Végre eljutott oda az Európai Bizottság, hogy vizsgálatot indított a kettős minőség miatt
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az alma- és a tejhelyzetről, az áruházláncok többségének korrekt hozzáállásáról, de a magyar méz ügye is említésre került.
A politikus nemrégiben Hannoverben járt, ahol Magyarország német megszállására emlékeztek, természetesen megemlékezve az áldozatokra is.
Jakab István beszámolt a magyar almatermelők elégedetlenségéről, ezzel kapcsolatban megjegyezte, az idei elégedetlenségnek az az oka, hogy arra a több mint 12 ezer tonna almára, ami a hűtőkbe lett betárolva, csak részben lesz piac. Hozzátette, egyrészt az áruházi láncokon múlik, hogy honnan szerzik be az almát, most az látszik, nem elsősorban a magyar termelőktől. Elmondta azt is, azt a vevő pénztárcája dönti el, hogy az alma kilogrammonként kerül 200 forintba vagy darabonként kerül 300-ba. Ugyanakkor az is igaz, a magyar almának nincs akkora reklámja, mint a külföldinek, a külföldi áruházláncok pedig ne hazai termelőket részesítik előnyben. A politikus szerint ezek a láncok itthon működnek, itt érnek el profitot, amit kivisznek, ezért is van még mit tennie a politikának. Az almatermelők ügyében már megvan az alap, hiszen közel 100 ezer tonna alma termelését előállító gazdák köre döntött úgy, elkezdik egy korszerű feldolgozóüzem létrehozását. Az is igaz, hogy ez még jelenleg a tervezés időszakában van, a mostani évet még ki kell húzni a gazdáknak.
A kormány mindezek mellett egy almaakciót is szervez, aminek köszönhetően – az elképzelések szerint – a családok egy-egy ötkilós almacsomagot kapnak a húsvéti időszakban, amivel a családoknak, de a gazdáknak is segítséget nyújtanak.
Jakab István beszélt még a napokban olvasható egyik áruházlánc által kínált dömpingárú tejről. Elmondta, nagyon sokat küzdöttek azért, hogy a tej áfáját a magyar kormány csökkentse le, először a nyerstejét, majd a tartós tejét. Ma már mindkét kategóriának 5 százalék lett az áfája. Ám most az történik, hogy például Szlovákiából behoznak olyan árufelesleget, igaz csak időszakosan, de literenként 14 forinttal olcsóbban, mint a hazai tej. Véleménye szerint ezekkel a lépésekkel szétverik a termelői piacot, de a fogyasztók sem járnak jól, hiszen két-három hónap múlva ők ismét a régi árat kénytelenek fizetni. Egyébként a magyar gazdák már tüntetést szerveztek ennek az áruházláncnak a hazai telepére, ahol Jakab István is meg fog jelenni. Itt ki akarják mondani, hogy ma a legtöbb tisztességes áruházlánc elfogadja, hogy a magyar árut forgalmazza, példaként felhozta a képviselő, a tej áfájának a csökkentése előtt majdnem 40 százalék volt a külföldi termékek aránya, ma már ez az arány nem éri el a 10 százalékot. Az említett áruházlánc ezzel ellentétesen – Jakab István szerint az egész piacot akarja szétverni, ezért is kell ellenük tüntetni, fellépni.
A politikus szerint végre eljutott oda az Európai Bizottság, hogy vizsgálatot indított a kettős minőség miatt, mert a meggyőződése szerint a nyugati áruházakban kapható termékek minősége az azonos csomagolás mellett is eltérő a kelet-európai árukhoz képest, azaz az itt kapható árucikkek minősége jelentősen gyengébb a nyugat-európaiakhoz képest.
Jakab István szükségesnek nevezte azt, hogy a hazai piacon is megjelenhessen a minőségi juh- és bárányhús, azt is megjegyezve, hogy a kormány mintamenza programjában, az ingyenes étkezés biztosításában is figyelnek arra, ne csak szellemileg, hanem testileg is egészséges nemzedékek nőjenek fel, komoly összegeket fordít erre a célra Magyarország.
A hazai mézpiac vonatkozásában kettős küzdelem folyik a politikus szerint. Egyrészt a magyar kormány azt kéri, az Európai unió területén tüntessék fel a mézen, hogy azokban hány százalék az idegen anyag, jelenleg elég csak annyit felírni az üvegekre, hogy kevert méz. Ám azt nem lehet tudni, hogy ebből a kevertből mennyi is a valódi méz. Jakab István azt tanácsolta, a magyar vevők keressék a magyar márkát, ezek márkázottan jelennek meg a boltokban. A problémára a megoldást a méhészek megtalálták, ők a saját termékeiket, márkázottan, kiszerelve viszik el az áruházak polcaira, mert különben az olcsó kínai mézzel nem képesek felvenni a versenyt. Szerencsére a legtöbb áruházlánc megérti ezt a helyzetet.
Az idei terméskilátásokkal kapcsolatban a gazdapolitikus elmondta, rossz az idei tavasz, nincs elég csapadék, nem jó év elé nézünk, szerinte itt az ideje, hogy egyre intenzívebben elkezdjenek öntözni. Szerencsére a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi a korszerű vízgazdálkodást, a modern öntözés bevezetését.
