„Elhitték saját maguknak a saját hülyeségeiket” – Lattmann Tamás a vétókról, a német szélsőjobbról és a Fidesz Európa-politikájáról
A német és a magyar kormány együttes üléséről, a készülő hétéves uniós költségvetés körüli vétófenyegetésekről, az AfD és a francia szélsőjobb esélyeiről, valamint a Fidesz ellenzéki Európa-politikájáról beszélgetett M. Kende Péter Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal a Pirkadat november 12-i adásában. A vendég a költségvetési alkuk előtti fenyegetőzést a tárgyalások természetes részének tartja, Friedrich Merz kancellár legutóbbi bejelentését viszont valódi újdonságnak. A Fidesz Európa-képéről jóval keményebben beszélt: a párt ellenzékben is a saját kormányzati propagandája foglya maradt.
Vétó egy még meg sem született költségvetésre?
A műsorvezető azzal indított, hogy az együttes kormányülés után a német kancellár és a magyar miniszterelnök is vétóról beszélt, holott a költségvetés még csak születőben van. Lattmann Tamás ezt nem tartja feltétlenül színjátéknak. Az unió hétéves költségvetése, hivatalos nevén a többéves pénzügyi keret „eléggé egyedülálló a világon, nincs ilyen másik”, és az elfogadásához vezető út hétévente az uniós működés egyik legfájdalmasabb szakasza. Teljesen bevett, hogy a tagállamok előre jelzik, mit nem tudnak vagy nem akarnak támogatni, és ezek az álláspontok egyáltalán nincsenek kőbe vésve. Az unión belül ráadásul szövetségi rendszerek is működnek, a V4-hez hasonlóan, és ilyennek tekinti a magyar–német kapcsolatot is.
Merkel, Orbán és a német–magyar viszony
Akármilyen furcsának tűnik is egyesek számára, Németországnak Magyarország politikai és kereskedelmi szempontból is számít. Az Orbán Viktor és Angela Merkel közötti konfliktust a vendég annak idején nem tartotta egészen őszintének. Kende Péter kérdésére, hogy megbeszélt konfliktus volt-e, azt felelte, ezt nem hiszi, de a magyar miniszterelnök fenegyerek-szerepe mindkét félnek jól jött: Orbán Viktor nem sértett komolyan német gazdasági érdeket, a kisebb összetűzéseket pedig a német oldal „izomból” rendezte. Később viszont a két ország viszonya valóban élesen széttartott.
A mostani találkozó ezért mindkét félnek fontos. Merz a német választóknak a rend helyreállítását üzenheti, Magyar Péternek pedig azt kell megmutatnia, hogy mindenhol örömmel fogadják. A fideszes média sokáig azzal kérkedett, milyen világpolitikai tényező Orbán Viktor, erre a versenytársnak reagálnia kell. Ezért volt üzenetértéke annak is, hogy Magyar Péter Berlinben ötven percen át németül beszélt.
A „kohézió barátai” és egy újfajta vétó
A költségvetési tervezetet Magyar Péter is bírálta, ezek a kritikák azonban a vendég szavaival nem léptek ki a térség „öntudatos koldus” attitűdjéből. „Ezt elegánsan úgy hívják, hogy kohézió barátai” – tette hozzá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nettó haszonélvező államok azonnal vétóval fenyegetnek, ha a nettó befizetők a kohéziós alapokhoz nyúlnának.
Merz bejelentése ehhez képest újszerű: ha nem áll mindenki Ukrajna támogatása mögé, Németország fog vétózni. Lattmann Tamás szerint talán először fordul elő az uniós költségvetési tárgyalások történetében, hogy egy tagállam a vétóját egy harmadik ország ügyéhez köti, nem a közvetlen saját érdekéhez. Kende Péter közbevetésére elismerte, hogy Merz ezt össz-európai érdeknek látja, és ebben van igazság. Éppen ezért fontos, hogy a két politikus már most találkozott: ez betekintést enged egy olyan folyamatba, amelyben a szándékok ellenére is sok minden változhat.
Felébrednek-e a németek?
