Itt súlyos hiba történt
Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt a V4-es együttműködésről, a végül a lemondott emlékmiséről, annak tanulságairól, valamint a Zsidó Világkongresszus feladatairól is.
Ön a mai nap folyamán találkozik a V4-es országok miniszterelnökeivel, miért hívták meg Önt erre a megbeszélésre?
Ez egy hosszabb folyamat eredménye, a Mazsihisz három évvel ezelőtt meghívta a V4-es országok zsidó elnökeit, a testvérszervezetek vezetőit, kezdeményezve egy együttműködést, ami azóta elindult. Az együttműködésnek különböző területei vannak, évente többször összeülünk, egymás programjain részt veszünk. Az együttműködésnek vannak politikai vetületei is. Talán egy esztendeje, amikor a cseh elnök barátunk a Zsidó Világkongresszus valamelyik pozíciójára jelentkezett, a V4-es országok zsidó elnökei együtt lobbiztak érte – sikerrel. Amikor tavaly itt járt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapesten, meghívta a visegrádi országok miniszterelnökeit. A meghívás él, s ha jól tudom, nem született még döntés arról, hogy a vezetők közösen tesznek eleget az invitálásnak. Az országok zsidó vezetői viszont úgy vélik, nem csak a saját országuk bilaterális kapcsolatai fontosak Izraellel, hanem egy ilyen jeruzsálemi csúcstalálkozó a zsidó szervezeteknek is fontos lehet, ezért szervezeteink elkezdtek ennek érdekében lobbyzni.
Ön is tart majd előadást a miniszterelnökök előtt?
Nem, ott a miniszterelnökök beszélnek majd, úgy gondolom, az is fontos üzenet, hogy ezen a programon ott lehetünk.
A sajtóban nagy hírt keltett, hogy január 27-én, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján egy misét szerveznek Horthy Miklós emlékére.
Miután 27-e idén szombatra esik, ezért egy nappal előtte már több rendezvény lesz az emléknap kapcsán. A Holokauszt Nemzetközi Emléknapját az ENSZ határozta meg.2005-ben. Idén január 26-án lesz egy emlékezés a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban, ahol a kormány részéről, a Mazsihisz részéről is lesz felszólaló. Az Élet Menete Alapítvány pedig Budapestre hozott egy nemzetközi kiállítást, amit szintén ekkor nyitnak meg a Dohány utcai zsinagóga emlékkertjénél. Talán érdemes belegondolni, hogy Budapesten az Élet Menete felvonulásán minden évben több tízezren vesznek részt. Mint mondtam, január 27-e szombatra esik, így mi a Sabeszt ünnepeljük. Két-három napja szembesültünk a Horthy emlékmiséről szóló hírrel. A január 27-i dátum – a Nemzetközi Holokauszt Emléknap időpontja – miatt elfogadhatatlan volt számunkra, de sokan mások is felszólaltak ellene. Megkíséreltem telefonon elérni Lezsák Sándort, a Parlament alelnökét, aki az egyik felszólalóként volt jegyezve a Horthy emlékmisén, mert jelezni szerettem volna neki aggályainkat. Határozot véleményünk, hogy Holokauszt Emléknapon Horthy emlékére emlékmisét szervezni már önmagában történelemhamisítás. Miután nem tudtam vele beszélni, nyílt levelet írtam. Nagy visszhangja volt. De mindvégig úgy éreztem, ennek a lehetetlen helyzetnek lehet megoldása. Horthy Miklós június 18-án született, február 12-én halt meg, így semmi nem indokolja a január 27-i szentmise, időpontját.
Már jelezték, hogy a meghívottak nem tudták, hogy pont a Holokauszt Emléknapra esik a mise, pedig az esemény egyik főszervezője, egyik előadója Szakály Sándor történész, a Veritas főigazgatója.
Ha valakinek, akkor pontosan a történésznek mondott Szakálynak kellett volna tudnia, de nem szeretnék mindenféle kombinációkba belemenni. Bármilyen szándékkal is szervezték az eseményt, itt súlyos hiba történt, amit ki kell javítani.
Nem lehet, hogy csak a zsidó szervezetek háborodtak fel ezen?
Az egész közéletben lehetett érzékelni a felháborodást és az értetlenséget. De ez nem csak a zsidók ügye! Horthy Miklós nem csak a 600 ezer magyar zsidó elpusztításáért felelős, de a nevével jelzett korszak átívelt Trianontól egészen a Holokausztig. Ez nem egy dicsőséges korszaka volt Magyarországnak, hanem egy tragikus út, aminek ő volt a politikai vezetője. Nem lehet közösen emlékezni a bűnösökre és a meggyilkoltakra. Lezsák Sánodrnak írt nyílt levelemben ezért írtam, hogy a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon Horthy emlékmisét tartani már önmagában történelemhamisítás. Horthy felelős magyarország tragédiájáért, a háborúba való belépésért, a doni hadsereg katasztrófájáért, felelős a zsidótörvényekért, az elpusztítottak 600 ezer zsidóért és felelős a sok százezer civil áldozatért..
