„Ha így marad, közlekedés sem lesz” – Naszályi Gábor szerint Budapest előtt kemény évek állnak
A Pirkadat augusztus 19-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett a budapesti közösségi közlekedés jelenlegi gondjairól és a következő évek nagy átalakításairól. Szóba került a járművezetők hőségben végzett munkája, a nyári menetrend, a Nyugati tér átépítése, a pesti fonódó villamos, a 26-os busz jövője és az is, hogy 2030-ig olyan mennyiségű beruházás indulhat el, amely alapjaiban forgatja fel Budapest közlekedését.
A hőség után sem lehet hátradőlni
Naszályi Gábor szerint a legutóbbi hőhullámok megmutatták, hogy a járművezetők munkakörülményeit sürgősen rendezni kell.
A fővárosi közlekedési vezetés már jelezte, hogy szeptemberben tárgyalni kíván a szakszervezetekkel a lehetséges megoldásokról, Naszályi azonban hangsúlyozta: nem elég arra építeni, hogy majd leváltják azt a sofőrt, aki rosszul lesz.
„Nem juthatunk el odáig.”
Szerinte a vezetőfülkében sok esetben lényegesen rosszabbak a körülmények, mint az utastérben, miközben éppen a járművezető felel több tucat vagy akár több száz utas biztonságáért.
A járművezető nem tud egyszerűen félreállni
A szakszervezeti vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Egy buszvezető, villamosvezető vagy más kötöttpályás jármű vezetője nem teheti meg könnyen, hogy rosszullét vagy kimerültség esetén egyszerűen félreáll.
A mögötte várakozó utasok, a menetrend és maga az infrastruktúra is korlátozza ezt.
Ezért Naszályi szerint eleve olyan munkakörülményeket kell teremteni, amelyek között a sofőr biztonságosan végig tudja dolgozni a műszakját.
A főváros pénzügyi helyzete mindent meghatároz
A beszélgetésben hamar előkerült Budapest pénzügyi helyzete is.
Naszályi szerint bármilyen fejlesztésről, menetrendről vagy munkakörülmény-javításról csak akkor lehet komolyan beszélni, ha megvan hozzá a szükséges finanszírozás.
„Ha így marad, ahogy van, vagy nem lesz megoldás, akkor közlekedés sem lesz.”
Úgy véli, ezen a ponton már nemcsak a munkáltatóval, hanem a politikai döntéshozókkal és a fővárosi bizottságokkal is tárgyalni kell.
A Nyugati térnél már nem csak a tömegközlekedés az első
Naszályi különösen érdekesnek nevezte a pesti fonódó villamosról és a Nyugati tér átépítéséről szóló bizottsági vitát.
Azt érzékelte, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt kap a kerékpáros és a mikromobilitási közlekedés.
Elmondása szerint olyan előrejelzés is elhangzott, amely szerint a kerékpáros közlekedés aránya akár 30 százalékra is nőhet.
Naszályi ezt erősen kérdésesnek tartja.
„Nagyon kíváncsian várom, hogy mikor lesz az, amikor 30 százalékos lesz a kerékpáros közlekedés.”
Mi lesz a buszokkal a Nyugatinál?
A szakszervezeti vezető azt is problémásnak tartja, hogy az átalakítási elképzelések között olyan megoldások is felmerültek, amelyek jelentősen szűkíthetik a buszközlekedés lehetőségeit a Nyugati tér környékén.
Különösen fontosnak nevezte a végállomási funkciót.
Szerinte a „humanizált” városi tér nem hagyhatja figyelmen kívül a járművezetők alapvető szükségleteit sem.
A sofőröknek ugyanis műszak közben lehetőséget kell biztosítani pihenésre, mosdóhasználatra és arra, hogy nagy melegben hűtött helyiségben frissüljenek fel.
„Dehumanizálás az, hogyha úgy tekintünk a járművezetőinkre, hogy ők a gép részei.”
2030-ig szinte az egész város építési területté válhat
Naszályi szerint Budapest előtt rendkívül intenzív beruházási időszak áll.
A Nyugati tér, a villamosfejlesztések, a metróhosszabbítások és más nagy projektek egyszerre indulhatnak el, miközben a szokásos karbantartásokat is el kell végezni.
„2030-ig Budapesten lehet zúgolódni, őbörögni, de hogy közlekedni nem lehet majd, az egészen biztos.”
Szerinte ez komoly kellemetlenségekkel jár majd, ugyanakkor a város nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a rendelkezésre álló uniós forrásokról.
Ha a beruházások nem készülnek el határidőre, a támogatások egy részét vissza kellene fizetni.
A 26-os buszra továbbra is szükség van
A Margitszigeten közlekedő 26-os busz jövője is szóba került.
Naszályi szerint a járat létjogosultságát az utasszámok önmagukban igazolják: nyáron sokszor csuklós buszok közlekednek rajta, és azok is megtelnek.
Ugyanakkor elismerte, hogy a Margitszigeten különösen nehéz a buszközlekedés, mert gyalogosok, kerékpárosok és más közlekedők is ugyanazt a területet használják.
A szakszervezet álláspontja egyszerű: ha a busz továbbra is jár a szigeten, akkor a járművezetők számára is biztosítani kell a biztonságos munkavégzés feltételeit.
Naszályi szerint a következő évek közlekedési vitáinak egyik fő kérdése az lesz, hogy a városfejlesztési célok, az utasok érdekei és a dolgozók munkakörülményei között sikerül-e valódi egyensúlyt teremteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