A műsorvezető arra kérdezett rá, felébrednek-e a németek az AfD erősödése láttán, ahogy a franciák eddig az elnökválasztás második fordulójában. A vendég a két választási rendszer különbségével kezdte. A francia jobbközép évtizedek alatt elkényelmesedett: hagyja erősödni a Le Pen-féle szélsőjobbot, abban bízva, hogy a személyről szóló második fordulóban a választók úgyis elutasítják. Németországban, akárcsak Magyarországon, parlamenti képviselőket választanak, és a kancellárt a parlament adja, így ez a modell ott nem működik.
Az AfD korábbi, válogatás nélküli EU-ellenes kirohanásai után hirtelen kifinomultabb álláspontokat kezdett megfogalmazni, és már nem beszél kilépésről, mintha valaki elmagyarázta volna nekik, hogy Németország az EU abszolút nyertese. Lattmann Tamás nem vitatja a párt újnáci gyökereit, de óvakodik attól, hogy egyszerűen lenácizza: egyre inkább megjelenik a névben is jelzett alternatív jelleg, és a párt láthatóan kormányzati szerepre készül. A keletnémet területeken a legerősebb, de a hagyományosan baloldali vagy liberális Hessenben, sőt Bajorországban is erősödik, pedig ott a CSU kínálna jobboldali alternatívát. A francia szélsőjobb súlya a parlamenti választásokon is megjelent, és már ezt is problémának tartja.
„Nyertél, akkor most ugye abbahagyod, ugye?”
Kende Péter arra is kíváncsi volt, meddig mehet el a mostani ellenzék az „Európa-birodalom” és a „brüsszeli rém” emlegetésében, amit a magyar választók láthatóan nem értékelnek. A vendég szerint kormányon működhet az ellenálló szerepe a gonosz birodalommal szemben, és egész Európában kedvelt toposz, hogy a tagállami politikusok az EU-val szemben határozzák meg magukat. Jean-Claude Juncker is jót nevetett, amikor Orbánék plakátra tették. A gond akkor kezdődött, amikor a kampány a 2018-as győzelem után sem maradt abba. „Nyertél, akkor most ugye abbahagyod, ugye?” – így foglalta össze a brüsszeli gondolkodást.
Ellenzékben szövetségeseket kellene gyűjteni a kormánnyal szemben, ahogyan az elmúlt tizenhat évben az akkori ellenzék is éjjel-nappal az EU-hoz járt. A Fidesz frakciójában és influenszerei között azonban olyanokat lát, akik „tényleg elhitték saját maguknak a saját hülyeségeiket”, és nem képesek újragondolni a betanult üzeneteket. A hatalom elvesztésével a korábbi előnyök is eltűntek. Bóka Jánosról, a frakcióvezetőről megjegyezte, hogy ő az Európai Uniót valamennyire ismeri – ahogy a műsorvezető közbevetette, ott is dolgozott –, valószínűleg azonban nem befolyásközpont a pártban.
Nemzetek Európája, de Soros György nélkül
Az az alapállás, amelyre a Fidesz évekkel ezelőtt helyezkedett, Lattmann Tamás szerint teljesen legitim európai politikai pozíció. Az a vita, hogy az unió Európai Egyesült Államok legyen vagy tisztán nemzetközi szervezet, legitim, és a nemzetek Európája álláspontjából lehetne politizálni. Párhuzamként az amerikai demokraták és republikánusok hagyományos törésvonalát hozta fel. A Fidesznek ezt a vonalat következetesen kellett volna tartania, ahelyett hogy „Soros Györgyökkel” és hasonló kampányokkal rongálja.
Abban, hogy a párt vissza tud-e alakítani magának egy normális pozíciót, a vendég kételkedik. A Fidesz kormányon olyan rossz irányba ment el, hogy kiszorult ebből az európai politikai körből, és csak a Patrióták néven futó szélsőjobboldali szövetség maradt neki. Különösen Orbán Viktorral nem lát visszautat a középhez, a néppárti struktúrákhoz és a hatalom visszaszerzéséhez.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
