„A Republikánus Párt Izrael-párti, és Izrael-párti is fog maradni” – Lomnici Zoltán Amerikáról, Európáról és a Közel-Keletről
A Pirkadat augusztus 18-i adásában M. Kende Péter ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal tekintette át a világpolitika néhány meghatározó folyamatát. Szóba került az Izraellel kapcsolatos amerikai republikánus vita, Donald Trump iráni politikája és a közelgő félidős választás, az Európai Unió migrációs és közel-keleti politikája, valamint az új magyar kormány Izraelhez fűződő viszonya.
Izrael támogatása már a republikánusok között is vita tárgya
Lomnici szerint fontos különbséget tenni az amerikai Demokrata és Republikánus Párt Izraellel kapcsolatos belső vitái között. Úgy látja, a demokratáknál már jóval radikálisabb Izrael-ellenes hangok is megjelentek, miközben a republikánus oldalon inkább a támogatás mértéke kerül előtérbe.
„A Republikánus Párt, a MAGA-mozgalom és a trumpisták, maga az elnök is, Izrael-párti, és Izrael-párti is fog maradni.”
Donald Trump Izraelhez való viszonyában családi kötődéseket és korábbi politikai döntéseit, köztük az Ábrahám-egyezményeket is fontosnak tartja.
Irán komoly politikai teherré válhat Trump számára
Lomnici szerint más kérdés a Netanjahu-kormány és Washington viszonya. Trump Iránnal kapcsolatban olyan lépéseket is tesz, amelyek szerinte inkább az izraeli kabinet politikájával szembeni fenntartásokat mutatják.
Az Egyesült Államok ráadásul egyre mélyebben érintett az iráni konfliktusban.
„Mégiscsak beragadt ebbe az iráni konfliktusba Amerika.”
Úgy látja, ennek a félidős választások előtt komoly jelentősége lehet, mert az amerikai közvélemény egy része már kevésbé támogatja teljes mellszélességgel az Iránnal szembeni katonai szerepvállalást.
Egy izraeli kormányváltás sem írná át az alapvető érdekeket
Lomnici szerint Izraelben komoly belpolitikai különbségek vannak, de a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésekben a politikai táborok képesek összezárni.
Naftali Bennett egyik megszólalását is példaként említette, amikor politikai ellenfelét, Benjamin Netanjahut védte.
Ezért úgy gondolja, hogy egy Bennett–Lapid-kormány sok kérdésben más stílust vagy hangsúlyokat hozhatna, de Izrael alapvető stratégiai érdekei aligha változnának meg.
A demokraták személyi problémával küzdenek
Az amerikai félidős választásokkal kapcsolatban Lomnici szerint Trump nehézségei mellett a demokraták gyengeségeit is látni kell.
Úgy fogalmazott, a párt komoly „személyi deficittel” küzd. Nancy Pelosi, Chuck Schumer vagy Joe Biden továbbra is meghatározó szereplők, miközben az új generáció még nem termelt ki országosan ismert vezetőket.
Szerinte ezért egyáltalán nem biztos az a demokrata „kék hullám”, amelyben a párt támogatói reménykednek.
Trump mellett viszont szólhatnak azok a részleges gazdasági sikerek és közbiztonsági intézkedések, amelyeket hívei eredményként értékelhetnek.
Lomnici kettős mércét lát az Európai Unióban
Az Európai Unióval kapcsolatban Lomnici azt kifogásolta, hogy szerinte a mérsékelt jobboldali vélemények is gyakran háttérbe szorulnak.
A ceutai migrációs helyzetet példaként hozva azt kérdezte, miért változik meg egyes baloldali és liberális politikusok hozzáállása akkor, amikor a bevándorlás közvetlenül politikai kockázatot jelent számukra.
„Mi a különbség a ceutai migránsok és a szíriai vagy éppen bangladesi migránsok között, akik […] gazdasági bevándorlóként érkeznek? Semmi.”
Szerinte ezen a területen az európai baloldal saját korábbi elveivel is szembekerülhet.
Izrael bírálata és az antiszemitizmus kapcsolata
Lomnici Ursula von der Leyen Izrael telepespolitikáját bíráló felszólalását is kritikusan értékelte.
Szerinte az Izraellel szembeni kemény európai fellépéseknek társadalmi következményeik is lehetnek.
„Az Izraelt ostorozó beszédnek valahol mégis a végén némi antiszemitizmus a következménye.”
Úgy látja, miközben az Európai Unió kész Izraellel szemben gazdasági vagy politikai nyomást gyakorolni, nem minden esetben ugyanolyan határozott az Európában működő szélsőséges iszlamista hálózatokkal szemben.
Magyarországnak még nincs kiforrott Közel-Kelet-politikája
A beszélgetés végén az új magyar kormány Izraelhez való viszonya került elő.
Lomnici kritikusan beszélt arról, hogy a kabinet visszafordította a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatát, és kifogásolta a Netanjahu esetleges magyarországi látogatásával kapcsolatban elhangzott kormányfői nyilatkozatot is.
„Szerintem […] nincs Izrael- és Közel-Kelet-politikája a magyar kabinetnek.”
Ugyanakkor hozzátette: száz nap még kevés egy külpolitikai irány teljes megítéléséhez. Szerinte az új külügyi vezetésnek időt kell adni arra, hogy kialakítsa saját, átfogó álláspontját Izraelről és a Közel-Keletről.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
