hanem egy olyan történelmi adósság, amely össznemzeti összefogást igényel.” Ebben számít képviselőtársai támogatására is – tette hozzá a NKÖM államtitkára, aki egyúttal tájékoztatta a bizottságot a beruházás előrehaladtáról is. A kihelyezett ülésen részt vett a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely Közalapítvány elnöke, Vámos Tibor is, aki tájékoztatta a bizottságot a közalapítvány munkájáról és válaszolt a képviselők kérdéseire is. A Holokauszt minden tizedik meggyilkolt zsidó áldozata Magyarországról származott. Minden harmadik Auschwitzban megölt személy magyar okmánnyal rendelkezett. A magyar társadalom többsége igen keveset tud a Holokauszt szörnyűségeiről, azon bűnök felelőseiről, mikéntjéről, melyek közel hatszázezer zsidó és nem zsidó honfitársunk életét követelték. A Fővárosi Bíróság 2002. június 4-én kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványt. A szervezet azzal a céllal kezdte meg működését, hogy egy nemzetközileg elismert, magas színvonalú kutatóintézetet, dokumentációs- és oktatási központ hozzon létre, valamint felépítse az első magyar állandó Holokauszt – kiállítást. A Holokauszt Múzeum a IX. kerületi Páva utcai volt zsinagógában illetve a körülötte létesülő komplexumban épül fel Mányi István tervei alapján. A beruházást, – amely előreláthatólag 2004. április 16-án, a Vészkorszak 60. évfordulójának emléknapján nyitja meg kapuit – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma koordinálja Ács Tamás Államtitkár-helyettes vezetésével. A frissen kinevezett dr. Darányi András Ügyvezető igazgató kérdésünkre elmondotta, hogy a létrejövő Holokauszt Múzeum legfőbb feladata „a magyarországi vészkorszak időszakában vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos-, ismeretterjesztő irodalmát, illetve az e témakörhöz tartozó művészeti alkotásokat tartalmazó gyűjtemény létrehozása, megőrzése és bemutatása. Feladatunk sokrétű, szerteágazó és a felelősségünk is hatalmas. Fel kell vállalnunk mindazt a felelősséget, melyet a Vészkorszakban meggyilkolt magyarországi zsidó és nem zsidó áldozat emlékének megőrzése jelent. Ám a jövőnek szóló kötelességünk, hogy a minket követő korosztály is megismerje és elítélje a gyűlöletkeltő eszméken alapuló megkülönböztetés emberi méltóságot tipró megaláztatását, irányuljon az bármely közösség, kisebbség, vagy embercsoport ellen. Azt reméljük, hogy e borzalmas emlékek ismeretében – a nem túl távoli jövőben – immár nyitottabb, befogadóbb, a gyűlölettől fűtött társadalom pusztítását alapjaiban elítélő generáció cseperedik fel. Ehhez pozitív példának állítva azon embermentők tevékenységét, akik életüket kockáztatva az üldözöttek segítségére siettek, és a legnehezebb időkben mutatták meg, létezik „ember az embertelenségben”. Ezért kell felmutatnunk e korszakot, mint elrettentő példát arra, hogy a kirekesztő és megbélyegző gyűlölet olyan zsákutca, amelybe soha többé nem szabad besétálnunk.” Kertész Imrének a Svéd Királyi Akadémián mondott beszédének zárszava szerint:”.Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom”.
