A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
Közszereplőnek minősülnek a perbe vont egyházi vezetők, és ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat – mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében. Az evangélikus egyház kivételével valamennyi történelmi egyház fenntartásait fogalmazta meg a döntéssel, illetve az eljárással kapcsolatban.
Az ítélet szóbeli indoklása szerint a közhatalom gyakorlása ebben az ügyben kizárható, a politikai közvélemény feladatszerű alakítása azonban megállapítható. A FB szerint az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nemcsak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, de létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt.
A bíróság hangsúlyozta, hogy minden egyes személynél esetről-esetre konkrétan kell vizsgálni, hogy megvannak-e a „közszereplői minőség” feltételei.
A bíróság döntése ellen fellebbez Veres András szombathelyi katolikus megyéspüspök, mert elfogadhatatlannak érzi, hogy a bíróság kimondja egyházi vezetőkről, közszereplők-e vagy sem. Kijelentette: az a alkotmány szerint az egyház és az állam „szét van választva egymástól”, ugyanakkor az egyházi törvények a katolikus papok számára tiltják is a politikai tevékenységet, a politikában való részvételt.
A református egyház azt közölte: nem értenek egyet a kezdeményezett bírósági eljárással. Ugyanakkor jelezték azt is: az egyháznak is az az érdeke, hogy egyszer és mindenkorra tisztázza, miként is működött az elmúlt negyven év hatalmi struktúrájának egyik eleme és ebben a rendszerben mi volt az egyház szerepe valójában.
A Magyarországi Evangélikus Egyház maximálisan tiszteletben tartja a bíróság elsőfokú döntését, amely szerint közszereplőnek minősülnek a perbe vont egyházi vezetők, és ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat – mondta Prőhle Gergely, az egyház országos vezetője.
Várhatóan fellebbez a bíróság elsőfokú ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója – közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője. Elmondta: vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv „feladatszerűen befolyásolná” a politikai közvéleményt.
A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
BPI-info
Az ítélet szóbeli indoklása szerint a közhatalom gyakorlása ebben az ügyben kizárható, a politikai közvélemény feladatszerű alakítása azonban megállapítható. A FB szerint az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nemcsak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, de létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt.
A bíróság hangsúlyozta, hogy minden egyes személynél esetről-esetre konkrétan kell vizsgálni, hogy megvannak-e a „közszereplői minőség” feltételei.
A bíróság döntése ellen fellebbez Veres András szombathelyi katolikus megyéspüspök, mert elfogadhatatlannak érzi, hogy a bíróság kimondja egyházi vezetőkről, közszereplők-e vagy sem. Kijelentette: az a alkotmány szerint az egyház és az állam „szét van választva egymástól”, ugyanakkor az egyházi törvények a katolikus papok számára tiltják is a politikai tevékenységet, a politikában való részvételt.
A református egyház azt közölte: nem értenek egyet a kezdeményezett bírósági eljárással. Ugyanakkor jelezték azt is: az egyháznak is az az érdeke, hogy egyszer és mindenkorra tisztázza, miként is működött az elmúlt negyven év hatalmi struktúrájának egyik eleme és ebben a rendszerben mi volt az egyház szerepe valójában.
A Magyarországi Evangélikus Egyház maximálisan tiszteletben tartja a bíróság elsőfokú döntését, amely szerint közszereplőnek minősülnek a perbe vont egyházi vezetők, és ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat – mondta Prőhle Gergely, az egyház országos vezetője.
Várhatóan fellebbez a bíróság elsőfokú ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója – közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője. Elmondta: vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv „feladatszerűen befolyásolná” a politikai közvéleményt.
A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
BPI-info
