„Az üvegplafon betörni látszik” – Lattmann Tamás az AfD-ről, a sajtó átalakulásáról és az ügyészség jövőjéről
A Pirkadat szeptember 7-i adásában Breuer Péter dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal, egyetemi docenssel beszélgetett a németországi AfD előretöréséről, Elon Musk politikai szerepvállalásáról, a nyomtatott sajtó visszaszorulásáról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógusképzésének megszüntetéséről és a magyar igazságszolgáltatás szerkezetéről. Lattmann szerint több területen is olyan intézményi változásokra lenne szükség, amelyek világosabbá teszik a politikai felelősséget.
Az AfD sikere még nem egész Németország
Lattmann szerint Elon Musk politikai megnyilvánulásai már korábban is sajátos pályát rajzoltak ki, ezért nem tartja meglepőnek, hogy pozitívan reagált az AfD választási eredményére.
A németországi fejleményeket ugyanakkor óvatosabban értékelné.
Szerinte Kelet-Németországban az AfD már korábban is erősebb volt, ami részben sajátos társadalompszichológiai és identitásbeli folyamatokkal magyarázható.
„Az üvegplafon betörni látszik.”
Hozzátette, hogy az AfD-t nem azonosítja automatikusan a történelmi nemzetiszocializmussal, bár a párt időnként olyan retorikai eszközöket használ, amelyek szerinte veszélyesen közeli történelmi párhuzamokat idézhetnek fel.
A választók sokszor valami teljesen újat keresnek
Lattmann szerint a radikális erők erősödésében fontos tényező lehet az általános politikai elégedetlenség.
Úgy látja, hasonló társadalmi igény jelent meg Magyarországon is, amikor a választók jelentős része alapvető politikai változást akart.
A német fejleményeket ezért részben olyan tiltakozó jelenségnek tartja, amelyben a korábbi politikai struktúrák elutasítása is szerepet kap.
A napilapok eltűnését a piac átalakulásával magyarázza
Breuer Péter felvetette, hogy a rendszerváltás után még számos napi- és hetilap volt elérhető, mára viszont szinte teljesen eltűnt a nyomtatott napi sajtó.
Lattmann szerint ebben elsősorban a médiafogyasztás megváltozása játszik szerepet.
Saját példáját említve elmondta, hogy évtizedek óta elsősorban digitális forrásokból tájékozódik.
Szerinte nem feltétlenül az állam feladata mesterségesen fenntartani egy olyan üzleti modellt, amelyből a fogyasztók fokozatosan kivonultak.
Az online világban nehezebb felismerni a hamis információt
A nemzetközi jogász ugyanakkor komoly problémának tartja a digitális médiatér hitelességi válságát.
Úgy látja, a korábbi generációk megtanultak kritikusan olvasni egy erősen ellenőrzött nyomtatott sajtót, a közösségi médiában viszont sokan könnyebben elfogadják a hamis vagy manipulált tartalmakat.
Szerinte a rendkívül gyorsan cserélődő információk között nehezebb kialakítani tartós bizalmat a hírek és a közszereplők iránt is.
„Mi a fenét keres pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?”
Lattmann helyesli, hogy megszüntették a pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Mint mondta, már annak létrehozásakor sem értette, szakmailag hogyan illeszkedik a képzés az intézmény eredeti feladatához.
„Mi a fenét keres pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?”
Szerinte a képzés létrehozása inkább politikai, mint felsőoktatási logikát követett.
Úgy véli, az NKE az előző években fokozatosan elmozdult a szakmai működéstől egy erősebben politikai szerep felé.
A kiemelt finanszírozás torzíthatja az egyetemi rendszert
Lattmann szerint az NKE különleges állami finanszírozása komoly különbségeket teremtett a magyar felsőoktatáson belül.
Azt állította, hogy egyes területeken az oktatói bérek jóval magasabbak voltak az ország más egyetemein megszokottnál.
Szerinte ez hosszabb távon az akadémiai közegben is mesterséges feszültségeket okozhat.
Úgy véli, ha van plusz forrás pedagógusképzésre, azt inkább azoknak az intézményeknek kellene biztosítani, amelyek hagyományosan ezzel foglalkoznak.
A bírói függetlenség magja a befolyásmentes döntés
A beszélgetés innen az igazságszolgáltatás kérdéseihez fordult.
Lattmann szerint a bírói függetlenség legalapvetőbb jelentése egyszerű:
„A bírók az eléjük vitt ügyeket minden befolyástól mentesen dönthessék el.”
Szerinte minden további intézményi szabály ennek biztosítását szolgálja.
Az ügyészség akár a kormány alá is tartozhatna
Lattmann régóta azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar ügyészséget akár a végrehajtó hatalom alá is lehetne rendelni.
Felidézte, hogy a független legfőbb ügyész intézménye az 1949-es alkotmánnyal jelent meg Magyarországon.
Szerinte önmagában a független modell is működhet, de Magyarországon gyakran csak látszólagos függetlenséget sikerült létrehozni.
Úgy látja, tisztább helyzet lenne, ha a kormány nyíltan viselné a felelősséget a büntetőpolitikáért, és ehhez az ügyészség is kapcsolódna.
Ehhez viszont valóban független bíróság kell
Lattmann szerint egy kormány alá rendelt ügyészség csak akkor fogadható el, ha a bíróságok függetlensége „betonbiztos”.
Emellett a korrupciós bűncselekmények elévülési szabályait is úgy kellene kialakítani, hogy egy kormányváltás után kivizsgálhatók legyenek az előző kabinet ügyei.
Így szerinte csökkenthető lenne annak veszélye, hogy egy kormány által kinevezett ügyészség tartósan eltussolhasson politikailag kényes ügyeket.
Lattmann radikálisabb alkotmányos újrakezdést várna
A nemzetközi jogász elégedetlen azzal, ahogyan az új kormány az előző rendszer alkotmányos intézményeihez nyúl.
Szerinte 2010 után az állami intézményrendszer jelentős részét egyetlen politikai erő alakította saját képére, és ebből csak következetesebb változtatásokkal lehet kilépni.
Az Alkotmánybíróság átalakítását például túl óvatosnak tartja.
Úgy fogalmazott, szükség lenne „egyfajta resetgomb megnyomására”, hogy az intézményeket ki lehessen mozdítani a korábbi egypárti struktúrából.
A vagyonvédelmi hivatal nem lesz új ÁVH
Breuer Péter ironikusan arra is rákérdezett, milyen színű autókkal jár majd az új vagyon-visszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal.
Lattmann szerint az intézménynek nincsenek olyan jogosítványai, amelyek emberek elhurcolására vagy az egykori politikai rendőrséghez hasonló működésre adnának lehetőséget.
„Teljesen mindegy, hogy milyen színű autók lesznek.”
Sőt, azt reméli, hogy a hivatal nem a látványos infrastruktúrára, hanem a tényleges szakmai feladatokra koncentrál majd.
Ősszel Németországban folytatja a kutatást
A beszélgetés végén Lattmann arról is beszélt, hogy október 1-jétől néhány hónapot Németországban tölt egy kutatási projekt keretében.
Bár a magyar politikai folyamatokkal továbbra is elégedetlen, saját életében izgalmas időszakra készül.
Azt mondta, kritikus hozzáállása állandó:
„Akik ismernek engem, tudják, hogy én mindig mindenbe bele fogok kötni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
