„Messze nem a szervezéssel volt eddig a probléma” – Naszályi Gábor szerint az új közlekedési csúcsszerv önmagában kevés lesz
A Pirkadat július 29-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett az országos közlekedésszervező létrehozásáról, a budapesti villamos- és autóbusz-hálózat fejlesztéséről, az éjszakai járatok átalakításáról és a BKV járműparkjának állapotáról. Naszályi szerint a közlekedési rendszerek összehangolása hasznos cél, de egy újabb szervezet felállítása önmagában nem oldja meg a finanszírozási, járműbeszerzési és munkaszervezési problémákat.
A BKK mintájára jönne létre az országos szervező
Az új állami közlekedésszervező a BKK-hoz hasonló megrendelői szerepet töltene be. Feladata lehetne a vasúti és autóbuszos menetrendek összehangolása, valamint a különböző szolgáltatók teljesítményének megrendelése és ellenőrzése.
Naszályi szerint az utas szempontjából valóban előnyös volna, ha az ország egyik végéből a másikba utazva kiszámíthatóan kapcsolódnának egymáshoz a járatok.
„Messze nem a szervezéssel volt eddig se probléma” – tette hozzá. Kérdésesnek tartja, hogy ehhez feltétlenül új céget kell-e alapítani, vagy a meglévő intézmények is el tudnák végezni a feladatot.
A piacnyitás miatt szükség lesz egy erős megrendelőre
Az átalakítás hátterében a közlekedési piac liberalizációja is áll. A vasúti és autóbuszos szolgáltatásokra nyílt eljárásokat írhatnak ki, így a korábbi monopolhelyzet helyett több vállalat jelenhet meg.
Ebben a rendszerben valóban szükség van olyan szervezetre, amely egységes követelményeket támaszt, összehangolja a menetrendeket és biztosítja az átszállási kapcsolatokat.
Naszályi ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a több szolgáltató jelenléte önmagában nem teszi egyszerűbbé az egységes működést.
A másodpercre pontos menetrend sokszor teljesíthetetlen
A közlekedésszervezők digitális kijelzőkkel és valós idejű adatokkal próbálják pontosabbá tenni a buszok érkezését. A járművezetők számára azonban a menetrend nem mindig tartható.
Egy alacsonypadlós autóbuszon a mozgáskorlátozott utas fel- és leszállásához a vezetőnek meg kell állnia, rögzítenie kell a járművet, ki kell nyitnia a rámpát, majd vissza kell térnie a vezetőfülkébe. Más napokon viszont előfordulhat, hogy ugyanazon a vonalon várakozni kell, nehogy a busz a menetrend előtt érjen a megállóba.
Naszályi szerint ezért az utazási időket a valós forgalmi és utaskiszolgálási körülményekhez kell igazítani.
A villamos gyorsabb és kiszámíthatóbb lehet
A kötöttpályás közlekedés fejlesztését Naszályi támogatja. Az alacsonypadlós villamosokhoz épített peronok megkönnyítik az idősek, a babakocsival közlekedők és a mozgáskorlátozottak utazását, miközben egy szerelvény több utast képes elszállítani.
A villamosok kevésbé függenek a közúti torlódásoktól, ezért kiszámíthatóbb szolgáltatást nyújthatnak, mint a dugóban közlekedő autóbuszok.
A fonódó hálózat és a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos terve azonban új kérdéseket is felvet. A Nyugati téri felüljáró bontása után teljesen át kellene alakítani a tér közlekedési rendszerét.
Káposztásmegyer évtizedek óta vár a metróra
Naszályi felidézte, hogy a káposztásmegyeri lakásokat annak idején azzal az ígérettel értékesítették, hogy a metró eljut a lakótelepre.
Ehhez képest a mostani tervek szerint a 3-as metrót csak két állomással hosszabbítanák meg, és Újpesten teremtenének kapcsolatot a váci vasútvonallal.
A villamos közvetlen kijuttatását szintén hasznosnak tartja, de szerinte el kell dönteni, melyik fejlesztés milyen utazási igényt szolgál, és nem szabad minden rendelkezésre álló forrást egyetlen közlekedési módra fordítani.
Az autóbusz-hálózat jó, a járműpark viszont elöregedett
Budapest autóbusz-hálózatát Naszályi nemzetközi összevetésben is erősnek tartja. Az új lakóterületek és a változó utazási szokások miatt ugyanakkor folyamatosan vizsgálni kell, hol van szükség több járatra, nagyobb járműre vagy új útvonalra.
A BKV flottájában kevés a saját tulajdonú, korszerű autóbusz. Bérelt járművek, külső szolgáltatók buszai, valamint régi és nagyon régi kocsik egyaránt közlekednek.
„A BKV teljesítése még az új járművekkel dolgozó társoperátornak is kihívás” – mondta, kiemelve a dolgozók erőfeszítéseit.
Az éjszakai hálózat változásait a dolgozók is megérzik
Az éjszakai járatrendszer több lépcsőben alakul át. Július elején Budapesten, augusztustól az agglomerációban lépnek életbe változások, majd az iskolakezdéssel ismét módosul a teljes menetrend.
Naszályi szerint az utasoknak kell majd eldönteniük, mennyire válik be az új rendszer. A közlekedési dolgozók egy része azonban már most attól tart, hogy nehezebben jut el a munkahelyére vagy haza, különösen a hajnali és késő esti műszakokban.
A szakszervezet ezért azt szeretné, hogy a menetrendi fejlesztések a munkavállalók közlekedését is figyelembe vegyék.
A fejlesztési tervekhez még meg kell találni a pénzt
A BKV-nál készülnek tervek új, köztük elektromos autóbuszok beszerzésére. A legnagyobb kérdés továbbra is a finanszírozás.
Naszályi szerint a főváros jelenlegi helyzetében kevés esély van jelentős állami forrásra, ezért uniós pénzek bevonására is szükség lenne. A kötöttpályás beruházások, az elővárosi kapcsolatok, a Gubacsi híd fejlesztése és az új járművek egyaránt hosszú éveket igénylő programok.
A közlekedés korszerűsítése akkor lehet sikeres, ha az utasok mellett a járművezetők és a háttérben dolgozók is érzik az előnyeit, és nem rajtuk csapódnak le az átalakítás problémái.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
