„Mennyiségi problémától nem kell tartani, árproblémától kell tartani” – Hortay Olivér az új energiaválságról
A Pirkadat október 1-jei adásában Breuer Péter dr. Hortay Olivér fideszes országgyűlési képviselővel beszélgetett arról, mire számíthat Európa és Magyarország a téli energiapiacon. A képviselő szerint jelenleg nem az ellátás összeomlása jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a gáz, a gázolaj, a benzin és a kerozin drágulása. A közel-keleti háború, az orosz–ukrán konfliktus, az európai beszerzések szűkülése és a finomítói kapacitások problémái egyszerre gyakorolnak nyomást az árakra.
A gáz meglesz, de sokkal drágább lehet
„Szerencsére mennyiségi problémától nem kell tartani, árproblémától kell tartani” – fogalmazott Hortay Olivér. Elmondása szerint az európai irányadó holland gáztőzsdén jelenleg mintegy 70 euró egy megawattóra földgáz ára, miközben tavaly év végén még 30 euró alatt volt. Egy komolyabb téli hidegbetörés esetére már 100–150 eurós árszintekről szóló előrejelzéseket is említett.
A helyzetet nehezíti, hogy az európai gáztárolók töltöttsége az évszakhoz képest alacsony, Hortay szerint 73–74 százalék körül áll, miközben korábban ilyenkor a 90 százalékhoz közelített. Közben az Európai Unió tovább szűkíti az orosz energiaimport lehetőségeit, az Egyesült Államokkal a metánszabályozás miatt kereskedelmi vita alakult ki, Katar pedig meghosszabbította a haváriahelyzetet. A képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy az európai kínálati oldal egyre szűkebb.
A dízelpiacon különösen nagy a kockázat
Az üzemanyagok közül Hortay a gázolajat nevezte a legkritikusabbnak, bár a benzin és a kerozin ára is jelentősen emelkedett. A drágulás hátterében egyrészt a nyersolaj világpiaci árának növekedését, másrészt a finomítói kapacitások szűkülését említette.
Az orosz–ukrán háborúban és a Közel-Keleten is több finomítói létesítményt ért támadás, ezért nemcsak maga a nyersolaj, hanem a feldolgozott termékek is egyre drágábbak. Hortay szerint a finomítói árrések és a finomított termékek árai már történelmi csúcsokra emelkedtek.
További kockázatként beszélt arról, hogy Donald Trump felvetette az amerikai gázolajexport korlátozását vagy akár leállítását az Egyesült Államok belföldi árainak csökkentése érdekében. Hortay állítása szerint az Európai Unió dízeligényének körülbelül negyedét importból fedezi, ennek nagyjából fele az Egyesült Államokból érkezik.
Az 1979-es olajválsághoz hasonló folyamatot lát
Breuer Péter a hetvenes évek energiaválságait idézte fel. Hortay szerint a mostani folyamat több tekintetben az 1979-es olajválságra emlékeztet: nem egyetlen pillanat alatt kialakuló sokkról van szó, hanem elhúzódó problémáról, amelyben a készletek fokozatos fogyása mellett az átlagárak egyre magasabbra kerülnek.
Azt mondta, már most is vannak olyan térségek, ahol mennyiségi problémák jelentkeztek, ezért nem zárja ki, hogy a következő időszakban máshol is kialakulhatnak hasonló helyzetek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a mai energiarendszer lényegesen sokszínűbb a hetvenes évekénél, így az olaj szerepe kisebb. A mostani konfliktusok viszont egyszerre érintik az olajat, a gázt és ezen keresztül a villamosenergia-piacot is.
„Nukleáris reneszánsz” indult, de ehhez idő kell
A műsorvezető azt kérdezte, miért nem fordulnak az országok sokkal erőteljesebben a nukleáris energia felé. Hortay szerint ez már zajlik: „nukleáris reneszánszról” beszélt, amely a 2021–2022-es energiaválság óta erősödik.
Egy új atomerőmű azonban nem épül fel néhány hónap alatt, így a nukleáris kapacitás nem tud azonnali választ adni a jelenlegi válságra. A német atomerőművek leállítását „történelmi hibának” nevezte, de hozzátette: még egy rossz döntést sem lehet gyorsan visszafordítani, mert egy új létesítmény felépítése éveket igényel.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az atomerőművek folyamatos, úgynevezett zsinóráramot termelnek, miközben a fogyasztás napszakonként változik. A csúcsidőszakokban ezért továbbra is szükség lehet gáztüzelésű erőművekre, ami miatt a gázár közvetlenül befolyásolja az áram árát is.
Az energia drágulása az élelmiszerek árában is megjelenhet
A beszélgetés végén Breuer Péter azt vetette fel, hogy az energiaválság a mezőgazdaságon keresztül az élelmiszerárakat és az ellátást is érintheti. Hortay erre úgy fogalmazott: „Az energia egy központi erőforrás. Hogyha az energia ára megemelkedik, akkor a víz minden hajót megemel.”
A mezőgazdaság különösen érzékeny erre, mert a műtrágyagyártás egyik legnagyobb költsége a földgáz, emellett az üzemanyag drágulása is emeli a termelési költségeket. Hortay szerint a gazdálkodókat egyszerre több probléma terheli: az energiaárak mellett a szigorodó uniós szabályozás, az aszály, az erősödő nemzetközi verseny és a támogatások csökkenése is nehezíti a helyzetüket.
Ezt „polikrízisként” írta le, amelyben a mezőgazdasági termelőknek egyszerre több irányból érkező nyomással kell megbirkózniuk.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
