„A szélsőségek divatját éljük sajnos megint” – Balázs Péter szerint Németországban veszélyes precedens született
A Pirkadat szeptember 8-i adásában Breuer Péter Balázs Péter volt külügyminiszterrel, korábbi uniós biztossal és nagykövettel beszélgetett a németországi tartományi választás következményeiről, az AfD előretöréséről, a kelet- és nyugatnémet társadalom eltérő történelmi tapasztalatairól, valamint az Európai Unió mozgásteréről. Szóba került az orosz–ukrán háború, az amerikai politika változása, Izrael európai megítélése és az is, milyen szerepe van a történelmi emlékezetnek a szélsőségek visszaszorításában.
Precedens született Németországban
Balázs Péter szerint a németországi választás jelentőségét az adja, hogy az AfD egy keleti tartományban messze a legerősebb párttá vált.
A párt önállóan nem szerzett abszolút többséget, de a volt külügyminiszter szerint már önmagában az komoly politikai fordulat, hogy ilyen közel került a kormányzáshoz.
„Történt egy precedens, és a precedensnek nemcsak a jogban, hanem a politikában is igen nagy súlya van.”
Úgy látja, ha az AfD valóban kormányzati szerephez jut, a tartomány egyfajta „kísérleti laboratóriummá” válhat, ahol a párt kipróbálhatja saját politikai elképzeléseit.
A következő választások megmutathatják, terjed-e a példa
Balázs szerint különösen fontos lesz figyelni a következő kelet-németországi választásokat.
Ha más tartományokban is hasonló eredmény születik, az már jóval nagyobb nyomást gyakorolhat a szövetségi politikára.
Emlékeztetett arra, hogy Németországban hosszú ideig működött az a politikai reflex, amely szerint a mérsékelt pártok nem kötnek koalíciót a szélsőjobbal.
Ennek a politikai „tűzfalnak” a meggyengülése szerinte egész Európában következményekkel járhat.
Marine Le Pen számára is bátorító lehet az eredmény
A volt külügyminiszter szerint a német fejlemények Franciaországban is visszhangot kelthetnek.
Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés számára az AfD sikere azt jelezheti, hogy a korábban áttörhetetlennek hitt politikai határok mégis átléphetők.
Balázs ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen eredmények figyelmeztető hatást is kiválthatnak a mérsékelt pártokból és választóikból.
A választók elsősorban a mindennapi tapasztalataik alapján döntenek
Breuer Péter felvetette, hogy a szélsőségek ellen létrejövő nagy politikai összefogások a demokratikus vitákat is beszűkíthetik.
Balázs szerint a választók ennél jóval közvetlenebb szempontok alapján szavaznak.
„A választó a napi benyomása és az érzelmei alapján és a pénztárcája alapján szokott szavazni.”
A német eredményt részben olyan protestszavazásnak látja, amelyben a választók azt üzenték: bármi más jöhet, mint az eddigi politika.
Szerinte a szélsőjobboldali pártok különösen erősek ígéretekben és kritikában, kormányzati tapasztalatuk viszont jóval kevesebb.
Kelet-Németországban elmaradt az igazi történelmi szembenézés
Balázs Péter szerint a mai kelet-németországi politikai folyamatokat nem lehet teljesen elválasztani a második világháború utáni történelmi feldolgozástól.
Nyugat-Németországban hosszú és nehéz folyamat során megtörtént a náci múlt feltárása és társadalmi feldolgozása.
Kelet-Németországban szerinte ez sokkal kevésbé történt meg.
„Ha a történelmet nem tárjuk föl, nem mondjuk ki az igazságot, nagyon sok igazságot ki kell tudni mondani.”
Hangsúlyozta, hogy az áldozatokról pontosan kell beszélni: emberek millióit meggyilkolták, és ennek kimondása nélkül valódi megbánás sem lehetséges.
„A szélsőségek divatját éljük sajnos megint”
Balázs szerint különösen aggasztó, hogy a szélsőjobboldali mozgalmak nemzetközi támogatást is kaphatnak.
Úgy fogalmazott, ma már nemcsak egyes országokon belül erősödnek ilyen irányzatok, hanem olyan nagyhatalmi vezetők is vannak, akik rokonszenvvel figyelik őket.
„A szélsőségek divatját éljük sajnos megint.”
Szerinte a második világháború után kialakult világrend alapját a megbékélés, az együttműködés és a nemzetközi párbeszéd jelentette, ezek az alapok azonban ma egyre erősebb nyomás alatt állnak.
Oroszországban sincs történelmi önvizsgálat
A beszélgetésben az orosz antiszemitizmus története is szóba került.
Balázs szerint Oroszországban hosszú hagyománya volt a pogromoknak és az antiszemitizmusnak, ám a mai politikai légkör nem kedvez az önkritikus történelmi feldolgozásnak.
Úgy látja, a jelenlegi orosz nemzeti narratíva inkább harcias, területfoglaló ideológia köré épül.
Az ukrajnai háború egész Európát fertőzi
Balázs Péter szerint az orosz–ukrán háborút nem lehet kizárólag két ország ügyének tekinteni.
Felidézte, hogy ismét zajlanak amerikai közvetítési kísérletek, és most már európai nagyhatalmak is részt vesznek a tárgyalások körüli diplomáciában.
„Egy ilyen nyitott konfliktus az fertőz, és mindenütt vannak következményei.”
Szerinte a háború azért is európai ügy, mert közvetlenül befolyásolja a kontinens biztonságát, gazdaságát és politikai stabilitását.
Az Európai Unió ereje a tagállamok mögötte álló akaratától függ
A műsor végén Breuer Péter azt kérdezte, mit tud tenni az Európai Unió ebben a helyzetben.
Balázs szerint az EU-t nem lehet egyetlen önálló hatalmi központként kezelni.
„Az Európai Unió nem más, mint a tagállamok részvénytársasága.”
Úgy fogalmazott, egy közös európai külpolitika csak akkor lehet erős, ha a tagállamok valódi politikai felhatalmazást adnak annak képviselőjének.
Szerinte Európában nincs hiány felkészült diplomatákból, a kérdés az, hogy kapnak-e elég világos és erős mandátumot.
Egy konfliktus előtti korszak veszélyei látszanak
Balázs Péter szerint a második világháború utáni együttműködési korszak alapintézményei ma egyre nagyobb nyomás alatt állnak.
„Most egy konfliktus előtti forró szakaszban vagyunk, amikor eszkalálódnak a konfliktusok.”
Úgy látja, ezért különösen fontos a körültekintő diplomácia, a történelmi tapasztalatok megőrzése és az együttműködésre képes nemzetközi koalíciók erősítése.
A közelgő zsidó újév előtt ennek jegyében azt kívánta, hogy a világ népei inkább egymást segítsék, mint egymás ellen forduljanak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
