Debrecen Magyarország egyik felekezeti központja
Papp László Debrecen polgármestere és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke beszéltek a város jelenéről, a debreceni életről, a zsidó életről, valamint a növekvő érdeklődésről.
Milyen érzés egy olyan várost vezetni, ahol szinte az összes magyarországi egyház képviselteti magát?
Papp László: Mindenképpen felemelő, a kérdésében rejlik az a nagyon nagy érték is, hogy ezek az egyházak rendkívül jó kapcsolatot ápolnak egymással is. A tevékenységüket feltétlen tisztelet övezi a város részéről és egymás részéről is. Mindegyik felekezetre úgy tekintünk, mint olyanra, amelyik a város fejlődéséhez, életéhez, mindenapjaihoz kapcsolódik, mondhatom úgy is, ezer szállal kötődünk egymáshoz. Én magam nagy örömmel veszek részt az összes felekezet egyházi és világi eseményén egyaránt.
Hogy jut ezekre ideje?
- L.: Nézze, én magam is hívő ember vagyok, hívő görögkatolikus, innen ered a tisztelet a vallás, az egyházak iránt. Arra meg nagyon büszke vagyok, hogy Debrecen az Magyarország egyik felekezeti központja, ahol jelen vannak a nagy keresztény egyházak, valamint az ország második legnagyobb zsidó közössége egyaránt, amit hatalmas értéknek tekintek a város szempontjából.
A debreceni zsidó hitközség azért is különleges, mert a status quo ante irányzathoz sorolja magát.
Horovitz Tamás: Mi Debrecenben a tradíciókhoz ragaszkodunk, az őseink által megalapított hitközséget tovább vinni. A városban mindig is ortodox és status quo hitközség működött, ezt a mai napig is tartjuk, ezt visszük tovább. Nagyon komoly értéket hagytak ránk az őseink, ezt visszük tovább, ahogy a közösséget, a vallási életet, a kultúrát, a művészetet, a jövőt erre alapozzuk.
Nemrégiben Debrecen városa vendégeskedett Izraelben, a Magyar napok keretében.
- L.: A tel-avivi Magyar napok díszvendége volt Debrecen, mi többek között a Hajdú Néptáncegyüttest vittük magunkkal, a táncosok teljesen elvarázsolták a közönséget, mondjuk már a fogadtatásunk s fantasztikus volt, amilyen nagy szeretettel fogadtak bennünket. Hozzá kell tenni, Debrecen és izraeli testvérvárosa, Risón Lecijón között nagyon is intenzív a kapcsolat, rendszeresen találkozunk, közös fejlesztési, oktatási kérdésekben is folyamatosan egyeztetünk, pont most van előkészületben egy tehetséggondozó programunk is. Visszatérve a Magyar Napokra, itt igyekeztünk Debrecent a legjobb oldaláról bemutatni, szerintem nagy sikerrel. Fontos volt ez számunkra, azért is, mert tavaly tavasszal elindult a Debrecen-Tel-Aviv repülőjárat, ami egy igazi sikertörténet lett. Ez egy menetrendszerű járat, heti két alkalommal, a tervek szerint ez a szám növekedhet is. Csak azért, hogy a számok nyelvén mutassam be ennek a járatnak a jelentőségét, 2016-ban közel 300vendégéjszakát töltöttek nálunk izraeli turisták, 2017-ben már 7700 vendégéjszakát regisztráltunk. Óriási az érdeklődés Debrecen iránt, nemrég találkoztam az izraeli nagykövettel, Amrani úrral, aki elmondta, Debrecent egy igazi gyöngyszemként, egy turisztikai desztinációként mutatják be Izraelben.
Mi a helyzet a városban tanuló egyre több izraeli diákkal?
- L.: Azt hiszem, hogy nagyon jól érzik magukat nálunk, ma már több mint háromszázan vannak, szerencsére a városi hitközség tudja biztosítani számukra azt a légkört, amit igényelnek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Debreceni Egyetem nagyon erős a külföldi diákok létszámát illetően, nemrég láttam egy kisfilmet, a Food Day-ről, ami az itt tanuló diákok gasztronómiai értékeit mutatta be. Ez is megmutta, hogy Debrecen egy igazán színes, kulturális, oktatási értelemben véve egy befogadó város.
