„Most még tart a türelmi idő” – Nagy Erzsébet szerint az oktatásban már látszanak a változások, de a pedagógusok többet várnak
A Pirkadat augusztus 19-i adásában M. Kende Péter Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagjával beszélgetett arról, hogyan alakult az oktatási ágazat helyzete az új kormány első hónapjaiban. A PDSZ több bejelentett változást üdvözöl, ugyanakkor gyorsabb jogalkotást, a státusztörvény visszavonását, a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját és kézzelfogható bérrendezést vár.
Vannak jó irányok, de sok lépés még csak ígéret
Nagy Erzsébet pozitív fejleménynek tartja, hogy az iskolaérettség megállapítása ismét az óvodapedagógusok és a szülők kezébe kerülhet, illetve hogy az alsó tagozatos oktatásban is nagyobb szabadságot kaphatnak az intézmények.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy számos olyan változtatást már most meg lehetne tenni, amely nem jelentene komoly költségvetési terhet.
„Miért kell ezzel még egy évet várni?” – kérdezte az iskolaérettségi szabályozás kapcsán.
Szerinte a túlzott óvatosság hitelességi problémát is okozhat, mert egy 16 év után bekövetkezett kormányváltáskor érthetően gyorsabb és látványosabb változásokat várnak az érintettek.
A sérelmet szenvedett pedagógusokat rehabilitálni kellene
A PDSZ szerint rendezni kell azoknak a pedagógusoknak a helyzetét, akiket korábban hátrány ért sztrájk, polgári engedetlenség vagy szakszervezeti szervezkedés miatt.
Nagy Erzsébet azt mondta, egyházi fenntartású intézményekből is érkeztek olyan jelzések, hogy dolgozók nem mernek belépni a PDSZ-be.
Különösen elfogadhatatlannak tartja a státusztörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint még jogerős bírósági ítélet után sem feltétlenül kérheti visszahelyezését az, akit jogellenesen bocsátottak el.
Szerinte a státusztörvényt teljes egészében vissza kellene vonni.
Bértábla, óraszám, túlmunka
Nagy Erzsébet szerint a háttérjogszabályok átalakítását is meg kell kezdeni.
Visszaállítaná a bértáblát, a pedagógusoknál ismét egyértelmű kötelező óraszámot vezetne be, és valamennyi túlmunkát kifizettetne.
Külön kiemelte a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és más munkakörökben dolgozók helyzetét.
„Egyszerűen botrány, hogy még mindig nem került valami legalább egy jogszabálytervezetbe” a béremelésük – fogalmazott.
Szerinte a szóbeli ígéretek ezen a ponton már nem elegendők, az érintetteknek jogszabályban is látniuk kellene, mire számíthatnak ősszel.
A pedagógusoknak érezniük kellene, hogy más korszak kezdődött
Nagy Erzsébet szerint az új tanév indulásakor a munkahelyeken is érzékelhetővé kellene tenni a változást.
Ide sorolta a nagyobb intézményi és pedagógusi autonómiát is. Példaként említette, hogy az alsó tagozaton helyben dönthessenek arról, milyen hosszú legyen egy tanóra, illetve milyen tevékenységeket tekintenek a pedagógiai munka részének.
„Szerintem nem kellene ennyire óvatosan haladni.”
Úgy látja, több ilyen döntést gyorsan meg lehetne hozni, jelentős pluszkiadás nélkül.
Az ellenzék már a pedagógusok érdekeiért szólal fel
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a korábbi kormánypárt ellenzékbe kerülve már oktatási ügyekben is támadja a kabinetet.
Nagy Erzsébet Rétvári Bence egyik kijelentését hozta példaként, amely szerint a pedagógusok pénzt veszítettek a teljesítményértékelés felfüggesztésével.
A PDSZ szerint azonban erre a célra nem állt rendelkezésre elkülönített összeg.
„Konkrétan nulla forintot vettek ki a zsebükből” – mondta.
Már zajlanak a szakmai egyeztetések
Nagy Erzsébet beszámolt arról is, hogy a PDSZ több területen már tárgyal a kormányzattal.
A szakképzés ügyében külön egyeztetés kezdődött, amely szerinte hosszabb folyamat lesz, mert egyelőre az alapokat fektetik le.
Az óvodai kérdésekről szintén tárgyaltak, részben a Pedagógusok Szakszervezetével közösen kialakított követelések alapján.
A PDSZ helyesnek tartja, hogy az egyeztetéseket témánként külön folytatják, és azokon az adott területen dolgozó szakemberek vesznek részt.
Az iskolaérettség új szabályozását üdvözlik
Nagy Erzsébet szerint különösen fontos, hogy a gyermek iskolaérettségéről ismét helyben, az óvodában szülessen döntés.
Ha vita alakul ki, természetesen szükség van további szakmai kontrollra, de azt nem tartja megfelelőnek, hogy „valahol a távolban”, az Oktatási Hivatal döntsön a gyermek sorsáról.
Pozitívan értékelte azt is, hogy Takaró Mihály a jövőben nem kap szerepet az oktatáspolitikai döntésekben.
„Most még tart a türelmi idő”
A PDSZ egyelőre nem döntött arról, újraindulnak-e a korábbi „zebraszerda” tiltakozások.
„Most még azért tart a türelmi idő szerintem, és ez azért megérdemelt.”
Nagy Erzsébet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez nem tarthat korlátlanul. A minisztériumnak olyan döntéseket kell hoznia, amelyekből a pedagógusok valóban érzik, hogy megváltoztak a munkakörülményeik.
Az igazgatói kinevezéseket is újragondolná
A beszélgetés végén a csömöri iskolaigazgatói ügyet említette példaként arra, hogy a személyi döntéseknél továbbra is vannak problémák.
Szerinte át kellene gondolni, hogy az igazgatók kinevezésében mekkora szerepe legyen a helyi közösségnek, és valóban a miniszternek kell-e meghoznia a végső döntést.
Azt is furcsának nevezte, hogy a tankerületi vezetőkre öt évre írtak ki pályázatot, miközben a fenntartói rendszer jövője még nem rendeződött.
Nagy Erzsébet szerint az oktatásban tehát elindultak kedvező folyamatok, de az új kormány valódi teljesítményét az fogja megmutatni, hogy az ígéretekből milyen gyorsan lesznek jogszabályok, béremelések és a pedagógusok mindennapi munkájában is érzékelhető változások.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
