„Az AI-t nem oktatni kell, használni kell megtanítani” – Gosztonyi Gábor szerint az iskola nem tud lépést tartani a világgal
A Pirkadat szeptember 9-i adásában M. Kende Péter Gosztonyi Gáborral, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett a friss PISA-eredményekről, a magyar közoktatás állapotáról, a pedagógusképzés problémáiról és a mesterséges intelligencia iskolai szerepéről. Gosztonyi szerint az oktatás nem tudott alkalmazkodni ahhoz a gyors technológiai és társadalmi változáshoz, amelyben a mai gyerekek élnek, miközben a szövegértés romlása és a figyelem szétesése egyre látványosabb.
A padlás már tele van ígéretekkel
Gosztonyi szerint a pedagógustársadalom most már konkrét intézkedéseket vár.
„Hála Istennek, elég nagy padlásunk van ott a székházban, de már lassan az is tényleg tele van.”
Úgy fogalmazott, az kevés, ha újabb bejelentések érkeznek arról, hogy majd később további döntéseket jelentenek be. A szakszervezet szerint kézzelfogható változásokra van szükség.
A PISA-eredmények mögött a Covid is ott van
A friss PISA-eredmények romlását Gosztonyi szerint részben a Covid-időszak következményei magyarázzák.
Most kerülnek egyre nagyobb számban a mérésekbe azok a gyerekek, akik a járvány alatt hosszabb ideig rendhagyó oktatásban vettek részt.
A szakszervezetek már akkor jelezték, hogy a digitális átállás nem működik mindenhol megfelelően, és később komoly szövegértési és más tanulási problémák jelentkezhetnek.
„45 percig standupol” a tanár
Gosztonyi szerint az iskola szerkezete sem alkalmazkodott eléggé a mai gyerekek figyelmi szokásaihoz.
A fiatalok rövid, gyorsan váltakozó tartalmak között nőnek fel, miközben az oktatás továbbra is a 45 perces tanórák logikájára épül.
„Bemegy egy pedagógus, és ott 45 percig standupol. Így nagyon nehéz eredményeket elérni.”
Szerinte a világ technológiailag néhány évtized alatt alapvetően átalakult, az oktatási rendszer viszont sok szempontból még mindig a régi struktúrák szerint működik.
A magyar eredmények az OECD-átlaghoz képest is gyengék
Gosztonyi elismerte, hogy az oktatási teljesítmény romlása nem kizárólag magyar jelenség.
Az OECD átlaga is visszaesett, de szerinte a magyar diákok eredményei még ehhez képest is gyengébbek.
Úgy látja, a magyar közoktatás saját problémái tovább rontják a helyzetet.
Az előző 16 év egyik legsúlyosabb örökségének a túlzottan lexikális tudásra építő Nemzeti alaptantervet tartja.
A változáshoz évek kellenek
Gosztonyi szerint gyors fordulat nem várható.
A romlás hosszú folyamat volt, ezért az eredmények javulása is csak fokozatos lehet.
„Türelem kell, hosszú, szívós, kitartó munka.”
Úgy véli, már az is pozitív jel lenne, ha a következő méréseken lassú javulás indulna el.
A pedagógusképzés sem változott eleget
A szakszervezeti alelnök szerint a tanárképzés évtizedek óta csak korlátozottan reagált az oktatás előtt álló új kihívásokra.
Úgy látja, a pedagógusokat a felsőoktatásban kellene felkészíteni a differenciált oktatásra, a csoportbontásra, az egyéni fejlesztésre és a modern technológiák használatára.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógusképzésének megszüntetését nem tartja veszteségnek.
Szerinte az intézmény kiemelt finanszírozást és magasabb béreket kínált, miközben még nincs kifutott évfolyam, amely alapján a képzés gyakorlati eredményessége megítélhető lenne.
„Az AI-t nem oktatni kell”
Gosztonyi szerint a mesterséges intelligenciát sürgősen be kellene emelni az oktatásba, de elsősorban használati eszközként.
„Az AI-t nem oktatni kell.”
Úgy fogalmazott, a cél nem az, hogy minden diák mesterségesintelligencia-kutató legyen, hanem hogy pedagógusok és tanulók megtanulják, hogyan használható az AI értelmesen, kritikusan és biztonságosan.
Elsőként a tanárokat kellene felkészíteni erre.
A diákok akár a tanárokat is taníthatják
Gosztonyi szerint nem lenne ördögtől való az sem, ha bizonyos technológiai kérdésekben a diákok segítenének a pedagógusoknak.
A fiatalabb generáció sokszor magabiztosabban mozog az új eszközök között, miközben az idősebb tanárok egy része bizonytalanabbul nyúl hozzájuk.
Szerinte ezt nem szégyellni kell, hanem közös tanulássá alakítani.
A telefonokat nem feltétlenül kell száműzni az óráról
A jelenlegi szabályozás szerint az okoseszközök használatát erősen korlátozzák az iskolákban.
Gosztonyi szerint ennél rugalmasabb rendszer lenne célszerű.
A telefon lehet kikapcsolva a táskában, de amikor a pedagógus oktatási célra szeretné használni, a gyerekek vehessék elő.
Úgy látja, ezt kellene általános gyakorlattá tenni.
Az AI ronthatja is a szövegértést
A szakszervezeti vezető ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia túlzott használata káros is lehet.
Ha a diákok minden feladatot automatikusan elvégeztetnek vele, az tovább ronthatja az önálló szövegértést, gondolkodást és koncentrációt.
Gosztonyi szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mit olvastat az iskola a gyerekekkel.
Meg kell szerettetni az olvasást
Szerinte a kötelező olvasmányok körüli vitát is másképp kellene megközelíteni.
A klasszikus művek mellett több kortárs ifjúsági irodalmat kellene bevinni az iskolába, mert ezek közelebb állhatnak a mai gyerekek világához.
„Alapvetően az olvasás megszerettetése a lényeg.”
Azt tartja fontosnak, hogy a diákok képesek legyenek kiszakadni a folyamatos ingeráradatból, leülni egy könyvvel, és akár fél órán keresztül elmélyülni valamiben.
Az idegrendszerünk sincs felkészülve erre a tempóra
Gosztonyi szerint a mai gyerekeket folyamatosan rendkívül gyors impulzusok érik.
Úgy látja, az emberi idegrendszer fejlődése nem tart lépést ezzel a tempóval, ezért a figyelem szétesése nem pusztán fegyelmezési kérdés.
A beszélgetés végén Erich Kästner Repülő osztály című könyvét említették jó példaként arra, hogy egy rövidebb, élvezetes ifjúsági regény ma is képes megszólítani a gyerekeket.
Gosztonyi szerint éppen ilyen élményekből kellene minél többet adni az iskolában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
