„A mostani rendszer biztosan nem hozza vissza az embereket” – Soós Adrianna szerint béremelés, kiszámítható életpálya és rugalmasabb munkavégzés kell az egészségügyben
A Pirkadat július 29-i adásában M. Kende Péter dr. Soós Adriannával, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetőjével beszélgetett az új egészségügyi kormányzat első lépéseiről, a szakdolgozók és háttérmunkások bérezéséről, a nyilatkozási tilalom enyhítéséről és a súlyos munkaerőhiány lehetséges kezeléséről. Soós szerint a dolgozók egyelőre kevés közvetlen változást érzékelnek, de a párbeszéd megindulása és a még idénre ígért béremelés biztató jel.
Vége lehet a problémák elhallgatásának
Soós Adrianna az egyik legfontosabb változásnak azt tartja, hogy az egészségügyi dolgozók már nyíltabban beszélhetnek munkahelyük problémáiról.
Korábban sok intézményben a munkaszerződés része volt, hogy a dolgozó nem nyilatkozhat a sajtónak a fertőtlenítőszerek, eszközök vagy munkatársak hiányáról és a túlterheltségről.
„Ha nem beszélünk a problémákról, akkor sok esetben nem is derül ki, hogy azok léteznek” – mondta.
A nyilvánosság nagyobb szabadsága ugyanakkor felelősséget is jelent. Fontos különbséget tenni a megalapozott kritika, a felgyülemlett indulat és a bizonyíték nélküli vádaskodás között.
Hosszú egyeztetés kezdődött a minisztériummal
A minisztérium felállása után az egészségügyi miniszter hosszabb személyes egyeztetésre hívta a szakszervezet vezetőjét. A találkozón a tárca több vezetője is részt vett.
A Független Egészségügyi Szakszervezet ismertette a foglalkoztatás jogszabályi akadályait és azokat a változtatásokat, amelyek egy része többletkiadás nélkül is egyszerűbbé tehetné a munkavégzést.
A tárgyaláson szóba került a szakdolgozók béremelése, de Soós hangsúlyozta, hogy az intézmények háttérdolgozói és a rezidensek is jelentős lemaradásban vannak.
„Az intézmények csak úgy tudnak működni, ha mindenki ott van, mindenki végzi a dolgát, és mindenki úgy érzi, hogy kellő megbecsülést kap” – fogalmazott.
A dolgozók türelme nem egyforma
Az új kormányzattal szemben egyes munkavállalók türelmesebbek, mások gyorsabb eredményeket várnak. Soós szerint sokan abban bíztak, hogy a kormányváltás után azonnal életbe lép valamennyi korábbi ígéret.
Ezt azonban nem tartja reálisnak. Először azt is pontosan fel kell mérni, milyen pénzügyi és foglalkoztatási állapotban van az egészségügy.
A rendszer mérete és tehetetlensége miatt egy kisebb döntés hatása is csak hosszabb idő után jut el a dolgozók mindennapjaiig.
A jelenlegi bérekről sincs pontos kép
A 2024-ben bevezetett rendszer jelentős mozgásteret adott a munkáltatóknak a bérek meghatározásában. Emiatt ma már az sem látható pontosan, hogy azonos munkakörben hol mennyit keresnek a dolgozók.
Soós szerint így nehéz új bértáblát készíteni. Figyelembe kell venni a képzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felelősséget, a terhelést és azt is, hogy valaki hiányszakmában dolgozik-e.
Egy rosszul előkészített bértábla akár azt is eredményezhetné, hogy egyesek alig kapnak emelést, vagy kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek.
Kiszámítható életpályára van szükség
A szakszervezet olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden dolgozó előre láthatja, hogyan emelkedik a bére a tapasztalat, a megszerzett tudás és a nagyobb felelősség alapján.
Soós szerint a jelenlegi bértáblák alig tesznek különbséget az eltérő felelősségű munkakörök között. Emiatt a nagyobb kockázattal és terheléssel járó területekről könnyen elvándorolnak a dolgozók.
„Ugyanannyi béren ugyan miért vállalna ő több rizikót?” – tette fel a kérdést.
A munkáltatónak is kell mozgástér
Soós nem támogatja, hogy a munkáltatók minden döntési lehetőségét megszüntessék. Egy nagy betegforgalmú klinika, egy autópálya mellett működő sürgősségi osztály vagy egy súlyos létszámhiánnyal küzdő részleg terhelése nem azonos egy nyugodtabb intézményével.
Ezért egy központi, kiszámítható bértábla mellett korlátozott munkáltatói mozgástérre is szükség van. A többletbért azonban objektív feltételekhez kell kötni.
Nem fordulhat elő, hogy a szimpatikus dolgozó jutalmat kap, a problémákat rendszeresen szóvá tevő kolléga pedig kimarad.
Visszahívnák a pályaelhagyókat
A szakemberhiány csökkentésére a szakszervezet országos kampányt javasol azok megszólítására, akik korábban elhagyták az egészségügyet.
Ehhez béremelésre, rugalmasabb munkaidőre, ismeretfrissítő képzésekre és személyes segítségre lenne szükség. Soós szerint sokan visszatérhetnének, ha nem kizárólag merev műszakrendben lehetne dolgozni.
A fiatalokat mentorokkal segítenék a pályakezdés során, az egészségügyi intézmények és az iskolák között pedig jóval szorosabb kapcsolatot alakítanának ki.
„Ami jelenleg van, ez biztos, hogy nem fogja azt eredményezni, hogy akár a fiataloknak vonzóbbá válik az egészségügyi terület” – jelentette ki.
Több párbeszéd volt néhány hónap alatt, mint korábban évekig
Soós Adrianna szerint az új egészségügyi vezetéssel eddig valódi partnerséget tapasztalt.
„Az elmúlt néhány hónap alatt talán több személyes találkozásom volt ezzel a kormánnyal, illetve a kormány különböző egészségügyi vezetőivel, mint azt megelőző négy évvel együtt véve” – mondta.
A szakszervezet a Magyar Orvosi Kamarával és a Magyar Orvosok Szakszervezetével is közös javaslatokon dolgozik. Soós szerint a rendszer átalakításához hosszabb idő kell, de a párbeszéd, az átlátható bérezés és a dolgozók visszacsábítását szolgáló programok nélkül az egészségügy munkaerőválsága tovább mélyülne.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
