Az emberi erőforrások minisztere szerint a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együttanulása fontos eszköz a felzárkózásban, de aki erre felkészít, az nem szegregál, hanem a felzárkózást segíti.
Balog Zoltán hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt Petneházy Attila felszólalására válaszolva a nyíregyházi huszár-telepi Sója Miklós görögkatolikus iskoláról azt mondta: megakadályozni egy ilyen pozitív kezdeményezést súlyos tévedés.
Fotó: fidesz.huSzerinte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány „szánalmas és szégyenletes szerepre” vállalkozott, amikor a bírósághoz fordult, mert szerintük szegregáció történt. A Kúria áprilisi döntéséről, miszerint nem történt szegregáció, a miniszter azt mondta: nincs benne káröröm, sem győzelmi mámor, egyúttal szomorúnak és fölháborítónak tartja, hogy ez a bíróság elé citálás megtörtént. Kijelentette: továbbra is tiszteletben tartják a jogellenes elkülönítés tilalmát, szegregációellenesek, és mindent megtesznek azért, hogy Magyarországon, ahol lehetőség van arra, együtt tanuljanak mindazok, akik ebben az országban születtek.
A miniszter azt mondta, ennek „az úgynevezett emberi jogvédő alapítványnak”, nem tagadja, vannak szakmai tapasztalatai a roma gyerekek oktatásának előnyös és kevésbé előnyös formáiról. Hozzátette: tárgyalt az alapítvány képviselőivel, az általa tett egyezséget előbb elfogadta az alapítvány, majd felrúgta, mert „úgy gondolta, a balhé sokkal fontosabb”.
Balog Zoltán közölte, személyesen kétszer is tárgyalt az alapítvány mögött álló Soros Györggyel, és kérte, hogy engedjék a szülők és az egyház jogait érvényesülni. Többször ígéretet kapott a helyzet áttekintésére, ehhez képest újabb és újabb sajtóhadjáratok folynak ellene és a magyar kormány ellen – mondta.
Szerinte fontosabb ennek az alapítványnak és ennek a körnek, hogy a saját országuk ellen küzdjenek, mint a cigány gyermekek jobb oktatása. Hozzátette: kizárólag azt akarják bizonyítani, hogy a kormány nem tehet jót romaügyben, miközben ők, a szakértők, amikor lehetőségük lett volna az előző kormányokat befolyásolni, „csődöt mondtak” az antiszegregációs, felzárkóztató tervükkel. A romaintegráció területén ennek a csődnek a mélypontja a 2008-2009-es romagyilkosság-sorozat volt – mondta.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011-es romastratégiát az illetékes uniós biztos is pozitív példának tartja.
Petneházy Attila napirend előtt arról beszélt: az „úgynevezett jogvédők” az Európai Bizottsághoz akarnak fordulni a Kúria döntése miatt. Ezt úgy értékelte, hogy a jogvédők megkérdőjelezik a huszár-telepi szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát, vagyis kirekesztenek és szegreálnak, mert azt állítják, hogy ezek az emberek nem tudják eldönteni, mi a jó nekik és a gyermekeiknek.
