Londoni elemzés a térségi IMF-programokról

A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) 50 milliárd dollárt meghaladó összértékű, különböző jellegű pénzügyi támogatási programjai futnak a szélesebb értelemben vett európai felzárkózó térségben – írták pénteki áttekintésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzése szerint „sok szalagcím kapta fel”, hogy a magyar kormány „kellemetlen” helyzetbe került, amiért „ismét az IMF-hez kellett fordulnia”, a valutaalapnak azonban a térség kilenc másik országában is vannak programjai, és ezeknek jóváhagyott összértéke 53,808 milliárd dollár.
A UBS londoni közgazdászainak kimutatása szerint e kilenc kedvezményezett ország a teljes keretből eddig összesen csak 4,539 milliárd dollárt hívott le. A ház adatai szerint Lengyelország, Románia és Szerbia eddig semennyit nem vett igénybe a számukra jóváhagyott IMF-csomagból.
A magyarországi IMF-programmal kapcsolatban a UBS elemzői közölték: mivel Magyarországot nem fenyegeti „azonnali finanszírozási stressz”, emellett a tárgyalásoknak „több politikai vonatkozása is van”, várakozásuk szerint az új csomagról szóló megállapodást csak „márciusban vagy később” írják alá. A ház londoni közgazdászai „10-15 milliárd euró körüli” készenléti programot valószínűsítenek.
A program várható méretéről és az aláírás időpontjáról mindazonáltal eltérő előrejelzések vannak forgalomban a londoni elemzői közösségben.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital felzárkózó piaci elemzői szintén pénteken összeállított helyzetértékelésükben „szokatlannak” nevezték, hogy az IMF még a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt lépéseket igényel Magyarországtól a vitatott törvények felülvizsgálata ügyében.
A ház londoni elemzőinek előrejelzése szerint – ha a kért törvénymódosításokat február végére végrehajtják – az első küldöttség márciusban érkezhet Magyarországra, „feltéve, hogy az EU-bizottság és az IMF elégségesnek fogadja el a módosításokat … ha nem, további késés lehetséges”.
A Barclays Capital szakértői ugyanakkor „valószínűtlennek” nevezték azt is, hogy a tárgyalások megkezdése után a magyar hatóságok, valamint az IMF és az EU küldöttségei egyetlen látogatás alatt megállapodásra jutnak. A cég szerint „kedvező esetben” a második küldöttségi látogatás során, áprilisban vagy májusban születhet meg az egyezség, de ezután is Magyarországnak még végre kell majd hajtania a delegációk által kért bármilyen esetleges további előzetes intézkedéseket, miközben a tárgyalóküldöttségek megírják jelentésüket.
Mindezek alapján a Barclays Capital londoni elemzői szerint június tűnik „ésszerűen” feltételezhető célhónapnak a megállapodás életbe lépésére.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege a közép-kelet-európai térség idei kilátásairól befektetők számára összeállított, Londonban minap ismertetett átfogó prognózisában ugyanakkor azt írta, hogy „jó esély van” a megállapodás létrejöttére már az idei első negyedévben.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program lenne elégséges a piacok megnyugtatásához Magyarország finanszírozási igényeinek fedezhetőségével kapcsolatban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői Magyarországról összeállított legutóbbi értékelésükben 65 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak az idei második negyedévre várja.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport citybeli szakértői ugyanerről összeállított minapi prognózisukban közölték, hogy „legkorábban” az első negyedév végére, vagy a második negyedév elejére várják az IMF/EU-megállapodás létrejöttét.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által befektetők számára készített legújabb részletes áttekintés szerint ahhoz, hogy az új EU/IMF-csomag hiteles legyen, teljes mértékben fedeznie kell a program időtartama alatt, illetve utána kialakuló potenciális finanszírozási réseket. A GS elemzőinek számításai szerint ez azt jelenti, hogy a hitelkeret értékének hozzávetőleg 20 milliárd eurót kellene elérnie, annyit, amennyit Magyarország az előző készenléti egyezmény alapján kapott.