„A türelmet nem lehet a boltban beváltani” – Komáromi Zoltán szerint az egészségügy kapacitáshiánya késlelteti a gyógyítást
A Pirkadat október 1-jei adásában Breuer Péter dr. Komáromi Zoltán háziorvossal és egészségpolitikussal beszélgetett arról, miért akadozik a megelőzés, a diagnosztika és a betegutak szervezése a magyar egészségügyben. Szóba került a háziorvosi adatgyűjtés digitalizációja, a tüdőszűrés tanulsága, a telemedicina szerepe, a képalkotó vizsgálatok kapacitáshiánya és az egészségügyi utánpótlás gyengülése is. Komáromi szerint sok szükséges változtatás szakmailag régóta ismert, a végrehajtás azonban rendre pénz- és szervezési hiányba ütközik.
Sok megoldás régóta ismert, mégsem épül be a rendszerbe
Komáromi Zoltán arról beszélt, hogy egészségpolitikai érdeklődése elsősorban abból a tapasztalatból nőtt ki, hogy a gyakorlatban számos problémára léteznének jól kidolgozott szakmai megoldások, mégsem történik velük semmi. Sok javaslat nem ötlet szintjén marad: költségszámítással, szabályozási háttérrel, olykor szinte kész jogszabályszöveggel áll rendelkezésre, mégis elakad.
Saját praxisában már a nyolcvanas évek végén elkezdte számítógépen rögzíteni a krónikus betegek adatait. Ebből gyorsan láthatóvá vált, hogyan változnak például a vércukor-, vérnyomás- vagy koleszterinértékek, és milyen hatása van az egyes gyógyszereknek. Szerinte ezeket az adatokat országos rendszerben kellett volna kezelni, adatbázis-alapon, hogy valóban elemezhetővé váljon, milyen terápiák működnek.
A tüdőszűrés megmutatta, mit ér a rendszeres prevenció
Breuer Péter a régi kötelező tüdőszűrést hozta példának arra, hogyan lehetne időben felismerni betegségeket. Komáromi ezt jó példának tartotta: a vizsgálat gyors volt, a felvételeket pedig évről évre össze lehetett hasonlítani.
A módszer kezdetben a tuberkulózis visszaszorításában segített, később pedig daganatos elváltozások felismerésére is alkalmassá vált. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a TBC ma ismét jelen van, részben azért, mert a baktériumok alkalmazkodnak, és a helytelen vagy nem megfelelő ideig alkalmazott antibiotikum-kezelés ellenálló törzseket hagyhat maga után.
A nemzetközi mozgások és az eltérő oltási rendszerek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy korábban visszaszorított betegségek újra megjelenjenek.
A telemedicina csak jól szervezett protokollokkal működik
Komáromi szerint a telemedicina sok feladatot átvehet, de nem helyettesítheti gondolkodás nélkül a személyes vizsgálatot. Egy köhögő betegnél például kérdések egész sora dönti el, milyen irányban kell továbbmenni: van-e láz, száraz vagy hurutos a köhögés, honnan indul a panasz, társul-e hozzá más tünet.
Ebből alakul ki az a diagnosztikai algoritmus, amely meghatározza, mikor elég a háziorvosi vizsgálat, mikor kell labor, képalkotás vagy szakorvosi konzultáció. A telemedicina ott tud jól működni, ahol ezek a protokollok és a hozzájuk szükséges infrastruktúra is rendelkezésre állnak.
„Ha mindenkit mindenre szűrünk, megáll az egészségügyi ellátás”
A megelőző vizsgálatok bővítését Komáromi fontosnak tartja, de szerinte a jelenlegi kapacitások mellett nem lehet korlátlanul szűréseket elrendelni. „Ha mindenkit mindenre szűrünk, akkor Magyarországon megáll az egészségügyi ellátás” – mondta.
A problémát abban látja, hogy a rendszer sokszor még a már beteg embereket sem tudja kellően gyorsan kivizsgálni. Ha egy háziorvos felismeri, hogy például pajzsmirigy-probléma lehet a háttérben, gyakran csak korlátozott vizsgálatokat kérhet, az endokrinológiai időpont pedig hónapokkal későbbre esik. Közben nem mindegy, hogy gyulladásról, autoimmun betegségről vagy akár daganatról van szó.
A késlekedés így önmagában is kockázattá válik. Komáromi szerint még daganatos betegek is későn jutnak el a tényleges terápiáig.
A drága gépek kihasználása is pénz és személyzet kérdése
Breuer Péter felvetette, hogy ha már rendelkezésre állnak nagy értékű CT- és MR-berendezések, miért nem működnek hosszabb műszakban vagy akár éjjel-nappal. Komáromi válasza szerint a gép önmagában kevés: kell hozzá szakorvos, asszisztens, műszaki háttér és finanszírozás is.
Ha egy rendelőintézet naponta csak meghatározott számú vizsgálatra kap pénzt, nem tud húsz vizsgálatot elvégezni akkor sem, ha technikailag képes lenne rá. A problémát ezért nem egyszerűen géphiánynak, hanem összetett kapacitás- és finanszírozási gondnak látja.
A béremelés és az utánpótlás nélkül tovább szűkül a rendszer
Komáromi élesen kritizálta, hogy a választási kampányban elhangzott egészségügyi pénzügyi ígéretekből szerinte eddig nem sok valósult meg. A szakdolgozók megtartásához valódi béremelést tartana szükségesnek, nem néhány százalékos korrekciót. „A türelmet nem lehet a boltban beváltani” – fogalmazott.
Az utánpótlás helyzetét is súlyosnak látja. Szerinte az egészségügyi szakképzés leszűkült, miközben egyre inkább arra épít, hogy a fiatal dolgozó majd a munkahelyén tanulja meg a szakmát. Csakhogy ott is egyre kevesebb a tapasztalt szakember, akinek a betegellátás mellett még oktatnia is kellene, sokszor külön díjazás nélkül.
Komáromi szerint így a rendszer egyszerre veszít kapacitást, tudást és időt – miközben éppen ezekből lenne a legnagyobb szükség ahhoz, hogy a betegek gyorsabban jussanak el a diagnózistól a kezelésig.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
