Magyarország továbbra is kiáll a génkezelt vetőmagokkal szemben
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke beszélt az almahelyzetről, a fair profitról, az idei termésekről, a Heti Tv Pirkadat című műsorában .
A politikus a napokban Lengyelországban járt, hogy meggyőződjön arról, hogy ott milyen az almahelyzet. Mint elmondta, ott még a betakarítás előtt vannak, és csak azokat az almákat szállították be a feldolgozóknak, amelyek lehullottak a fákról, amelyek nem tudtak megérni. A lengyeleknél az almatermés 60 százaléka megy a feldolgozókhoz, ezek egyébként a lengyel gazdák tulajdonában vannak – tette hozzá a szakember. Magyarországon a feldolgozás vállalkozók kezében van, Jakab István szerint a vállalkozónak az kell a fontosnak lennie, hogy profitja, pontosabban fair profitja legyen. Sajnos az a két nagy cég, amelyik nálunk működik, nem erre törekszik, hiszen – ahogy azt a politikus elmondta, szerződést kötnek a gazdákkal, hogy milyen almát termesszenek, ehhez egyébként kapnak támogatást a magyar kormánytól, majd ezek után olyan árat megadni a gazdáknak, ami az önköltségi ár felét sem éri el, ez nem korrekt. Sokkal jobb lenne az élni és élni hagyni elvet alkalmazni. Tizenhárom forintot kínálnak a gazdáknak, miközben az alma leszedése kilogrammonként tíz forintba kerül.
A kormány, a politika szerint nem lehet hagyni, hogy a fákon megrohadjon a termés, ezért kezdtek el egyeztetéseket, ma már a felvásárlási ár a két felvásárló, feldolgozó cégek egyikénél felemelkedett húsz forintra. Jakab István szerint, ha nem sikerül dűlőre jutni ezekkel a cégekkel és netalán bezárnák a hazai gyárukat, az nem jelenthet gondot, mert már megkezdődött egy magyar gazdatulajdonban lévő gyár előkészítése. Egyébként már az a szerződést, amit az egyik feldolgozó kötött a gazdákkal, etikai vizsgálatnak vetették alá, mert abban sok minden szerepel, az ár viszont nem.
A magyar agrárgazdaság egészét tekintve, a gazda-politikus elmondta, idén egy közepes évet zárnak, a klímaváltozás következtében egy intenzív munka indult be, hogy a felszíni vizeket megfogják, hogy az öntözés lehetőségét megteremtsék a gazdáknak. A terméseket nézve, kalászos gabonából valamivel 5 tonna felett tudtak betakarítani, komoly kereslet is van rá, kukoricánál komoly veszteségek lesznek, a nagy meleg miatt egyes térségekben szinte megégett a termés. Az egyéb növényeket tekintve, mint a repce, a napraforgó, az átlag körüli terméseredmények várhatók.
Magyarország továbbra is kiáll a génkezelt vetőmagokkal szemben, ez szolgálja az emberek és az ország gazdaságának az érdekeit egyaránt.
Az őszi szürethez szakemberek vannak, sajnos munkás viszont nincs elegendő, Jakab István szerint érdemes lenne végiggondolni, hogy a felsőoktatásban tanulók önkéntes alapon, megfelelő kreditpontokért segíthetnének a szüretelésben. Ha a termést nem sikerül leszüretelni, akkor azért nem lehet kártalanítást fizetni a gazdáknak, de az ilyen esetek elkerülése érdekében is szükség lenne egy valódi gazda tulajdonú feldolgozóra, amelyik éppen a szezonális termékek feldolgozásával segít a gazdáknak, valamint a piacról a felesleget is kivonja, a termékeket pedig be kell vinni a szociális szférába, az iskolákba. A Magosz pont ezt a szemléletet ajánlja fel megfontolásra a magyar kormánynak.
Egyébként a 2019. évi költségvetésben a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök beszerzéséhez nyújtandó támogatás szerepel, ahogy azt is megfontolás tárgyává teszik, hogy egyes területeket kiemelve újraindítsák a hazai mezőgazdasági gépgyártást.
