„Abban lenne az érték, hogy valóban védettek legyenek az adatok” – Szanyi-Gyenes Xénia a mesterséges intelligencia üzleti használatáról
A Pirkadat augusztus 19-i adásában M. Kende Péter dr. Szanyi-Gyenes Xéniával, a Corvinus Egyetem oktatójával és kutatójával beszélgetett a hozzáadott érték jelentéséről, a magyar vállalkozások termelékenységéről és hatékonyságáról, majd a mesterséges intelligencia munkahelyi használatára tértek át. Szóba került egy friss magyarországi kutatás is, amely szerint a dolgozók jelentős részénél még semmilyen belső szabály nem rendezi, hogyan használhatják az AI-eszközöket.
A hozzáadott érték a gazdaság valódi teljesítményéről szól
Szanyi-Gyenes Xénia szerint a hozzáadott értéket leggyakrabban annak mérésére használják, hogy a vállalkozások mennyivel járulnak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez, a termelékenységhez és a foglalkoztatáshoz.
Ehhez szorosan kapcsolódik a hatékonyság kérdése is.
Úgy látja, a magyar vállalatok ezen a téren továbbra is elmaradnak az Európai Unió átlagától, ezért a szakpolitikának és maguknak a vállalatvezetőknek is tudatosan kellene foglalkozniuk a termelékenység növelésével.
A minősítés mögött valódi tartalomnak kell lennie
M. Kende Péter az ISO-minősítéseket hozta fel példaként arra, hogy egy vállalkozás könnyen kommunikálhat valamilyen minőségi címkét úgy is, hogy annak valódi tartalma kevésbé látható.
Szanyi-Gyenes szerint a tanúsítványoknak mégis komoly gyakorlati jelentőségük lehet.
Egy nemzetközi beszállítói láncba belépő kisvállalkozás számára például sokszor alapfeltétel, hogy rendelkezzen megfelelően dokumentált minősítésekkel és eljárásokkal.
Egy korábbi biotechnológiai fejlesztés példáját említette, ahol egy innováció nem tudott azonnal továbbhaladni a nemzetközi partner felé, mert hiányzott mögüle a megfelelően dokumentált minősítési rendszer.
Az AI-t a legtöbb munkahelyen még nem szabályozzák
Szanyi-Gyenes Xénia egy tavasszal készült, ezerfős magyarországi reprezentatív kutatás eredményeiről is beszámolt.
A felmérés többek között azt vizsgálta, hogyan használják az emberek a mesterséges intelligenciát, mire alkalmazzák, és milyen munkahelyi szabályok vonatkoznak rá.
Elmondása szerint a válaszadók több mint 60 százaléka azt jelezte, hogy munkahelyén nincs szabályozva az AI használata.
Ez azt jelenti, hogy sok helyen a dolgozó maga dönti el, használja-e, milyen eszközt választ, és milyen adatokat ad át neki.
Magyarországon még inkább az alapfunkciók dominálnak
A kutatás szerint a hazai felhasználók leggyakrabban általános információgyűjtésre és tartalom-összefoglalásra használják a mesterséges intelligenciát.
Szanyi-Gyenes ezt még alapvető felhasználási szintnek nevezte.
Szerinte az AI ennél jóval összetettebb folyamatokban is használható lenne, például vállalati rutinfeladatokban, marketingben, tartalomkészítésben vagy más, jól szabályozható munkafolyamatokban.
A tipikus felhasználó fiatal, budapesti és diplomás
A kutatásból egy jellegzetes felhasználói profil is kirajzolódott.
Szanyi-Gyenes szerint jelenleg a 18–36 év közötti, budapesti, diplomás férfiak használják leginkább többféle eszközön és többféle célra a mesterséges intelligenciát.
A felhasználók jelentős többsége ugyanakkor még az ingyenes változatokat választja.
Azok aránya, akik hajlandók fizetni fejlettebb szolgáltatásért, egyelőre alacsony.
A cégek sem szívesen fizetnek még az AI-ért
Szanyi-Gyenes szerint a vállalatok körében is hasonló a helyzet.
Csak kis részük biztosít fizetős AI-eszközöket munkavállalóinak, pedig éppen ezekben rejlik több lehetőség az adatok védelmére, a vállalati testreszabásra és a szabályozott használatra.
„Abban lenne az érték, hogy valóban védettek legyenek az adatok. Cégre szabottan tudják használni.”
Szerinte ez különösen fontos ott, ahol üzleti titkok, ügyféladatok vagy belső dokumentumok kerülhetnek az AI-rendszerekbe.
Az edukáció nélkül nehéz lesz továbblépni
M. Kende Péter felvetette, hogy Magyarországon sok felhasználó inkább választja az ingyenes, valamivel gyengébb szolgáltatást, mint hogy fizessen egy jobb rendszerért.
Szanyi-Gyenes szerint ezen elsősorban edukációval lehet változtatni.
„Minél többen, több helyen, többször beszéljünk róla.”
Úgy látja, nagy különbség van aközött, hogy valaki alkalomszerűen kísérletezik egy AI-eszközzel, vagy egy teljes szervezet tudatosan, összehangoltan építi be a működésébe.
A mesterséges intelligencia már sokkal több, mint egy chatbot
A beszélgetés végén arra is kitértek, hogy az AI nem azonos a ChatGPT-vel.
Szanyi-Gyenes szerint egyre több olyan szoftver működik mesterséges intelligenciával a háttérben, amelyet a felhasználó akár észre sem vesz.
A következő nagy kérdés ezért az lesz, hogyan tudják a vállalkozások ezeket az eszközöket úgy beépíteni a működésükbe, hogy valóban növeljék a hatékonyságot és a hozzáadott értéket, közben pedig az adatbiztonság és a jogi keretek se sérüljenek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
