„A jazz már nem söpörhető le sehonnan” – Gayer Ferenc szerint egyre erősebb a magyar műfaj jelenléte
A Pirkadat július 29-i kulturális rovatában Osváth Sarolta Gayer Ferenccel, a Magyar Jazz Szövetség elnökével és a Budapest Ragtime Band vezetőjével beszélgetett a Művészetek Völgye jazzprogramjairól, Pleszkán Frigyes kiadatlan felvételeiről, a Varga Tivadar Trió új lemezéről és a magyar jazz előtt álló koncertszezonról. A beszélgetés elején Pleszkán Frigyes zongorajátékát hallhatták a nézők, akinek zenéje új kiadványon is tovább él.
Száz magyar jazzmuzsikus lép fel a Völgyben
A Művészetek Völgye idén harmincötödik alkalommal várja a közönséget Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden. A Magyar Jazz Szövetségnek immár negyedik éve van önálló udvara a fesztiválon.
Gayer Ferenc elmondta, hogy a tíz nap alatt mintegy száz magyar jazzmuzsikus lép fel, naponta négy-öt koncerttel és szakmai előadásokkal. A programban fiatalok, tapasztalt előadók és különböző generációk közös formációi egyaránt helyet kapnak.
A tradicionális jazztől a fúziós zenén és a funkyn át a trióformációkig számos irányzat megszólal. Olyan produkciók is szerepelnek, amelyek a jazzt népzenével, kortárs klasszikus vagy más kortárs műfajokkal kapcsolják össze.
„Virágozzék minden virág” – fogalmazott Gayer, aki szerint a legfontosabb, hogy a közönség élménnyel távozzon, és később más jazzkoncertekre is kíváncsi legyen.
A fesztivál olyan, mint egy svédasztal
A Művészetek Völgyében a látogatók folyamatosan járják a különböző helyszíneket, és egymástól távol álló műfajokból válogathatnak. Gayer szerint ez a szabadság a jazzudvar egyik legnagyobb lehetősége is.
Vannak, akik csak leülnek pihenni a napközbeni koncertek alatt, más előadókra pedig megtelik az udvar, és kifejezetten intenzív közönségreakció alakul ki. A fesztiválon a kisgyerekes családoktól az idősebb, évtizedek óta visszajáró vendégekig minden korosztály jelen van.
A jazz számára ez olyan közönséget is elérhetővé tesz, amely önálló jazzklubba vagy koncertterembe talán ritkábban látogatna el.
A Budapest Ragtime Band visszatér a kezdetekhez
A Budapest Ragtime Band különleges szerepet kap az idei fesztiválon. Az együttes már a Művészetek Völgye korai időszakában is fellépett, amikor egy löszfal mellett, lefektetett deszkákon alakították ki a színpadot.
Márta István, a fesztivál alapítója olyan emlékprogramot szervez, amelyben a kezdeteknél jelen lévő előadók idézik fel a Völgy történetét. Ennek részeként a Budapest Ragtime Band július 31-én délután öt órakor ad koncertet.
Gayer Ferenc augusztus 1-jén a Magyar Jazz Szövetség udvarában is színpadra lép a Varga Tivadar Trióval.
Pleszkán Frigyes kiadatlan felvételei lemezen
A beszélgetés elején hallott Pleszkán Frigyes-felvétel egy újonnan megjelent kiadványhoz kapcsolódik. A Figaro Going Jazz második része korábban kiadatlan anyagokat tartalmaz.
Gayer felidézte, hogy Pleszkán Frigyes halála előtt körülbelül egy hónappal közös élő lemezt készítettek. Annak első része korábban megjelent, a folytatást most sikerült kiadni.
„Nagyon nagy öröm, hogy ez létrejött” – mondta.
Gayer 1977 óta ismerte Pleszkánt, és egészen a zongorista haláláig szoros szakmai és baráti kapcsolatban maradtak. Amikor a muzsikus külföldi munkái után hazatért, rendszeresen szerveztek közös koncerteket.
A virtuozitás tovább él Varga Tivadar játékában
A másik bemutatott kiadvány a Varga Tivadar Trió Gypsy Colors című új lemeze, amelyen Gayer Ferenc bőgőzik.
Az album vendégei között szerepel Roby Lakatos, Csapó Krisztián, Csík János, Boros Lajos, Botos József és Gyárfás István. Gayer különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy a fiatal zongoristával együtt muzsikálhat.
Pleszkán Frigyes Varga Tivadar egyik példaképe volt, Gayer pedig úgy érzi, hogy a korábbi mester virtuozitása és muzikalitása már a fiatal zenész játékában is érzékelhető.
„Büszkeség, hogy mindkettőjükkel játszhatok, és játszhattam” – fogalmazott.
Több forrásból több program született
A Magyar Jazz Szövetséget 1990-ben Gonda János alapította. Gayer szerint a szervezet sokáig elsősorban adminisztratív módon képviselte a műfajt, az elmúlt években azonban jelentősen bővült a tevékenysége.
Több forrást sikerült bevonni, versenyeket és koncerteket szerveztek, valamint erősebb jelenlétet alakítottak ki a fesztiválokon. A jazz közönsége nem mérhető a pop- vagy a mulatós zene tömegbázisához, a szövetség célja mégis az, hogy minél többen találkozzanak a műfajjal.
Gayer szerint ezt szakmai, technikai és szervezési munkával egyaránt segíteni kell, miközben a jazz számukra személyes ügy: „Ez a mi szeretett műfajunk, és úgy is kezeljük.”
Sűrű nyár vár a magyar jazzmuzsikusokra
A Művészetek Völgye után Gayer Ferenc részt vesz a Debreceni Jazznapokon, majd fellép a Zempléni Fesztiválon a Budapest Ragtime Banddel. Koncerteznek Székesfehérváron, Szlovákiában, a Varga Tivadar Trióval pedig a Bőköz Fesztiválon is színpadra állnak.
A sok felkérés miatt Gayer ma már ritkábban tud megjelenni a televízióban, mint korábban, ezt azonban a magyar jazz iránti növekvő érdeklődés kedvező jelének tartja.
A jövőbeli támogatásokkal kapcsolatban bizakodó maradt: „A jazz már nem söpörhető le sehonnan.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
