„Nagyon hiszek a tömegek bölcsességében” – Hortay Olivér szerint újra kell gondolni Paks és a Duna kapcsolatát
A Pirkadat augusztus 27-i adásában M. Kende Péter dr. Hortay Olivérrel, a Fidesz országgyűlési képviselőjével beszélgetett Paks jelenlegi működéséről, az alacsony dunai vízállás következményeiről és arról, milyen műszaki, vízgazdálkodási megoldások biztosíthatják hosszú távon az atomerőművek működését. Szóba került egy esetleges duzzasztómű lehetősége, a bős–nagymarosi vita öröksége és az is, hogyan lehetne egy komoly szakmai kérdésben társadalmi konszenzust teremteni.
Paks ismét közel teljes kapacitással működik
Hortay Olivér szerint kifejezetten jó hír, hogy a paksi atomerőmű újra teljes kapacitás közelében üzemel.
„Paks Magyarország villamosenergia-rendszerének gerince, legfontosabb tartópillére.”
Az elmúlt hetekben kialakult helyzetet tekinti rendkívülinek, amikor a Duna alacsony vízállása miatt jelentősen vissza kellett fogni az erőmű teljesítményét.
Olyan alacsony volt a Duna, amire alig számítottak
Hortay szerint a korábbi modellek alapján rendkívül csekély valószínűséget tulajdonítottak annak, hogy ilyen alacsony vízállás alakuljon ki.
Mivel ez mégis megtörtént, új helyzet keletkezett.
Szerinte a következő hónapok egyik fontos feladata annak újragondolása lesz, milyen vízügyi beavatkozásokkal lehet megelőzni, hogy Paks I-et ismét ilyen mértékben vissza kelljen terhelni, illetve hogyan lehet majd Paks II. megbízható működését biztosítani.
Az üzemidő-hosszabbítás sok mindent eldönthet
Hortay pontosította, hogy Paks I. további üzemidő-hosszabbítása még nem tekinthető véglegesen eldöntött kérdésnek.
Az ehhez szükséges műszaki vizsgálatokat az üzemidő lejárta előtt másfél-két évvel lehet elvégezni.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az üzemidő-hosszabbítás megvalósuljon.”
Szerinte azért is fontos ez, mert egészen más beruházási számítások készülnek akkor, ha Paks I. még hosszú éveken át termelhet áramot.
A duzzasztómű lehetősége is visszakerülhet az asztalra
M. Kende Péter felvetette, hogy a Duna vízállásának szabályozásában szerepet kaphatna-e valamilyen duzzasztómű.
Hortay szerint ez valós szakmai dilemma.
Úgy látja, a kérdésnek két oldala van: az egyik vízgazdálkodási és energetikai, a másik politikai.
A mostani rendkívüli helyzet szerinte lehetőséget adhat arra, hogy a korábbi érzelmi szembenállások helyett ismét szakmai alapon vizsgálják meg a különböző forgatókönyveket.
„Ez egy jó momentum arra, hogy őszintén, szakmai alapossággal az asztalra tegyük az egyes forgatókönyveket.”
A régi tervek is előkerülhetnek
Hortay szerint az elmúlt hetek eseményei már a vízügyi szakembereket is aktivizálták.
Úgy látja, a Műegyetem környezetében is újra előkerülnek olyan korábbi elképzelések, amelyek annak idején nem vagy nem az eredetileg javasolt módon valósultak meg.
Egyelőre azonban szerinte nem szabad egyetlen konkrét megoldás mellett sem elköteleződni.
A feladat az, hogy több lehetséges változatot vizsgáljanak meg, és ezek közül szakmailag válasszák ki a legkedvezőbbet.
Társadalmi elfogadottság nélkül nem érdemes dönteni
Hortay politikusként azt tartaná helyesnek, ha először a szakértők felrajzolnák a reális lehetőségeket, majd ezekről szélesebb társadalmi egyeztetés indulna.
Szerinte nem elég, ha egy megoldást szakmailag jónak tartanak.
„Az lesz az igazán optimális megoldás, ami mögé társadalmi konszenzus állítható.”
Úgy véli, társadalmi támogatás nélkül egy komoly vízügyi vagy energetikai beruházás újabb, hosszú távú politikai és érzelmi konfliktusokat teremthet.
Hisz abban, hogy az emberek képesek mérlegelni
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mennyire lehet egy ilyen bonyolult szakmai ügyben a társadalom véleményére támaszkodni.
Hortay kifejezetten optimistán válaszolt.
„Nagyon hiszek a tömegek bölcsességében.”
Szerinte azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül és súlyosan érintik az embereket, a társadalom képes árnyalt álláspontot kialakítani.
Az energiaválság szerinte erre már mutatott példát
Ennek érzékeltetésére az orosz–ukrán háború utáni energiapolitikai vitákat hozta példaként.
Hortay szerint 2022-ben az Európai Unió politikai vezetésének egy része gyorsan a teljes orosz gazdasági leválás mellett érvelt, miközben a közvélemény ennél óvatosabb álláspontot képviselt.
Szerinte a társadalom sokszor érzékelte, hogy egyes kapcsolatokat lehet szűkíteni, más területeken viszont a következményeket is mérlegelni kell.
„A szankciók mindig mind a két félnek okoznak kárt.”
Ebből arra következtet, hogy a vízgazdálkodás ügyében is érdemes a szakmai érvek után valódi társadalmi vitát folytatni.
Hónapokon belül el kell indulni a megoldás felé
Hortay szerint a Paks körül kialakult helyzet nem hagy túl sok időt.
A következő hónapokban el kell indulnia annak a szakmai munkának, amely megvizsgálja a Duna vízszintjének biztosítását, Paks I. további működését és Paks II. jövőbeni üzemeltethetőségét.
A döntéshez szerinte egyszerre kell műszaki alaposság, gazdasági mérlegelés és társadalmi elfogadottság.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
