„Egy egészségügyi rendszer akkor működik jól, ha a beteg is biztonságban érzi magát, és a benne dolgozók is” – Komáromi Zoltán szerint ehhez még messze vagyunk
A Pirkadat augusztus 27-i adásában M. Kende Péter dr. Komáromi Zoltán háziorvossal, volt országgyűlési képviselővel beszélgetett a magyar egészségügy állapotáról, az intézményrendszer elavultságáról, a háziorvosi rendszer utánpótlási válságáról és a finanszírozás hiányosságairól. Komáromi szerint az új kormány kommunikációja látványos, de az egészségügy szerkezeti átalakításának előkészítése egyelőre nem látszik, miközben a rendszer egyre nagyobb mértékben támaszkodik idős orvosokra és ideiglenes helyettesítésekre.
„Nem kommunikálni kellene, hanem kormányozni”
Komáromi Zoltán szerint az egészségügyben jelenleg jóval több kézzelfogható intézkedésre lenne szükség.
„Nem kommunikálni kellene, hanem kormányozni.”
Úgy látja, az előző másfél évtizedben alapvetően arra törekedtek, hogy a rendszer működőképes maradjon, miközben az uniós források jelentős része régi kórházépületek és infrastruktúrák felújítására ment el.
Szerinte ehelyett már korábban át kellett volna gondolni, milyen intézményrendszerre van szükség a mai orvosi technológia mellett.
Egyre több műtéthez már nincs szükség hosszú kórházi tartózkodásra
Komáromi példaként említette, hogy évtizedekkel ezelőtt természetes volt egy műtét után nyolc-tíz napot kórházban tölteni, ma viszont egyre több beavatkozást egynapos sebészetben végeznek.
Egy 80 év feletti betegét hozta példának, akit csigolya-összeroppanás miatt reggel felvettek az Amerikai úti idegsebészetre, elvégezték a szükséges beavatkozást, majd még aznap este hazaengedték.
Szerinte az ilyen technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg, milyen kórházi struktúrára van szükség.
A régi városi kórházak szerepét újra kellett volna gondolni
Komáromi szerint a kisebb városi kórházak jelenlegi szerepe sok esetben nincs összhangban a mai ellátási igényekkel.
Úgy látja, olyan rendszert kellett volna kialakítani, amely egyszerre tartja helyben a szakembereket és viszi közel az ellátást a betegekhez.
A megyei kórházak koordináló szerepe szerinte ugyan életben tartott több kisebb intézményt, de ennek ára van: a megyei központok orvosainak és szakdolgozóinak kell rendszeresen betölteniük a hiányzó kapacitásokat.
Budapesten is egyre több az üres háziorvosi körzet
Komáromi szerint a háziorvosi rendszer problémái különösen súlyosak.
Budapesten mintegy 140 betöltetlen gyermek- és felnőtt háziorvosi körzetről beszélt, miközben húsz évvel ezelőtt még komoly verseny volt egy jó fővárosi praxisért.
„90 éves, 85 éves emberek, kollégák dolgoznak.”
Ennek egyik oka szerinte az, hogy az idősebb orvosok egy része nyugdíj mellett is folytatja a munkát, a másik pedig az, hogy nincs, aki átvegye tőlük a körzetet.
A helyettesítés nem pótolja a folyamatos betegellátást
Komáromi szerint az egy-egy napos helyettesítés rövid távon képes betömni a réseket, de hosszú távon nem helyettesíti a valódi háziorvosi gondozást.
Egy beteg ellátása szerinte folyamat: valaki észrevesz egy problémát, kivizsgálja, kezeli, majd hosszabb távon követi az állapotát.
„Ezt egy-egy napos helyettesítéssel nem lehet megoldani.”
Hasonló gondot lát a járóbeteg-ellátásban is, ahol egyes orvosok több intézmény között osztják meg a hetüket.
A százéves klinikai épületek más funkciót kaphatnának
A beszélgetésben szóba kerültek Budapest régi klinikai épületei is.
Komáromi szerint a modern sürgősségi és sebészeti ellátás műszaki feltételei jelentősen megváltoztak, ezért sok régi pavilonos kórházi épület már nem ideális betegellátásra.
A János kórházat említette példaként, ahol a fűtéstől a hűtésen át a közvilágításig számos probléma egyszerre jelenik meg.
A régi épületeket azonban nem bontaná le.
„Másként hasznosítani.”
Szeged példáját hozta, ahol több korábbi klinikai épület oktatási és továbbképzési funkciót kapott, miközben az ellátás korszerűbb helyszínekre költözött.
Három hónap után még nem látszik az áttörés
Komáromi szerint az új kormány első hónapjaiban sem a humánerőforrás, sem a várólisták, sem a finanszírozás területén nem lát érdemi fordulatot.
A receptre kapható gyógyszerek áfájának csökkentését kézzelfogható lépésnek tartja, de ennek hatását szerinte nem szabad túlbecsülni.
A támogatott gyógyszerek esetében ez sokszor csak néhány tíz vagy legfeljebb száz forintos csökkenést hozhat.
Szerinte az lenne igazán fontos, hogy azok kapjanak célzott segítséget, akiknek hónap végén választaniuk kell étel, számlák és gyógyszerek között.
A pótköltségvetés csak tűzoltásra elég
Komáromi szerint az idei pótköltségvetésből nem érdemes nagy strukturális fordulatot várni.
„Az tűzoltás mindenhol.”
Sokkal fontosabbnak tartja a következő évi költségvetést, mert abból derülhet ki, mennyi pénzt kap az egészségügy és mire fordítják azt.
Az 500 milliárd forintos pluszforrással kapcsolatban azt mondta, önmagában ez az egész rendszer méretéhez képest nem óriási összeg.
Ha azonban évente újabb 500 milliárddal emelkedne a finanszírozás, az néhány év alatt már érzékelhető változást hozhatna.
A fiatal orvosoknak nem éri meg praxisba menni
Komáromi szerint a háziorvosi utánpótlást az is nehezíti, hogy a fiatal orvosok rosszabb pénzügyi helyzetből indulnak, mint idősebb kollégáik.
Egy fiatal vállalkozó háziorvosnak ugyanabból a praxisból kell kigazdálkodnia minden működési költséget, béreket és adókat, miközben szerinte akár kétmillió forintos különbség is lehet a finanszírozásban.
Felidézte, hogy 1992-ben, a háziorvosi szakorvosképzés indulásakor 80 helyre 250-en jelentkeztek.
Ma információi szerint évente mindössze 50–60 új háziorvos szerez szakvizsgát, miközben ennél több idős kolléga esik ki a rendszerből.
A biztonságérzet hiányzik mindkét oldalon
Komáromi szerint az egészségügy problémái végső soron ugyanoda vezetnek vissza: kiszámíthatatlanná vált a rendszer mind a betegek, mind a dolgozók számára.
„Egy egészségügyi rendszer akkor működik jól, ha a beteg is biztonságban érzi magát, és a benne dolgozók is biztonságban érzik magukat.”
Úgy látja, jelenleg éppen ez a biztonságérzet hiányzik, és valódi fordulat csak akkor jöhet, ha a finanszírozás, az intézményi szerkezet és az utánpótlás kérdését egyszerre kezdik kezelni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
