A MAGYAR TUDOMÁNY JÖVŐJE NEMZETPOLITIKAI ÜGY
A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen; 2020-ig 1200 milliárd forintot fogunk kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia 187. rendes közgyűlésén arról beszélt, Európában ma arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy miként tudjuk saját kontinensünk gazdaságát ismét a világ élvonalába repíteni. Hangsúlyozta, Európa évszázadokon át a világ vezető politikai és gazdasági hatalma volt, azonban mintha elfelejtette volna, „minek is köszönhette akkori versenyelőnyét. Orbán Viktor leszögezte, az európai polgárok nem ilyen feledékenyek, ők tudják, hogy a tudományos felfedezések, a tudományos munka, az innováció, valamint az ezek előtt teret nyitó gazdaságpolitika viheti előre hazánkat és a kontinenst.
Európa a tudományos eredményeit és találmányait a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tudta gazdasági előnyre váltani – idézte fel a kormányfő, aki szerint ehhez stabil keresztény civilizációra, tőkés versenykultúrára, megfelelő jogi kódexekre, a tudósokra tisztelettel tekintő közgondolkodásra, valamint a tudomány és a politika szövetségére volt szükség.
Közölte, a tudomány és a politika hivatásában csakis olyan emberek maradhatnak talpon, akik képesek „megszilárdítani magukat azzal a folyamatos viharral szemben, ami körülveszi őket”. A közös felelősség közös feladatokkal és közös munkával is együtt jár; össze vagyunk láncolva: akkor haladhatunk előre, akkor haladhat a hazánk előre, ha egy irányba mozgunk – jelentette ki.
Kifejtette, a magyar tudomány jövője, minősége, jó híre Magyarországon nemzetpolitikai ügy. Mint mondta, nekünk nincs nukleáris fegyverarzenálunk, nincs töménytelen mennyiségű olajunk, több tíz- vagy százmilliós lakosságunk, ugyanakkor „eszünk, sajátos észjárásunk és komoly tudományos tradíciónk” az van.
Az agyelszívás jelenségével kapcsolatban elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia nem törődik bele a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe.
A miniszterelnök köszönetet mondott a 2009-ben 5 kutatócsoporttal, és 500 milliós támogatással elindult Lendület Programért, amely mára 79 kutatócsoportnál és 4 milliárdos támogatásnál tart.
Szeretnék köszönetet mondani azoknak a magyar kutatóknak, akik itthon maradtak, ahogyan azoknak is, akik külföldről hazatértek – fűzte hozzá, rámutatva: aki így dönt, azt is választja, hogy nemcsak a tudományért, hanem a magyar tudományért, vagyis a hazáért akar dolgozni.
A válság utáni világban, amely egy új korszakot is jelent, csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk; ehhez meg kell teremtenünk a világszínvonalú kutatói munka intézményi és pénzügyi feltételeit – emelte ki a kormányfő. Emlékeztetett rá, hogy a kormány szövetséget kötött az Akadémiával, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014 és 2017 között 12 milliárdot fordít a kabinet. A költségvetésből a 2010-es 1 százalékról 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás – hívta fel a figyelmet.
Kifejtette, a 2008-as válság miatt felvett nemzetközi hiteleket visszafizették, és folyamatosan csökkentik az államadósságot. Ha innen nézzük a 2010 és 2016 közötti emelkedést, a teljesítmény elismerésre méltó – jegyezte meg a mintegy 40 százalékos növekedés kapcsán. Szavai szerint a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.
A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen; 2020-ig 1200 milliárd forintot fogunk kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ez már a nemzeti össztermék 1,8 százaléka lesz, ami közelít az uniós 1,9 százalékos átlaghoz. A jövőben az Akadémia új programjaiban is együtt fogunk majd működni – húzta alá.
Szólt arról is, hogy vissza kell találni az alapító szándékához mind a politikában, mind a tudományban. Széchenyi szellemiségéről szólva elmondta, az Akadémia felől azt várják, legyen egy józan intés a politika felé. Soha ne feledje el, a nemzet felemelkedése érdekében kötelessége támogatnia a tudományos életet, és biztosítani annak függetlenségét – fogalmazott.
A politika részéről az alapító szellemében van egy igény a tudomány művelői felé, hogy ne zárkózzanak be az elefántcsonttoronyba, hanem járuljanak hozzá a magyar nemzet történelmi hivatásának teljesítéséhez – jelentette ki.
Közölte, a tudomány és a politika nem lehet öncélú, mindkét terület közcélú. Megjegyezte, az előttünk álló időszak egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás, illetve annak következményei a Kárpát-medencében.
Mi, magyar emberek büszkék vagyunk a tudósainkra, a Magyar Tudományos Akadémiára – zárta szavait Orbán Viktor, aki beszédében gratulált azoknak a tudósoknak is, akik a közgyűlésen elismerést, díjat vesznek át.
