Pirkadat: Palóc André – Kata

„Nem az a kérdés, hogy adót emelnek-e, hanem az, hogy milyen ütemezéssel” – Palóc André a katáról és az inflációs kockázatokról

A Pirkadat október 2-i adásában M. Kende Péter Palóc Andrét, a Fidesz országgyűlési képviselőjét kérdezte a kata esetleges átalakításáról, a költségvetés bevételi kényszereiről, az üzemanyagárak és az infláció kapcsolatáról, valamint arról, érdemes-e kivezetni az árakat korlátozó intézkedéseket. Palóc úgy látja, hogy a kormány egyre több területen készülhet bevételnövelésre, miközben a magas energia- és üzemanyagárak késleltetve ugyan, de az élelmiszerárakban is megjelenhetnek.

A kata körül adóemelést lát

Palóc André szerint a kampányban elhangzott adócsökkentési ígéretek után most éppen az ellenkező irány körvonalazódik. Úgy értelmezte Magyar Péter bejelentését, hogy a kata terhei emelkedhetnek, a kérdés inkább az, hogy ez egy vagy több lépcsőben történik-e meg.

„Nem az a kérdés, hogy adót emelnek-e, hanem az a kérdés, hogy ez milyen ütemezéssel fog megtörténni” – fogalmazott. A kormányzati indoklást, amely a járulékfizetés bővítésével magyarázná a változtatást, nem tartja meggyőzőnek, mert a kata alá tartozók jelenleg is biztosítottak.

Szerinte a háttérben költségvetési kényszer állhat. Úgy látja, a 2027-es büdzsé tervezésekor egyre világosabban látszik, hogy a bevételi oldalt növelni kell, ezért több intézkedésben is megjelenhetnek adóemelések. Példaként az üzemanyagokra vonatkozó csomagot említette, amelyben állítása szerint 90 milliárd forintos jövedékiadó-emelés is szerepel.

A korábbi kata-szűkítésről már a választók is ítéletet mondtak

M. Kende Péter visszakérdezett arra is, helyes döntés volt-e korábban jelentősen leszűkíteni a kata alkalmazási körét. Felvetette, hogy ez sok vállalkozót a szürke gazdaság felé terelhetett, és végső soron az állami bevételeket is csökkenthette.

Palóc erre azt mondta, ma már kevésbé látja értelmét utólag szakpolitikai szempontból újraértékelni a döntést, mert az megtörtént, és a választók politikailag is véleményt mondtak róla. Saját álláspontját a képviseleti demokráciából vezette le: a jogalkotónak figyelembe kell vennie, hogyan reagálnak az érintettek egy-egy intézkedésre.

„Igyekezni kell olyan döntéseket hozni mindig, ami alapvetően az érintetteknek a véleményével egyezik” – mondta.

Az alacsonyabb infláció még nem jelent olcsóbb életet

A beszélgetés második felében az infláció került elő. Palóc arra figyelmeztetett, hogy az infláció ütemének csökkenését könnyű összekeverni az árszínvonal csökkenésével. Ha az infláció megáll vagy mérséklődik, attól a korábban megemelkedett árak még nem lesznek alacsonyabbak.

Különösen az üzemanyagárakat figyeli, mert ezek szerinte késleltetve, de széles körben beépülnek a fogyasztói árakba. A dízel drágulása nemcsak az autósokat érinti: az agrárgazdaságban a traktorok és más munkagépek nagy mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak, ezért akár százforintos literenkénti áremelkedés is jelentős napi költségtöbbletet okozhat a termelőknek.

Ez a többlet végül hónapokkal később az élelmiszerek árában is megjelenhet. Emiatt Palóc kockázatosnak tartaná az árkorlátozó intézkedések gyors kivezetését.

Az üzemanyag drágulása később az élelmiszerárakban jelentkezhet

Palóc szerint az energia- és üzemanyagpiaci kockázatok jelenleg inkább felfelé mutatnak. Úgy vélte, ahogyan hiba volt korábban megszüntetni a védett üzemanyagárat, ugyanúgy veszélyes lehet most az árréscsökkentés kivezetéséről beszélni, miközben még nem látható teljesen a magas energiaköltségek késleltetett hatása.

Egy korábbi tejfölár példájával azt próbálta érzékeltetni, hogy szerinte a kereskedelmi árrések egyes termékeknél túl nagy szerepet játszottak a fogyasztói árban. Ebből arra következtetett, hogy az árkorlátozások megszüntetése a kereskedelmi szektorban újabb áremelkedéseket hozhat.

A következő hónapokban derülhet ki, merre indul a gazdaságpolitika

Palóc a bankokkal, biztosítókkal és kommunikációs szolgáltatókkal kötött megállapodásokat is annak jeleként értelmezte, hogy több ágazatban ismét nagyobb tér nyílik az áremelések előtt. Attól tart, hogy az élelmiszer-kereskedelem lehet a következő terület.

Ugyanakkor óvatosan fogalmazott az időzítéssel kapcsolatban: nem állította, hogy ezek a változások azonnal bekövetkeznek, inkább a következő hónapokat és éveket tartja döntőnek. A közelgő költségvetési és gazdaságpolitikai csomagokat ezért különösen fontosnak nevezte, mert azokból jobban látszik majd, milyen bevételi és árszabályozási irányt választ a kormány.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.