A hagyomány tovább él – megújul a beregszászi kis zsinagóga

A hagyomány tovább él – megújul a beregszászi kis zsinagóga

 

D.A. / S.T.

 

Beregszászon javában folynak a zsidó hitközség imaházának felújítási munkálatai. A költségek egy részét a magyar külügyminisztérium fedezi, ungvári főkonzulátusának közreműködésével.

 

Mint Goldberger Ernő, a helyi zsidó hitközség elnöke elmondta: a cél mindenképpen az, hogy a felújítás után a kis zsinagóga – maguk között csak így nevezik – visszanyerje régi arculatát.

 

„A kommunista rendszer idején, talán 1962 tavaszán, közvetlenül a pészach előtt a rendőrség kivonult, lezárták a zsinagógákat. Még a házakat is végigjárták, és ahol volt macesz, ott elkobozták. Az emberek ott álltak a téren, nézték, hogy dobálják ki a zsinagógából a tóratekercset meg a különféle szent könyveket”.

 

Noha a hatvanas években Beregszászon még jelentős zsidó lakosság élt, a főtéri zsinagógát, a város büszkeségét szürke betonpanelekkel borított szocreál kultúrházzá alakították át, a Zrínyi utcai kiszsinagógából pedig lőszer-raktárat csináltak. „A Zrínyi utca volt az egyik legfontosabb zsidó utca, sok kereskedő, iparos lakott itt, az itteni házakhoz jártunk bulizni még a hatvanas években is”, emlékszik vissza egy egykori beregszászi asszony.

 

Egyesületünk „Határtalan” címmel indított sorozatának missziója, a határon túl rekedt magyarajkú zsidó közösségekkel történő szoros együttműködés, határok képzeletbeli és valóságos átlépése – szellemi, vallási és kulturális értelemben. Ha a történelem határokat is húzott közénk, mi hidat kívánunk építeni egymás között, mert a hagyomány és a múltunk összeköt.

 

A Beregszászon megmaradt kicsiny magyarajkú zsidó hitközség tagjai azt tervezik, hogy – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel és civil összefogással – emlékhelyet/múzeumot hoznak létre a zsinagóga épületében. Ebben kívánnak emléket állítani az elhurcolt kárpátaljai zsidóságnak, szeretnék hitelesen bemutatni egykori életét, kultúráját.

 

A Zrínyi utcai zömök, barokkos homlokzatú zsinagógát most fémpalánk választja el az utcától, odabent állványzat, betonkeverő, mészillat fogad. Középen, fóliával letakarva, gyönyörű faragott bima, amelyet a nagyzsinagógából mentettek meg annak idején. Az emeleten már készen áll egy kicsi imaterem, itt találkozik péntek esténként Beregszász és környéke – a hatvanas évek óta ugyancsak megfogyatkozott – magyar zsidó közössége, harminc-negyven család.

 

Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a hagyomány megújulva élhessen tovább. Kérjük az egykori beregszásziakat és a környékről elszármazottakat, hogy segítsék munkánkat, mondjanak el minél többet hajdani életükről. Terveink szerint pályázati források keresésével, jótékonysági est megszervezésével valamint egyéni támogatók bevonásával mozdítanánk elő közös célunk megvalósítását.

 

Kérjük terjesszék ismerőseik, barátaik körében kezdeményezésünket, hogy helyreálljon a 20. század következtében megbillent egyensúly. Érdeklődni lehet a [email protected] E-mail címen.

 

Fontosnak tartom, hogy a szülőföldjére hazalátogató zsidó emberek megtalálják a lelki megnyugvásukat

 

Bacskai József Magyarország ungvári főkonzulja

 

2008 és 2010 között Magyarország Beregszászi Konzulátusát vezettem. Ekkor ismertem meg a beregszászi közösséget és a gondjaikat, a zsinagóga sanyarú helyzetét, leromlott állapotát. Az ismeretségből született a gondolat, hogy a helyi közösség rendelkezésére álló korlátozott erőforrásai mellett, a Magyar Külügyminisztérium „Külföldi magyar emlékek megőrzése” keretének terhére pályázzon, a közel száz éves zsinagóga felújítására.

 

A Külügyminisztérium vezetői és illetékesei a pályázatot felkarolták, és első ütemben 2 millió, második ütemben pedig további 1 millió forinttal támogatja a zsinagóga felújítását és a múzeum létrehozását. Reméljük, hogy a beruházásnak közösségépítő és -megújító hatása is lesz, és erősíti a két ország jószomszédi kapcsolatait.

 

Fontosnak tartanám azt is, hogy a megújult zsidó templom, amely egyben Beregszász jelentős kulturális értéke, hozzájáruljon a szőlőföldjére hazalátogató zsidó emberek számára a lelki megnyugvás megtalálásához és a Vérke parti városról őrzött kép megőrzéséhez.