Debrecenben van Izraelnek egy tiszteletbeli konzulja is az Ön személyében.
- T.: Ez egy nagy megtiszteltetés Debrecennek, talán ez egy kicsit a hitközség megbecsülésének is szól. A városban egy olyan zsidó élet van jelen, ahol a vallási élet minden vertikuma megtalálható, nálunk mindennap meg tudjuk tartani az istentiszteleteket, ami nagy érték, nem csak nálunk, hanem másutt is. Van rabbink, működtetünk egy kóser konyhát, aki eljön hozzánk, egy vallásos zsidó, érkezzék bárhonnan, meg tudja élni azt a zsidó életet, amit meg kell éljen.
Debrecen, a helyi hitközség ad otthont a határontúli zsidó hitközségek találkozójának is.
- T.: valóban, már évek óta mi rendezzük ezt a találkozót, Itt már az elmúlt években nagyon komoly együttműködések valósultak meg, hiszen többek között együttműködtünk zsinagógák felújításában, a debrecenit és a nagyváradit említhetném. A kormánynak köszönhetően mindkét zsinagógánkat sikerült felújítani, ahogy az olyan régi épületeinket, mint az egykori kóser vágodát, mikvét. Azt szoktam mondani, azt a feladatunkat, amely a régi értékek megmentéséről szól, azt sikeresen teljesítettük.
Egy működő közösség múltját a temetője is pontosan megmutatja, ahogy a jelenét is. Mi a helyzet a debreceni zsidó temetővel?
- T.: Az egy komoly parancsolat, hogy a temetőinkkel, a halottainkkal foglalkozni kell, Debrecenben mi ezt meg is tesszük. A Monsotorpályi úton lévő temetőnket rendben tartjuk, sajnos már sok sírhoz nem tartoznak utódok, nincsenek, akik gondozzák azokat, mi ezekre a sírokra is figyelünk.
A Debreceni Zsidó Hitközség egy emlékfalat is emelt azokért, akiket elhurcoltak és meggyilkoltak.
- T.: Évekkel ezelőtt, az akkori polgármester, Kósa Lajos mellett indult el az előkészítés, nagyon fontos volt, hogy a várossal közösen hozzunk létre egy emlékhelyet annak a hatezer debreceni polgárnak, zsidó embernek, akiket elpusztítottak. Az emlékfalra kiírtunk egy pályázatot, amihez a helyi egyetem diákjai készítettek pályamunkákat, az emlékfal megvalósítása már Papp László polgármester úr irányításával történt.
A magyar kormány a Genfi Egyezmény keretében 1300 embernek nyújtott menedéket tavaly. Vannak közöttük olyanok, akik Debrecenben vannak? Van más migráns is a városban?
- L.: Jelenleg nincs szükség arra, hogy a debreceni menekülttábor működjön, a déli határszakaszon megépült határzár tette lehetővé, hogy 2015 decemberében a kormány ezt a menekülttábort bezárja, ami korábba komoly veszélyforrást jelentett, főleg a 2014-15-ös évben vált kaotikussá a helyzet. Ma elmondhatjuk – és ez a külföldi egyetemistáink szempontjából is fontos – egy biztonságos, befogadó város, ma ebben a tekintetben nincs a városban feszültség. Ám az évekkel ezelőtti élmények megmaradnak, mi szeretnénk elkerülni azt a helyzetet, hogy ez a menekülttábor újra működjön.
Beszélt a repülőtérről, a megnövekedett érdeklődésről. mennyire van a város felkészülve az egyre nagyobb számú turistára?
- L.: Szerencsére a város nagyon is ambiciózus, már több szállodai fejlesztés is előkészületben van, ez kell is, hiszen tavaly már több mint 320 ezer utasa volt a repülőtérnek. A szállodákat tekintve az önkormányzat is vásárolt már szállodát.
Az Arany Bika is visszanyeri majd régi fényét?
- L.: Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy újra emblematikus épülete legyen a városnak, az biztos, hogy fejlesztésre szorul, átment egy rossz privatizációs időszakon, sok minden máson. Most van új tulajdonosa, aki fejlesztésben gondolkodik.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
