„Ha az Európai Unió gyenge, az Magyarországnak sem kedvez” – Gyarmati István az AfD-ről, a migrációról és Európa válságáról
A Pirkadat szeptember 7-i adásában Breuer Péter dr. Gyarmati István nagykövettel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a németországi AfD előretöréséről, az amerikai politikai reakciókról, Nagy-Britannia Brexit utáni helyzetéről, a migráció és a menedékjog közötti különbségről, valamint arról, hogyan érintheti Magyarországot Németország és az Európai Unió gyengülése.
Gyarmati szerint még korai történelmi párhuzamokat vonni
A beszélgetés a németországi választási eredményekkel indult.
Gyarmati István szerint az AfD erősödése valóban fontos figyelmeztetés, de óvatosságra intett a történelmi párhuzamokkal kapcsolatban.
„A párhuzamokat még ne siessük el.”
Úgy látja, a korábbi politikai korlát ugyan megrepedt, de még nem beszélhetünk arról, hogy a szélsőjobboldal egész Németországban áttörte volna azt.
Szerinte az viszont tény, hogy az AfD olyan választási eredményt ért el, amelyet korábban más pártok sem tudtak ebben a tartományban.
Az amerikai reakció jobban aggasztja
Gyarmati külön kitért Elon Musk támogató megszólalására.
Úgy fogalmazott, számára az amerikai hozzáállás bizonyos értelemben még aggasztóbb, mint maga a német választási eredmény.
„Nem is értem, hogy mi esett a fejére.”
A szakértő hozzátette, hogy az atlantizmus számára nem Amerika feltétlen támogatását jelenti, hanem egy bizonyos politikai és értékközösség melletti kiállást.
Szerinte az amerikai politikában ezen a téren most láthatók komoly megingások.
A Brexit következményeit a britek is érzik
A beszélgetésben szóba került Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése is.
Gyarmati szerint a Brexit mögött nem elsősorban az afrikai vagy ázsiai bevándorlás állt, hanem jelentős részben a kelet-európai munkaerő szabad mozgása.
Felidézte, hogy sok lengyel és magyar dolgozó érkezett Nagy-Britanniába, ami társadalmi feszültségeket okozott.
Úgy látja, mára a britek is érzik, hogy a kilépés nem feltétlenül volt előnyös.
„Úgy tűnik, hogy rájöttek a britek, hogy nem volt egy okos húzás.”
Három külön kategóriát kell szétválasztani
Gyarmati szerint a migrációs viták egyik legnagyobb problémája, hogy a közbeszéd gyakran összemossa a teljesen különböző csoportokat.
„Összekeverődik a politikai menedékjogot kérő, az illegális bevándorló és a terrorista.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy mindhárom esetben más jogi és biztonsági logika érvényes.
A politikai menedékjogot kérőkkel szemben nemzetközi kötelezettségek vannak, a terroristákat fel kell deríteni és le kell tartóztatni, az illegális bevándorlás kezelése viszont továbbra is jóval bonyolultabb kérdés.
A magyar menedékjogi gyakorlatot hibásnak tartja
Breuer Péter felvetette, hogy Magyarországon a menedékkérelmezők számára rendkívül szűkek a legális belépés lehetőségei.
Gyarmati ezt rossz gyakorlatnak nevezte.
„Ezt meg kell változtatni.”
Szerinte az előző kormány politikája gyakorlatilag arra épült, hogy lehetőleg senki ne juthasson be Magyarországra még akkor sem, ha nemzetközi szerződések alapján joga lenne menedékjogot kérni.
Gyarmati szerint ez az oka annak is, hogy az Európai Unió pénzügyi szankciókat alkalmaz Magyarországgal szemben.
A korlátlan bevándorlásra sincs szükség
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő sem támogatja a korlátlan bevándorlást.
Szerinte az államnak joga és kötelessége szabályozni, kit enged be és milyen feltételekkel.
Úgy fogalmazott, emberileg érthető, ha valaki szegénység vagy bizonytalanság elől gazdagabb országba akar költözni, de ebből nem következik, hogy bármely államnak korlátlan befogadási kötelezettsége lenne.
„Nem lehet arra senkit se kényszeríteni, hogy az egész világ gondját magára vállalja.”
A magyarországi zsidók biztonságérzete külön kérdés
Breuer Péter felvetette, hogy Nyugat-Európából egyre több zsidó választja Magyarországot, mert itt nagyobb biztonságban érzi magát.
Gyarmati szerint ezt is külön kell választani az illegális bevándorlás kérdésétől.
Aki legálisan érkezik, letelepedik, nyugdíját vagy jövedelmét idehozza, annak természetesen nincs akadálya.
A probléma szerinte az illegális tartózkodással kezdődik.
Európa egészét általános válság sújtja
A beszélgetés végén Gyarmati arról beszélt, hogy Németország, Franciaország és az Európai Unió egésze is gyengébb időszakot él át.
Szerinte ez nem egyetlen ország problémája, hanem egy általános európai válság.
„Az a baj, hogy mindenki gyengül.”
A szakértő szerint ennek Magyarország is megérzi a következményeit, különösen azért, mert gazdaságilag erősen kötődik Németországhoz.
Magyarországnak erős Európa az érdeke
Gyarmati hangsúlyozta, hogy Magyarország politikai mozgástere is nagyobb egy erős Európai Unión belül.
„Ha az Európai Unió gyenge, akkor ez a magyar politikának sem kedvező.”
Szerinte Magyarország érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb az uniós kereteken belül, mint önállóan.
Éppen ezért a német gazdaság gyengülése, az európai politikai szélsőségek erősödése és az uniós együttműködés meggyengülése egyaránt olyan folyamat, amelyet Magyarországnak saját érdekei miatt is komolyan kell vennie.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
