„Nélkülük egy intézmény egyszerűen működésképtelenné válna” – Gosztonyi Gábor béremelést sürget az oktatást segítő dolgozóknak
A Pirkadat július 29-i adásában M. Kende Péter Gosztonyi Gáborral, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásba vételéről, a pedagógusképzés valós helyzetéről, a szakképzés átalakításáról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béréről. Gosztonyi szerint az oktatási rendszer átszervezését csak átfogó hatástanulmány és valódi szakmai egyeztetés után szabad megkezdeni.
Az önkormányzatok nem válogathatnak következmények nélkül
Az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása könnyen tovább növelheti az intézmények közötti különbségeket. Egy település dönthetne úgy, hogy korábbi iskolái közül csak a jobb helyzetűeket veszi vissza, a többiek pedig a tankerületi rendszerben maradnának.
Gosztonyi szerint ezt a veszélyt a jogszabályi környezetnek kell kizárnia. Több önkormányzat erősen ragaszkodik korábbi intézményeihez, a folyamatot azonban egyetlen nyár alatt nem lehet felelősen végrehajtani.
Előbb pontosan fel kell mérni a működési, finanszírozási és esélyegyenlőségi következményeket.
Azonos feladathoz azonos finanszírozás kell
A Pedagógusok Szakszervezete régóta kifogásolja, hogy az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák eltérő összegből gazdálkodhatnak.
Gosztonyi hangsúlyozta, hogy a szakszervezet nem az egyházi intézményektől akar forrást elvenni. Azt szeretnék, hogy az állami és a később esetleg önkormányzati fenntartású iskolák támogatását emeljék ugyanarra a szintre.
A tankerületi intézmények szerinte hosszú ideje szándékosan alulfinanszírozottak, ezért megfelelő források nélkül az önkormányzatok sem tudnának fenntartható, jó minőségű oktatást biztosítani.
A felvételi számok nem mutatják meg, hány új tanár lesz
A pedagógusképzésekre mintegy 12–13 ezer hallgatót vettek fel, Gosztonyi azonban óvatosságra intett a kedvezőnek látszó adatok értékelésében.
Az állami finanszírozású, nappali, osztatlan pedagógusképzés nincs a fiatalok tíz legnépszerűbb választása között. A felvettek egy része később szakot vált, mások pedig a diploma megszerzése után sem helyezkednek el pedagógusként.
A gyógypedagógiai képzésre sok olyan szülő is jelentkezik, aki saját, különleges nevelési igényű vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermekének szeretne szakszerűen segíteni.
A béremelés főként nyugdíjasokat hozott vissza
A pedagógusok életpályájáról szóló törvény hatását vizsgáló friss tanulmány Gosztonyi szerint meglepő eredményt hozott.
A béremelés után nem a fiatalok kezdtek tömegesen a pályára lépni. Elsősorban frissen nyugdíjba vonult pedagógusok tértek vissza, köztük sok olyan nő, aki a negyvenéves jogosultsági idővel ment nyugdíjba, de továbbra is szeretett volna dolgozni.
A nyugdíj és az emelkedő pedagógusbér együtt már megfelelőbb jövedelmet jelentett számukra. A nevelést-oktatást közvetlenül segítők bére ugyanakkor továbbra is méltatlanul alacsony.
A szakképzési átalakításból kihagyták a szakszervezeteket
A szakképzésben megszűnik a kancellári rendszer és a korábbi kettős vezetés, de a PSZ nem tudja, pontosan milyen következményekkel jár majd az átalakítás a dolgozókra nézve.
A jogszabálytervezetet nem küldték meg nekik véleményezésre, létezéséről véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi szerint az előkészítés kapkodását mutatja, hogy még a tervezet címében is nem létező „szakképzési intézetekről” írtak az intézmények helyett.
„Már maga a jogszabály címe is egy ilyen téves volt” – mondta.
A szakszervezet korábban is jelezte, hogy a kancellár és a főigazgató közötti kettős hatalom felesleges, költséges és nehezen működtethető.
Nem ismerik a tankerületi átvilágítás eredményeit
Elvileg július 15-éig befejeződött a tankerületi központok átvilágítása, az eredményekről azonban a szakszervezet semmilyen tájékoztatást nem kapott.
Gosztonyi szerint a szakképzési centrumokat legalább ilyen alaposan meg kellene vizsgálni. A felnőttképzés, az anyagbeszerzés és más pénzügyi folyamatok területén jelentős lehetőség nyílhat a visszaélésekre.
A tankerületeknél is több olyan vezetőről tudnak, aki szerintük nem az oktatás érdekeit képviselte, mégsem érkezett hír vezetőváltásokról.
Legalább 15 százalékos emelést várnak
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára a szakszervezet már a tanév kezdete előtt egyértelmű kormányzati bejelentést vár.
Első lépésként elfogadnák a kampányban ígért 15 százalékos emelést, de csak a garantált bérminimum növekedésén felül. Azt nem tartanák valódi béremelésnek, ha a kötelező minimális növekedést egészítenék ki 15 százalékra.
Hosszabb távon azt követelik, hogy ezeknek a dolgozóknak a bére legalább a garantált bérminimum 150 százaléka legyen.
„Nélkülük egy-egy óvoda, általános iskola, gimnázium, bármilyen intézmény egyszerűen működésképtelenné válna” – hangsúlyozta Gosztonyi.
Intézményesített egyeztetést várnak
A PSZ jelenleg nem rendelkezik újabb tárgyalási időponttal, a meghívókat azonban gyakran csak néhány nappal a találkozók előtt kapják meg.
A szakszervezet azt szeretné, hogy az oktatási kormányzat végre kialakítsa az érdekegyeztetés állandó, intézményes kereteit. Találkozni kívánnak a Klebelsberg Központ új elnökével is, és megőriznék a korábban működő monitoringbizottságot.
Gosztonyi szerint ez a fórum több alkalommal segített abban, hogy egy helyi problémáról kiderüljön: az egész rendszert érintő hibáról van szó, amely tényleges kormányzati intézkedést igényel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
