„Két államférfi félreteszi a konfliktusos kérdéseket” – Gyarmati István az amerikai–kínai tárgyalásokról, a légibiztonságról és a drónfenyegetésről
A Pirkadat október 5-i adásában Breuer Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az amerikai–kínai tárgyalásokról, a Tajvan körüli feszültség kezeléséről, majd a közelmúlt repülőgépes merényletkísérlete nyomán a légiközlekedés biztonságáról. A beszélgetés kitért a drónok jelentette új fenyegetésre, az izraeli lézeres védelemre, valamint a budapesti repülőtér stratégiai jelentőségére is.
Tajvant félretették, a gazdaság került előtérbe
Gyarmati István kedvező fejleményként értékelte az amerikai–kínai tárgyalásokat. Úgy látja, mindkét fél felismerte, hogy a konfliktusos kérdések helyett érdemesebb először azokra a területekre összpontosítani, ahol tényleges megállapodás születhet.
„Félreteszik a konfliktusos kérdéseket, nem beszélnek Tajvanról” – fogalmazott. Szerinte az igazán fontos kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok rendezése hosszabb távon a Tajvan körüli feszültséget is csökkentheti. Ha Washington és Peking stabil megállapodást tud kötni ezeken a területeken, kisebb lehet annak az esélye, hogy más vitáik súlyos konfrontációvá váljanak.
A repülőgépes támadás kivétel, de egyetlen eset is túl sok
Breuer Péter a Dubajból Tel-Avivba tartó járaton történt merényletkísérlet kapcsán azt vetette fel, hogy a légitársaságok és az államok továbbra sem ellenőrzik megfelelően a személyzetet. Különösen azt kifogásolta, hogy a pilóták és a légiutas-kísérők névsora nem minden esetben jut el előzetesen a célország hatóságaihoz.
Gyarmati kezdetben úgy érvelt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a repülésbiztonság, és éppen azért kapott ekkora figyelmet a mostani eset, mert rendkívül ritka. Később azonban elfogadta a műsorvezető felvetését a személyzeti listák hiányos továbbításáról.
„Ebben teljesen igazad van” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta: az utasszállító gépek eltérítésére irányuló merényletek száma az elmúlt évtizedekben nagymértékben visszaesett.
A drón lett az új biztonsági kihívás
Gyarmati szerint a repülőgépek eltérítése helyett ma sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a drónokra. Ezekhez könnyebb hozzájutni, és adott esetben komoly pusztításra is képesek.
Úgy látja, a tömeges drón- és ballisztikusrakéta-támadások elleni védekezésben a lézeres technológiának kulcsszerepe lehet. Izraelt ezen a területen ismét úttörőnek nevezte, mert az ország már előrehaladott állapotban van egy ilyen elhárító rendszer kiépítésében.
Ennek nemcsak katonai, hanem gazdasági jelentősége is van. Gyarmati arra hívta fel a figyelmet, hogy egy viszonylag olcsó drón megsemmisítésére jelenleg akár több millió dollárba kerülő elfogórakétát kell használni. A lézeres védelem ezt az aránytalanságot mérsékelheti.
A személyzet politikai nézete és a biztonsági kockázat nem ugyanaz
Breuer Péter felidézte, hogy a Flydubai-járat másodpilótájával kapcsolatban korábban más légitársaságoknál is felmerültek problémák, és azt kérdezte, miként kerülhetett mégis egy Izraelbe tartó járat pilótafülkéjébe.
Gyarmati különbséget tett politikai vélemény és olyan viselkedés között, amely már konkrét biztonsági veszélyre utal. Szerinte önmagában egy politikai álláspont miatt nem lehet valakit kizárni a légi közlekedésből, de ha magatartása arra enged következtetni, hogy nézeteinek erőszakos következménye lehet, akkor indokolt lehet a korlátozás.
Az amerikai gyakorlatot is megemlítette, amely az Izrael-ellenes kijelentéseket bizonyos esetekben belépési korlátozásokkal kapcsolná össze. Ezt radikális lépésnek nevezte, de úgy vélte, maga a probléma valós, és a világ kénytelen lesz valamilyen választ találni rá.
A budapesti repülőtér stratégiai kérdés
A beszélgetés végén Breuer Péter a budapesti repülőtér tulajdonosi jövőjére kérdezett rá, egy újságban olvasott értesülés alapján. Gyarmati hangsúlyozta, hogy nem látott biztos információt az eladásról, ezért ezt nem kívánta tényként kezelni.
Abban viszont határozott volt, hogy a repülőtér stratégiai jelentőségű infrastruktúra. „A repülőtér egy stratégiai kérdés, katonailag is” – mondta. Különösen fontosnak tartja ezt azért, mert Ferihegy az ország egyetlen igazán jól használható nagy repülőtere, megfelelő tartalék lehetőségből pedig kevés van.
Felidézte azt is, hogy korábban felmerült Kecskemét fejlesztése használható tartalék repülőtérré. Gyarmati szerint ezért a repülőtér működésének kérdését nem lehet pusztán turisztikai vagy üzleti szempontból vizsgálni: a katonai és biztonságpolitikai jelentőségét is figyelembe kell venni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