Bár az utóbbi időkben sok vitájuk volt az EMIH-el, de most Köves Slomó is osztotta az Ön nézetét. Mi történt?
Nagyon örülök neki.
Az emlékmise kiderülésekor már meg is szerveződött egy civil tiltakozás is.
Nagyon rosszat tesz az ország hírnevének ez a történet, s nagyon nem szeretném, ha az ebből kialakult konfliktus beemelődne a választási kampányba – bármelyik politikai oldalon. Örülnék, ha meg lehetne óvni Magyarországot attól,, hogy ez a választási kampány része legyen. Annyit kértem a szervezőktől. lássák be a helyzet lehetetlenségét, lássk a hazai és a nemzetközi tiltakozásokat, és ne tartsák meg a rendezvényt. Van sok más nap még Horthy halálának évfordulójáig, imádkozzanak azért akiért akarnak, akár a volt kormányzó lelki üdvéért is, de ne január 27-én.
Az emlékmise kapcsán ismét felmerült több európai hírportálon, hogy van-e Magyarországon ma antiszemitizmus. Ha ma a V4-es országok miniszterelnökeivel történő találkozója után ezt megkérdezik Öntől, akkor mit felel majd rá?
Mindig is azt mondtam, Magyarországon van antiszemitizmus. A magyar kormányról pedig mindig azt nyilatkoztam, nem antiszemita, ahogy abban is bízom, hogy ez az emlékmise sem kormányzati motiváció hatására szerveződött. De a szép szavak mellett sokszor hiányoljuk a cselekvéseket, bár éppen tegnap voltam a Wallenberg Egyesület által évente megrendezendő iskolai vetélkedő döntőjén, amelyik rendezvénynek fő támogatója a magyar kormány Külügyminisztériuma. Erre van szükség, ez előremutató példa.
A Zsidó Világkongresszus Jeruzsálemben ülésezik, itt Ön és a magyar delegáció is jelen lesz.
Valóban a WJC a világ egyik legjelentősebb zsidó érdekvédelmi, politikai szervezete, most a Végrehajtó bizottság ülésén lesz lehetőségünk arra, hogy találkozzunk Izrael Állam vezetőivel is.
Gondolom, szóba kerülnek majd a különböző bojkottok, amelyeket Izrael ellen hirdettek meg az elmúlt időkben. Mi az Ön véleménye ezekről a bojkott felhívásokról?
Magyarországi zsidó vezetőként szerencsére ezzel nincs sok dolgunk, mert a magyar kormány a bojkottban nem vesz részt, sőt amikor az EU egy speciális cimkézési rendszert kívánt bevezetni Izrael vitatott területeiről érkező árukra, akkor a magyar kormány ezt a döntést megvétózta. Az viszont igaz, hogy Európában és a világ más részein létezik egy erős tendencia az izraeli áruk bojkottjára, ami ellen Izraelnek és a zsidó közösségeknek egyaránt fel kell lépnie. Európában és Amerikában is komoly ellenkampányokat szervezünk a bojkottal szemben, de ez akkor is egy meglévő, veszélyes jelenség Izraelre és a zsidóságra.
Van arról valamilyen visszajelzésük, hogy most már Amerikában is megjelent az a fajta antiszemitizmus, ami Izrael Állam ellen szól?
Egyértelműen kapunk jelzéseket, hogy az Egyesült Államokban, Kanadában egye több antiszemita cselekmény történik, az előbb említett bojkottnak pedig erős bázisa van az egyetemeken, ami aggasztó. A Zsidó Világkongresszusnak van mit tennie ebben e kérdésben.
Olyan híreket is lehet hallani, hogy az észak-amerikai egyetemeken több mint kétharmaddal kevesebb izraeli tanárt alkalmaznak, mint évekkel ezelőtt.
Erről még nem hallottam, ha igaz, ez nem jó tendencia.
A pesti zsidó egyetem, az OR-ZSE alkalmaz izraeli vendégtanárokat?
Most, amikor rektort keresünk az egyetem élére, elhatároztuk, hogy az egyetem aktivitását mindenképpen erősebben ki kell nyitni izraeli egyetemek irányába és ennek látjuk is a reálitását. Már csak azért is, mert az OR-ZSE komoly tradíciókkal rendelkezik, olyan küldetést végez ami a közösségünknek rendkívül fontos. A leköszönő, nyugdíjba menő rektor, Schőner Alfréd vezetésével óriásit fejlődött az intézmény, akkreditált egyetemmé vált. Ez teremtette meg az alapját annak, hogy egyáltalán lehessen továbblépésről beszélnünk. Új korszak jön, ahol a nyitottságra, a minőségre kell majd koncentrálnunk.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
