„Ezt már szerintem visszavonni nem lehet” – Nagy Erzsébet szerint közelebb került a bérrendezés az oktatásban
A Pirkadat szeptember 16-i adásában M. Kende Péter Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőjével beszélgetett a nem pedagógus iskolai dolgozók béremeléséről, a jubileumi jutalmak rendezéséről és a pedagógusbérek további alakulásáról. Szóba került Rétvári Bence PDSZ-nek küldött üzenete, valamint az is, milyen egyeztetési rendszerre és milyen változtatásokra lenne szükség a Nemzeti alaptantervben.
Évek után kereste meg őket Rétvári Bence
Nagy Erzsébet furcsának nevezte, hogy Rétvári Bence éppen most fordult a PDSZ-hez, miközben korábban hosszú éveken át egy-egy fórumon személyesen is találkoztak, mégsem alakult ki érdemi párbeszéd.
A szakszervezeti képviselő szerint az államtitkár egy korábbi interjúból kiragadott mondatokkal próbálta politikai vitába bevonni a szakszervezeteket.
„Ez a fajta manipuláció mennyire aljas és mennyire szánalmas.”
Nagy szerint a PDSZ ilyen politikai kampányok helyett az oktatás tényleges problémáival szeretne foglalkozni.
A NOKS-dolgozókon túl mások bére is emelkedhet
A legutóbbi egyeztetések alapján Nagy Erzsébet már előrelépést lát a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, vagyis NOKS-munkakörökben dolgozók bérrendezésében.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az iskolákban sok olyan munkavállaló dolgozik, aki nem tartozik ebbe a kategóriába: karbantartók, portások, ügyviteli és gazdasági dolgozók, konyhai és más kisegítő munkatársak.
A PDSZ azt szeretné, ha rájuk is kiterjedne a béremelés.
Az egyeztetésen szerinte azt jelezték, hogy a kormányzati tervekben ezek a munkakörök is szerepelnek, és a szakképzésben dolgozó, nem oktatói státuszú munkavállalók helyzetét is rendeznék.
Októberben jöhet az első emelés
A pénzügyi részletek még nem véglegesek, ezért Nagy óvatosan fogalmazott a pontos összegekről.
Azt viszont már nehezen visszavonhatónak tartja, hogy bérrendezés lesz.
„Ezt már szerintem visszavonni nem lehet.”
Az eddigi információk alapján az első emelés még ebben az évben, várhatóan októberben történhet, majd januártól újabb lépés következhet.
Ne nyelje el a garantált bérminimum az emelést
A PDSZ számára kulcskérdés, hogyan viszonyul majd a külön béremelés a garantált bérminimum várható növekedéséhez.
Nagy szerint korábban előfordult, hogy egy célzott bérrendezés hatását lényegében eltüntette a kötelező minimális bérszint emelkedése.
A szakszervezet azt szeretné, ha az érintett dolgozók ténylegesen a garantált bérminimum fölé kerülnének.
Közeledik a jubileumi jutalmak elévülési határideje
A következő ügy a jubileumi jutalmak elmaradása.
Nagy elmondta, hogy a pénzügyi követelésekre hároméves elévülési idő vonatkozik, ezért 2027. január 1-je fontos határpont lehet.
A PDSZ ezért még az idén rendezné azokat az eseteket, amikor az új szabályok szerint valakinek már járna jubileumi jutalom, korábban azonban bizonyos szolgálati időket még nem számítottak bele.
„Ez bizony egy olyan történet, amit mindenképpen rendezni kell.”
Az egyeztetéseken szerinte ezt az igényt jogosnak ismerték el, a szükséges pénzügyi fedezet viszont még nem tisztázott.
A diplomás átlagbér csökkenése átírta a számítást
A pedagógusbérek további emelése uniós vállalásokhoz is kapcsolódik.
Nagy szerint azonban új helyzetet teremtett, hogy a KSH adatai alapján csökkent a diplomások átlagbére.
Ennek következtében a kormányzati álláspont szerint jelenleg nincs olyan elmaradás, amely további kompenzációt indokolna.
A PDSZ ugyanakkor szeretné részletesebben megvizsgálni, hogyan alakult ki ez az adat, és milyen hatása van a pedagógusok tényleges bérhelyzetére.
A 152 ezer forintos egyszeri kifizetés nem épült be a bérbe
Nagy Erzsébet külön kitért az előző évi, egyszeri 152 ezer forintos kompenzációra.
A problémát abban látja, hogy ez az összeg nem emelte meg tartósan a pedagógusok alapbérét.
Ha egyszeri kifizetésként beleszámított a pedagógusok éves keresetébe, de a következő évi béremelések alapjába már nem, akkor szerinte torzulhat az összehasonlítás.
A PDSZ kérésére ezt a kérdést is újra megvizsgálják.
Háromoldalú érdekegyeztetést szeretnének
A beszélgetés végén már az oktatás hosszabb távú átalakítása került elő.
Nagy szerint alapvető lenne egy klasszikus háromoldalú, tripartit érdekegyeztetési rendszer, amelyben a kormány, a munkáltatói-fenntartói oldal és a szakszervezetek egyaránt jelen vannak.
Emellett szélesebb szakmai fórumokra is szükség lenne.
Ezekben helyet kellene kapniuk a pedagógusok mellett a szülőknek és a diákoknak is.
A Nemzeti alaptantervet is át kellene dolgozni
Nagy Erzsébet szerint az egyeztetésnek a Nemzeti alaptantervre is ki kell terjednie.
Kifogásolta annak politikailag terhelt elemeit, de a tananyag mennyiségét is csökkentené.
A kompetenciaalapú oktatáshoz szerinte több időre és kisebb ismeretanyagra lenne szükség, mert a túlzsúfolt tanterv megnehezíti a készségek valódi fejlesztését.
A bérek rendezése után ezért a PDSZ már az oktatás tartalmi kérdéseiről, a pedagógusok és a diákok terheiről, valamint az egész rendszer működéséről szeretne szélesebb vitát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
