„Tucatszámra halnak meg csecsemők ebben a jól kezelhető betegségben” – Szlávik János a szifiliszről és az őszi járványszezonról
A Pirkadat október 15-i adásában M. Kende Péter Dr. Szlávik Jánossal beszélgetett a szifiliszes esetek európai és magyarországi emelkedéséről, a veleszületett fertőzések veszélyéről, az őszi koronavírus- és influenzaszezonról, valamint egy oroszországi pestislaborban történt incidensről. Szlávik szerint a szifilisz terjedése túlmutat önmagán: azt is megmutatja, mennyire változott meg a társadalom viszonya a védekezéshez és általában az egészségtudatossághoz.
A szifilisz visszatérése társadalmi jelzés is
Szlávik János hangsúlyozta, hogy a szifiliszes esetek számának növekedése nem magyar sajátosság, hanem egész Európában megfigyelhető. Magyarországon ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol az átlagnál jóval több esetet látnak, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, valamint Pest megye és Budapest.
A fertőző betegségek előretörését részben a megváltozott társadalmi magatartással hozta összefüggésbe. Felidézte, hogy az AIDS megjelenésekor a halálos kimeneteltől való félelem sokkal erősebben ösztönözte az embereket a védekezésre. Ma ez a félelem jóval kisebb, és sokan úgy gondolják, hogy a nemi betegségek szükség esetén majd egyszerűen kezelhetők.
A legsúlyosabb következmény akkor jelentkezik, amikor terhes nő fertőződik meg. Ilyenkor a magzat is elkaphatja a betegséget, és veleszületett szifilisszel jöhet világra. „Tucatszámra halnak meg csecsemők ebben az egyébként jól kezelhető betegségben” – mondta Szlávik, hozzátéve, hogy néhány éve még alig fordult elő ilyen eset.
A szűrés segít, de önmagában csak tűzoltás
A rizikócsoportba tartozó várandósokat ma már kötelezően szűrik gyorsteszttel. Ha időben kiderül a fertőzés, antibiotikummal kezelhető, és jó eséllyel megakadályozható, hogy a magzat is megfertőződjön.
Szlávik szerint azonban ez csak a probléma következményeinek kezelése. A valódi megoldás az lenne, ha az emberek gyakrabban járnának szűrésre, és a fertőzés már azelőtt kiderülne, hogy továbbadnák másnak.
A szifilisz szerinte az egészségtudatosság általános állapotából sem választható le. Ugyanazokban a társadalmi környezetekben, ahol kevésbé jellemző a megelőzés, gyakrabban jelennek meg más egészségügyi problémák is, a magas vérnyomástól a dohányzás következményeiig. Ezért a jelenséget nem kizárólag nemibetegségügyi kérdésként kezeli.
A koronavírus velünk maradt, de már másképp
Az őszi időszak kapcsán M. Kende Péter a kézmosás egyszerű példájával kérdezett rá arra, nem felejtettük-e el túl gyorsan a járvány alatt megtanult higiénés szokásokat.
Szlávik szerint sokan valóban jobban figyelnek ma a személyes higiéniára, de ez önmagában nem változtatja meg az őszi járványok természetét. Októberben várhatóan ismét emelkedik a koronavírus koncentrációja a szennyvízben, és vele együtt nő a náthás, influenzaszerű tünetekkel jelentkezők száma is.
A különbség az öt évvel korábbi helyzethez képest az, hogy a legtöbb fertőzött ma már nem kerül kórházba, lélegeztetőgépre, és nem fenyegeti súlyos életveszély. A komoly esetek főként nagyon idős, daganatos vagy erősen károsodott immunrendszerű embereknél fordulnak elő.
A vírus azonban továbbra is jelen van, és kórházi szűréseknél jelentős számban lehet pozitív eseteket találni. Szlávik szerint a korábbi oltási kampányok eredményeként azonban már egészen más kockázati szinten élünk együtt vele.
A koronavírus után jön az influenza
Az őszi–téli járványszezon következő hullámát az influenza hozhatja, miközben számos más légúti vírus is kering: parainfluenza-, RS- és adenovírusok egyaránt okoznak megbetegedéseket.
Szlávik arra számít, hogy ahogy csökkenni kezd a koronavírusos esetek száma, december és január környékén megérkezik az influenza erősebb időszaka. A védőoltást különösen a kisgyerekeknek, időseknek és krónikus betegeknek tartja fontosnak, bár hangsúlyozta, hogy az influenza elleni vakcina már fél éves kortól adható.
Az oltás célját is pontosította: nem feltétlenül akadályozza meg teljesen a fertőződést, hanem elsősorban a súlyos megbetegedés kockázatát csökkenti. Ugyanez igaz a koronavírus elleni vakcinákra is.
A pestislabor híre azért keltett ijedséget, mert túl sok a kérdőjel
A beszélgetés legbizonytalanabb témája az az oroszországi eset volt, ahol egy pestissel foglalkozó kutatóintézetben történt laboratóriumi incidens.
Szlávik szerint maga a pestis ma is előfordul a világ több részén, és hagyományos formájában kezelhető. A problémát az jelenti, hogy a pestisbaktérium biológiai fegyverként is felhasználható, különösen a tüdőpestis, amely aeroszolos formában gyorsan terjedhet, és emberről emberre is átadható.
A hivatalos magyarázat szerint egy kutatónő egy kémcső eltörése után fertőződhetett meg, Szlávik azonban jelezte, hogy ezzel kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés. Nem világos, pontosan milyen baktériumot vizsgáltak, hagyományos törzsről volt-e szó, vagy módosított változatról, és az sem, hogy mennyire reagál antibiotikumokra.
Az is aggodalmat keltett, hogy mintegy kétszáz embert karanténba helyeztek. Ez szerinte azt mutatja, hogy a helyi hatóságok komolyan vették a fertőzés lehetőségét. „Feltételezések vannak, senki nem tudja, mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy pestiskutató intézetben bekövetkező laborincidens érthetően felkelti a nemzetközi figyelmet.
Őszre nem jósolni kell, hanem figyelni
M. Kende Péter végül azt kérdezte, milyen járványszezonra érdemes készülni. Szlávik ebben óvatos maradt: szerinte járványoknál nem érdemes jósolni, mert a vírusok változását csak utólag lehet pontosan értékelni.
Arra számít, hogy először a koronavírusos esetszámok emelkednek, majd december–január környékén az influenza következik. Hogy ez a korábbi évekhez hasonló hullám lesz-e, vagy erősebb, azt előre nem lehet megmondani.
A gyakorlati tanács ugyanakkor egyszerű maradt: oltás, kézmosás, higiénia és odafigyelés. A járványszezon nagyságát majd az adatok mutatják meg, a súlyos betegségek megelőzéséért azonban már most lehet tenni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
