„Kell itt egy őszinte beszéd a városvezetés részéről az emberekkel” – Szepesfalvy Anna szerint Budapest közlekedéséről és finanszírozásáról nyílt vitára van szükség
A Pirkadat augusztus 27-i adásában M. Kende Péter Szepesfalvy Annával, a Fővárosi Önkormányzat Fidesz–KDNP-frakciójának vezetőjével beszélgetett Budapest pénzügyi helyzetéről, a közösségi közlekedés finanszírozásáról, az önkormányzati rendszer jövőjéről, a közbiztonságról és a készülő közlekedési fejlesztésekről. Szepesfalvy szerint a főváros előtt álló döntéseket már nem lehet sokáig halogatni, a budapestieknek pedig világosan látniuk kellene, milyen városfejlesztési célok állnak az egyes korlátozások mögött.
Szeptember 3-án jöhet fontos egyeztetés
A beszélgetés elején az került szóba, hogy miközben októberre fontos pénzügyi határidők közelednek, a Fővárosi Közgyűlés következő ülése várhatóan csak szeptember végén lesz.
Szepesfalvy Anna elmondta, hogy az önkormányzati szövetségek már jelezték a kormánynak: szükség van érdemi egyeztetésre. Ennek nyomán szeptember 3-ára hívták össze a tárgyalást.
Szerinte különösen fontos tisztázni a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását, mert ezek költségei az elmúlt években jelentősen elszakadtak a rendelkezésre álló forrásoktól.
A közösségi közlekedés óriási tétel Budapestnek
Szepesfalvy hangsúlyozta, hogy a főváros egyik legnagyobb kötelező feladata a közösségi közlekedés megszervezése és működtetése.
Úgy látja, ha ennek finanszírozását sikerül rendezni, Budapest lényegesen nagyobb mozgástérhez juthat.
„Ha ennek a finanszírozását (…) rendezni lehet, ott akkor levegőhöz tud jutni egyébként a város.”
Szerinte ezt követően lehetne szélesebb körben újragondolni az egész önkormányzati finanszírozási rendszert.
Az iskolák visszaadása csak pénzzel együtt működhet
M. Kende Péter felvetette azt is, hogy az önkormányzatok ismét visszakaphatják-e az iskolák fenntartását.
Szepesfalvy szerint a korábbi államosítás egyik célja az volt, hogy csökkentse a területi és anyagi különbségekből fakadó oktatási egyenlőtlenségeket.
Elismerte, hogy a rendszer számos jogos kritikát kapott, de szerinte az iskolák egyszerű visszaadása sem jelentene automatikus megoldást.
„Ha újabb feladatot ad vissza (…) a kerületeknek, a településeknek a Tisza-kormány, akkor ahhoz forrást is kell biztosítania.”
Úgy véli, előbb azt kellene tisztázni, milyen önkormányzati rendszert akar hosszú távon az ország.
A közbiztonság romlását nem lehet kizárólag a kormányra hárítani
A beszélgetés egyik hangsúlyos témája Budapest közbiztonsága volt.
Szepesfalvy szerint az elmúlt hónapokban érzékelhetően romlott a helyzet, de úgy látja, ezért a fővárosi és kerületi vezetésnek is van felelőssége.
Kritizálta azt a hozzáállást, amikor több éve hivatalban lévő polgármesterek kizárólag az előző kormányra hárítják a kialakult problémákat.
Szerinte az önkormányzatok rendelkeznek közterület-felügyelettel, szociális és hajléktalanellátási feladatokkal, valamint saját stratégiákkal, ezért ezek működéséért is felelősséget kell vállalniuk.
Rendészet és szociális segítség egyszerre kell
Szepesfalvy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közterületi problémákat nem lehet kizárólag rendészeti ügyként kezelni.
Egy hajléktalan nők történeteit bemutató rakparti kiállítás kapcsán arról beszélt, hogy a rendezett és biztonságos közterületek iránti igény teljesen jogos, de az érintett emberek élethelyzetét is figyelembe kell venni.
„Itt nem lehet elfelejteni az emberi tényezőt.”
Szerinte rendészeti, szociális és addiktológiai eszközökre egyaránt szükség van. A rendészeti jelenlétet azonban alapvetőnek tartja ahhoz, hogy a budapestiek biztonságérzete helyreálljon.
Közlekedési és közbiztonsági javaslatokkal készülnek őszre
A szeptember végi közgyűlésre a Fidesz–KDNP-frakció már szakmai javaslatokat készít.
Szepesfalvy részleteket még nem árult el, de azt igen, hogy két kiemelt terület lesz: a közlekedés és a közbiztonság.
Úgy véli, a város közlekedési jövőjéről szélesebb társadalmi vitára lenne szükség.
Mit kapnak cserébe azok, akik leteszik az autót?
Szepesfalvy szerint ha Budapest célja az autóforgalom csökkentése, akkor azt is meg kell mondani, milyen alternatívát kínál az autósoknak.
Felvetette a kötött pályás közlekedés fejlesztését, a villamos- és metróhálózat bővítését, a P+R parkolókat és az elkerülő utak kérdését is.
Szóba került a dugódíj lehetősége is, amelynek előkészítését ő a városvezetés részéről érzékeli.
Szerinte egy ilyen döntés előtt a budapestieket meg kellene kérdezni arról, milyen fejlesztéseket várnak cserébe.
„Egy rúd szalámit nem tudsz senkinek ledugni a torkán, de szeletenként megeszi”
Szepesfalvy szerint a városvezetés jelenlegi közlekedéspolitikájának problémája, hogy az egyes intézkedésekből nem rajzolódik ki világosan a végső cél.
„Egyben egy rúd szalámit nem tudsz senkinek ledugni a torkán, de szeletenként megeszi.”
Példaként említette a parkolási díjak emelését, a forgalmi sávok csökkentését és a rakpart lezárását.
Úgy látja, ezekről együtt kellene beszélni, és világossá tenni, milyen Budapestet akar kialakítani a városvezetés.
„Kell itt egy őszinte beszéd a városvezetés részéről az emberekkel.”
A Bajcsy-Zsilinszky úti villamoshoz is magyarázat kell
M. Kende Péter a pesti fonódó villamos kapcsán azt vetette fel, hogy a budapestieknek érteniük kellene, miért előnyös például a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése és továbbvezetése.
Szepesfalvy egyetértett abban, hogy az új fejlesztések társadalmi elfogadásához világos magyarázat szükséges.
A kormány által ígért közlekedési beruházásokat alapvetően üdvözölte, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy több nagy projekt egyszerre indulhat el 2028–2029 körül.
„Annyi pontján lesz egyszerre munkálat a városnak, hogy ez szerintem egy logisztikai rémálom lesz.”
Szerinte ezért már most meg kell kezdeni annak megtervezését, hogyan maradhat Budapest működőképes a nagyszabású fejlesztések idején.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
