„A látvány nem túl boldogító” – Olajos János szerint Budapest egyre kevesebb teret hagy az autósoknak és a valódi zöldfelületeknek
A Pirkadat szeptember 7-i adásában Breuer Péter Olajos Jánossal, a „pesti polgárral” beszélgetett a német szélsőjobb előretöréséről, annak magyar gazdasági következményeiről, valamint a budapesti közlekedés és városfejlesztés mindennapi problémáiról. Szóba került a parkolóhelyek fogyása, a parkolóházak hiánya, a belvárosi zöldítés minősége és az is, hogy a pesti utcákon mennyire érzékelhető valódi változás.
„Nem tölt nyugalommal”
Olajos János aggasztónak tartja az AfD megerősödését Németország keleti részén.
Úgy fogalmazott, számára különösen nyugtalanító, hogy ismét előtérbe kerülnek szélsőséges gondolatok és radikális politikai megoldások.
„Annyira nem vagyok nyugodt tőle, illetve hát nem tölt el boldogsággal.”
Szerinte ez túlmutat a zsidó közösség kérdésén, mert egész Európa számára problémát jelent, ha a szélsőségek egyre nagyobb politikai teret nyernek.
Különösen erős a kontraszt az emlékezés és a szélsőségek között
Olajos felidézte, hogy éppen előző nap emlékeztek a vészkorszak áldozataira a Kozma utcai temetőben, több ezer résztvevővel.
Úgy látta, különösen erős ellentét alakult ki a történelmi emlékezés és a német szélsőjobb választási sikere között.
„Továbbra is azt mondom, hogy nem boldogít és nem tölt nyugalommal.”
A beszélgetésben szóba került Elon Musk támogató reakciója is, amely Olajos szerint tovább erősíti a nyugtalanságot.
Ha Németország gyengül, Magyarország is megérzi
A világpolitikai kérdés gyorsan gazdasági irányt vett.
Olajos szerint Magyarország történelmileg és gazdaságilag erősen kötődik Németországhoz, ezért a német ipar gyengülése közvetlenül érezhető lehet itthon is.
Különösen az autóipari kapcsolatokat emelte ki, amelyek hosszú időn át húzták felfelé a magyar gazdaságot.
Úgy látja, ha Németország tartósan lefelé indul, annak Magyarország számára is súlyos következményei lehetnek.
A keleti nyitás sem jelent biztos kapaszkodót
Olajos szerint a korábbi kormány részben azért próbált erősebben keleti gazdasági kapcsolatokat építeni, hogy Magyarország ne függjön ennyire egyetlen nagy gazdasági partnertől.
Úgy érzi azonban, hogy ezek a kapcsolatok most kevésbé tűnnek stabilnak.
Szerinte ezért különösen fontos lesz, sikerül-e megszerezni az Európai Unióból érkező, korábban ígért forrásokat.
Parkolóhelyek helyett parkolóházak kellenének
A beszélgetés ezután visszatért a pesti utcákra.
Olajos szerint Budapest közlekedési fejlesztéseiben túl sok parkolóhely szűnik meg úgy, hogy közben nem épül helyettük elegendő parkolóház.
Úgy véli, a sűrű belvárosi környezetben éppen a többszintes vagy föld alatti parkolás lehetne ésszerű megoldás.
„Lehet lefelé is, fölfelé is építkezni.”
Szerinte az autósoknak vállalható kompromisszum lenne néhány száz métert gyalogolni, ha cserébe biztos helyen tudnák hagyni az autót.
Japánban már látta, hogyan lehet kis helyen parkolni
Olajos saját japán tapasztalatát is felidézte, ahol kis területen, többszintes rendszerekben oldották meg a parkolást.
Szerinte Budapestnek is hasonló, helytakarékos megoldásokra lenne szüksége.
A problémát abban látja, hogy miközben kevés a rendelkezésre álló hely, a meglévő parkolóhelyek egy részét is megszüntetik.
Nem minden zöldítés jelent valódi zöldfelületet
Olajos kritikus volt a belvárosi növénytelepítésekkel kapcsolatban is.
Szerinte egyes helyeken olyan „sziklakertek” jönnek létre, amelyek a nyári forróságban alig adnak árnyékot, miközben a növények egy része gyorsan kiszárad.
„A látvány nem túl boldogító.”
Úgy fogalmazott, szeptemberre több utcában már lehullottak a levelek, és a telepített növényzet állapota nem azt az érzetet kelti, hogy valódi városi hűtést vagy árnyékolást biztosítana.
Az erdősítés jó, de a pesti flaszteren más kell
A beszélgetésben pozitívumként szóba került, hogy a kormány nagyobb területeken új erdők létesítését tervezi.
Olajos ezt jó iránynak tartja, de hangsúlyozta, hogy a budapesti lakosok mindennapjaiban ettől még nem lesz több árnyék vagy kellemesebb utcakép.
„Ez a pesti flaszteren nem segít.”
Szerinte a fővárosban olyan növényzetre, parkolási rendszerre és közlekedési fejlesztésekre lenne szükség, amelyek egyszerre szolgálják a környezetvédelmet és a városban élők mindennapi kényelmét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
