Pirkadat: Dr. Hortay Olivér – Energiabiztonság itthon és Európában

„Nem látunk bele Trump fejébe” – Hortay Olivér szerint az energiapiacon már a geopolitika diktál

A Pirkadat október 15-i adásában M. Kende Péter Dr. Hortay Olivérrel, a Fidesz országgyűlési képviselőjével beszélgetett Donald Trump orosz dízelimporttal kapcsolatos döntéséről, az amerikai–orosz közeledés lehetséges hátteréről, a közel-keleti feszültségek energiapiaci következményeiről és Európa egyre nehezebb energiahelyzetéről. Hortay szerint a korábbi politikai címkék már egyre kevésbé írják le a világot: a szövetségek lazulnak, az országok mind gyakrabban hoznak eseti döntéseket, miközben az energiaellátás kérdése egyre szorosabban fonódik össze a geopolitikai mozgásokkal.

A dízelmegállapodás önmagában kevés, a mögötte formálódó alku lehet érdekes

Hortay szerint az Egyesült Államok orosz dízelimportja rövid távon aligha oldja meg az amerikai magas üzemanyagárak problémáját, különösen úgy, hogy a félidős választás már nagyon közel van. A piac azonban nemcsak a tényleges mennyiségekre, hanem a várakozásokra is reagál: a bejelentés után néhány napig csökkentek az amerikai dízelárak.

Ennél azonban fontosabbnak tartja, hogy a mostani mentesség áprilisig szól, tehát jóval túlnyúlik a választáson. Ebből szerinte az is következhet, hogy Washington hosszabb távú energetikai és geopolitikai mozgástérben gondolkodik.

A képviselő úgy látja, az orosz dízelről szóló ügyet nem lehet elszigetelten nézni. Sajtóhírek szerint az amerikai fél más energetikai kérdésekről is tárgyal Moszkvával, szóba került befagyasztott orosz eszközök feloldása és az Északi Áramlat esetleges, amerikai részvétellel történő újraindítása is. Ebből Hortay azt olvassa ki, hogy „formálódik az amerikaiak és az oroszok között egy átfogóbb megállapodás”.

Ukrajnából kifelé, a Közel-Keleten még nem látszik az irány

Az orosz–ukrán háborúban Hortay szerint az Egyesült Államok fokozatosan hátrál ki Ukrajna mögül. A Közel-Kelet esetében ugyanakkor jóval bizonytalanabb a kép.

M. Kende Péter azt vetette fel, hogy miközben Szaúd-Arábiát egyre erősebben támadják a jemeni lázadók, Trump egyelőre kemény kijelentéseket tesz, de nem látszik, milyen konkrét lépésre készül. Hortay szerint ez valóban „az egymillió dolláros kérdés”.

Saját véleménye az, hogy valamit tenniük kell az amerikaiaknak, mert a jelenlegi helyzet hosszabb távon nem tartható. A világ könnyen mozgósítható olaj- és üzemanyagkészletei fogynak, az árak magasak, a fizikai szállítás költsége pedig még az irányadó tőzsdei áraknál is súlyosabb terhet jelent a biztosítási és logisztikai díjak miatt.

Erre rakódik rá a szűk finomítói kapacitás, amelyet részben a közel-keleti konfliktusok, részben az orosz–ukrán háború terhelnek. Hortay szerint mindez már nem regionális ügy, hanem világgazdasági probléma: a magas energiaárak a következő időszak növekedésének egyik legkomolyabb korlátjává váltak.

Trump lépése akár egy későbbi iráni eszkalációhoz is kapcsolódhat

A beszélgetésben felmerült az a spekuláció is, hogy az orosz dízelimport egy esetleges közel-keleti katonai eszkalációra való felkészülés része lehet.

Hortay szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, amelyben Trump a félidős választások után erősebb katonai fellépést vállal Iránnal szemben, az orosz energiaimport pedig részben tompíthatná egy ilyen konfliktus világpiaci áremelő hatását.

Ugyanakkor hangsúlyozta: ezek találgatások. „Nem látunk bele Trump fejébe” – fogalmazott. Biztosan csak annyi mondható, hogy a Közel-Keleten nagy a bizonytalanság, sok az egymásra rakódó konfliktus, és mindez egyre erősebben gyűrűzik át a globális energiapiacra.

A régi „atlanti blokk” már nem írja le pontosan a helyzetet

M. Kende Péter felvetette, hogy talán maga az atlantista politika kifejezés is idejétmúlttá válik, ha az Egyesült Államok egyre kevésbé viselkedik a korábbi, egységes nyugati szövetségi logika alapján.

Hortay ebben részben egyetértett. Szerinte nemcsak az Egyesült Államok és Európa között nőnek a konfliktusok, hanem magán az Európai Unión belül is.

Példaként Franciaországot és Németországot említette. Marine Le Pen olyan álláspontot képvisel, amely szerint Franciaország egy idő után nem tudja tovább finanszírozni Ukrajnát. Németországban pedig az AfD erősödik, és a párt vezetése szintén az oroszokkal való tárgyalást sürgeti. Trump dízelmegállapodása után az AfD részéről is gyorsan megjelent az az üzenet, hogy Németországnak ugyancsak megállapodást kellene kötnie Moszkvával.

Hortay szerint így ma már nem lehet ugyanabban az értelemben beszélni egységes atlanti vagy nyugati blokkról, mint öt-tíz évvel korábban. „A hagyományos címkék egyre kevésbé használhatóak” – mondta.

Egy átmeneti geopolitikai korszakban vagyunk

Hortay úgy látja, a világ jelenleg átmeneti állapotban van. A korábbi blokkok és szövetségi struktúrák lazulnak, az országok egyre gyakrabban egyedi ügyekben, pillanatnyi érdekek alapján hoznak döntéseket.

Ezért nehéz új politikai címkéket találni. A régi szavak már kevésbé pontosak, az új rendszer pedig még nem állt össze annyira, hogy világosan meg lehessen nevezni.

A bizonytalanság szerinte önmagában is kockázat. Ha kevésbé egyértelműek a szövetségi kapcsolatok és a konfliktusok lehetséges kimenetelei, az az energiapiacra is gyorsabban és erősebben gyűrűzik át.

Németország addig nehezen indul újra, amíg az energia ennyire drága

A beszélgetés végén M. Kende Péter arra kérdezett rá, van-e reális esély arra, hogy Németország gazdasága végre új lendületet kapjon.

Hortay szerint ezt nem lehet kizárni, de a jelenlegi energiahelyzet mellett nagyon nehéz elképzelni gyors fordulatot. Az Európai Unióban a gáz jóval drágább, mint az Egyesült Államokban, magasak a villamosenergia- és üzemanyagárak, miközben az energiaimport lehetőségei is szűkülnek.

Az EU az orosz energiahordozókról tovább akar válni, közben az Egyesült Államokkal is kereskedelmi konfliktusai vannak, a Közel-Keletről pedig jelenleg kevesebb cseppfolyósított földgáz érkezhet. Emellett a gáztárolók töltöttsége is kedvezőtlen.

Hortay szerint amíg ezt nem sikerül rendezni, addig az energiaintenzív ipar sem tud érdemben talpra állni. Ha pedig az ipar gyengélkedik, annak hatását a szolgáltatások, a munkahelyek és végső soron az egész társadalom megérzi. A német és az európai gazdasági fordulat kulcsát ezért elsőként az energiakérdés rendezésében látja.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.