„Ez 20–25 százalékos profitcsökkenést jelent” – Flesch Tamás szerint az erős forint komoly veszteséget okoz a budapesti szállodáknak
A Pirkadat szeptember 14-i adásában Breuer Péter dr. Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnökével beszélgetett a turisztikai szezon mérlegéről, az erős forint hatásáról, Budapest versenyképességéről és a munkaerőhelyzetről. Szóba került a magasabb költésű turisták megszólítása, a kongresszusi turizmus, a gasztronómia átalakulása és a rövid távú lakáskiadás szabályozása is.
Az erős forint komoly bevételkiesést okoz
Flesch Tamás szerint a forint erősödése különösen a budapesti szállodákat érinti érzékenyen, hiszen vendégeik több mint 90 százaléka külföldi, áraikat pedig jellemzően euróban határozzák meg.
Az ágazat az év elején 394–400 forint körüli euróárfolyammal számolt, miközben az árfolyam most 360 forint körül mozog.
„Ez ilyen 20–25%-os profitcsökkenést jelent jelen pillanatban nagyon sok szállodában, főleg Budapesten.”
Forintban számolva a bevételkiesést 10–12 százalék körülire teszi.
A szezon elfogadható volt, a BL-döntő kiugró bevételt hozott
Vendégszám szempontjából Flesch nem nevezte rossznak a nyarat, bár kiemelkedőnek sem.
Voltak azonban különösen erős időszakok. A budapesti Bajnokok Ligája-döntőt „egyszeri fantasztikus bevételcunaminak” nevezte, és több nagy koncert is segítette a turizmust.
Az amerikai, kanadai és mexikói világbajnokság ugyanakkor szerinte valamennyire elszívta az európai turistákat, az erős forint miatt pedig Budapest is drágább lett a külföldiek számára.
A belföldi turizmus nagyjából megfelelően alakult, viszont a magyarok számára kedvező árfolyam sokakat külföldi nyaralásra ösztönzött.
Magasabb költésű turistákra lenne szükség
Az őszi időszakban sok egyéni, szabadidős turista érkezik, nagy céges rendezvényből viszont kevés van.
Flesch szerint hosszabb távon a kieső bevételeket részben magasabb szobaárakkal lehetne pótolni, ehhez azonban más összetételű vendégkörre van szükség.
„Az lenne a jó azért, hogyha egy magasabb költésű vendégáradat jönne Magyarországra.”
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasainak jelentős része fapados társaságokkal érkezik. Flesch hangsúlyozta, hogy ezek teljes értékű légitársaságok, üzleti modelljük viszont más vendégkört is jelent.
A kongresszusi turizmus nagyot lendíthetne Budapesten
Az üzleti turizmusban Flesch jelentős növekedési lehetőséget lát.
Évtizedek óta hiányolja egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ létrehozását, valamint a repülőtér és a belváros közötti gyors, kötöttpályás kapcsolatot.
Szerinte ezek olyan fejlesztések, amelyek érdemben növelhetnék Budapest turisztikai bevételeit.
„Ha nem kezdjük el, akkor viszont soha nem lesz kész.”
Úgy véli, ehhez állami, önkormányzati és magántőkére egyaránt szükség lehet.
A munkaerőhiány enyhült, a hatékonyság továbbra is gond
A szállodaipar munkaerőhelyzete valamelyest javult.
Flesch szerint ma már lehet munkavállalót találni, bár ennek természetesen ára van a bérekben.
A harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának könnyítését ugyanakkor továbbra is fontosnak tartaná.
A nagyobb problémának most a hatékonyságot látja.
„Ha külföldön megnézzük, hogy egy-egy vendéglátóhelyen hány ember dolgozik, nálunk biztos, hogy legalább 50%-kal többen dolgoznak.”
Ennek ellenére a magyar munkavállalók is rendkívül leterheltek. Flesch szerint digitalizációval és a munkafolyamatok átszervezésével kellene javítani a helyzeten.
A turista továbbra is kevesebb mint három éjszakát marad
Budapesten az átlagos tartózkodási idő régóta 2,7–2,8 éjszaka körül alakul.
Flesch szerint ez nem kizárólag magyar sajátosság: az európai városlátogató turizmusban is rövidülnek az utazások.
Nagy sport-, kulturális és zenei rendezvényekkel lehet ugyan hosszabbítani a tartózkodást, de tömegesen négy napra itt tartani a turistákat egyelőre nehéz.
Budapestet szerinte nem Londonnal vagy Párizzsal érdemes összevetni.
„Bécs, Prága, Lisszabon, ezekkel a városokkal kell megcsinálni.”
A vidéki szállodák sokat fejlődtek
A resort jellegű programok kevésbé illenek egy belvárosi budapesti szállodához, vidéken viszont jelentős fejlődést lát Flesch.
Sok családbarát hotel épült vagy alakította át kínálatát úgy, hogy a szálláson túl kulturális és szabadidős programokat is nyújtson.
Szerinte azok a házak tudnak magas foglaltságot elérni, amelyek következetesen jó minőséget biztosítanak.
A különleges étrend már nem különleges igény
A gasztronómiában nagy előrelépést lát.
A glutén- vagy laktózmentes, vegán és vegetáriánus étkezési igények ma már a szállodák mindennapi működésének részét képezik.
„A különleges óhaj ma már nem különleges.”
Egy komoly szálloda szerinte már nem engedheti meg magának, hogy ezekre ne készüljön fel, mert egyszerűen vendégeket veszít.
Túl sok lett a lángos és a gulyás
A budapesti gasztronómia egészét illetően viszont Flesch már kevésbé elégedett.
Úgy látja, ismét erősödik a „lángos-gulyás vonal”, mert ezek az ételek magas haszonkulccsal értékesíthetők a turistáknak.
„Az nem jó, ha minden második étterem majd lángost fog árulni.”
Szerinte Budapest erőssége éppen az lehetne, hogy nagyon sokféle nemzetközi és magyar ételt kínál magas színvonalon, a fine diningtól a street foodig.
Meghosszabbítanák a rövid távú lakáskiadás moratóriumát
A rövid távú lakáskiadás ügyében Flesch beszámolt egy, a Magyar Turisztikai Ügynökségnél tartott egyeztetésről is.
A szállodások és a rövid távú lakáskiadók közös álláspontja szerinte az, hogy érdemes lenne meghosszabbítani a 2027. január 1-jéig tartó moratóriumot, mert nincs elegendő idő egy új, minden fél számára elfogadható rendszer kidolgozására.
A szállodások álláspontját egyértelműen fogalmazta meg:
„Rövid távú lakáskiadásra szükség van Budapest tekintetében. A szabályozás a kulcskérdés.”
A cél olyan modell kialakítása lenne, amely a vendégeknek, a nemzetgazdaságnak és a szolgáltatóknak egyaránt megfelelő.
Az izraeli turisták ismét visszatértek
A beszélgetés végén Flesch pozitív fejleményként említette, hogy az izraeli vendégek száma idén nagyjából visszatért az október 7. előtti szintre.
Szerinte ez a béke szempontjából is örvendetes, üzletileg pedig különösen fontos a magyar szállodaiparnak, hiszen az izraeli turisták jellemzően hosszabb ideig maradnak és jelentős költést generálnak Budapesten.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
