„A függőségi viszonyt megszüntetjük” – Platthy Iván szerint újjáéleszthető az állam és az egyházak magyar modellje
A Pirkadat július 29-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett az új kormány egyházpolitikai elképzeléseiről, az állam és a felekezetek közötti párbeszéd újraindításáról, valamint az egykor nemzetközileg is elismert magyar modell helyreállításának lehetőségéről. Platthy szerint a kormányzat konszolidált, jogilag rendezett és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot szeretne kialakítani az egyházakkal.
Párbeszédet ígér az új kormányzat
Platthy Iván az egyházi kapcsolatokért felelős kormányzati vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján úgy látja, az új irányítás nem akarja előírni a felekezeteknek, hogyan működjenek.
„Egy valóban tisztességes, párbeszédre épülő, konszolidált állapotot szeretnének jogi, gyakorlati, mindenben megteremteni az egyházakkal” – foglalta össze tapasztalatait.
A cél az állam és az egyházak önállóságának megőrzése, egymás törvényeinek tisztelete, valamint az állampolgárokért végzett közös szolgálat. Platthy szerint az új vezetés az előző időszak folytatása helyett új alapokra kívánja helyezni a kapcsolatokat.
Felmérnék az elmúlt évtizedek történetét
Az egyik első feladat annak bemutatása lehet, hogyan változott az egyházak társadalmi szerepe a rendszerváltástól a legutóbbi politikai fordulatig.
A készülő áttekintésnek Platthy szerint a korábbi eredményeket és hibákat egyaránt fel kell tárnia. Erre azért van szükség, hogy az új parlamenti képviselők is pontosan értsék, milyen jogi és társadalmi környezetben kell döntéseket hozniuk.
A visszatekintést a „hogyan tovább” kérdése követné: mely ügyeket kell rendezni, milyen szabályokat szükséges módosítani, és hogyan teremthető tartós együttműködés az állam és a felekezetek között.
Az egyházak saját helyzetértékelése is fontos lesz
Platthy szerint az állami áttekintést össze kell hangolni a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia készülő társadalmi helyzetértékelésével.
A két dokumentum nem beszélhet teljesen eltérő valóságról. Ehhez már az előkészítés során kapcsolatot kell teremteni a kormányzat és az egyházi szereplők között.
A nyugalmazott államtitkár úgy látja, az egyházaknak is szembe kell nézniük saját elmúlt évtizedeikkel. A társadalmi jelenlét, a hívek számának alakulása és az intézményi működés kérdéseiről szerinte nyíltabban kell beszélniük.
„Fel kell, hogy ébredjen az egyház” – idézte fel a beszélgetésben elhangzott megállapítást.
Szakpolitikai egyeztetésre is szükség van
Az egyházak oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézményeket működtetnek, vagyis számos területen közfeladatokat látnak el. Emiatt az együttműködés nem korlátozódhat egyetlen államtitkárságra.
Platthy az ágazati koordináció korábbi rendszerét tartaná követendőnek. Ebben az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, a kultúra, a gazdaság és a jog szakemberei közösen kezelnék az egyházakat érintő ügyeket.
Így az érintett felekezetek nem kész döntésekről kapnának formális tájékoztatást, hanem már az előkészítés során megoszthatnák tapasztalataikat.
Egykor magyar modellként emlegették
Platthy felidézte, hogy a rendszerváltás utáni magyar egyházpolitikai gyakorlatot külföldön is példaértékűnek tartották.
Egy 1997-es nemzetközi tanácskozáson lengyel kollégája „magyar modellnek” nevezte azt a rendszert, amelyben az állam és az egyházak párbeszédben, egymás önállóságát tiszteletben tartva működtek együtt.
„Ezt a magyar modellt szeretnék újraéleszteni” – mondta Platthy.
Szerinte Magyarország az elmúlt két évtizedben elvesztette korábbi nemzetközi tekintélyét ezen a területen. A hiteles újrakezdéshez őszintén fel kell tárni, mi vezetett a korábbi modell leépüléséhez.
A partneri szándéknak mindkét oldalon meg kell jelennie
A kormányzati törekvés önmagában nem elegendő. Az egyházaknak is el kell fogadniuk az együttműködés ajánlatát, és részt kell venniük a közös szabályok kialakításában.
Platthy szerint a felekezetek egy része még nem érti pontosan, mit szeretne tőlük az új vezetés. Ezért világosan és nyilvánosan kell közölni, hogy a kormányzat nem kívánja elvenni az egyházak jogait vagy intézményeit.
„Senkit nem akarunk megsérteni, de közösen alakítsuk ki a jövőt” – idézte fel az új kormányzat üzenetét.
Megszüntetnék az anyagi és politikai függőséget
Platthy szerint a legfontosabb ígéret az egyházak valódi önállóságának megteremtése.
„A ti önállóságotokat meg fogjuk teremteni. A függőségi viszonyt megszüntetjük” – foglalta össze a kormányzati szándékot.
Ez azt jelentené, hogy az egyházak nem politikai lojalitás vagy informális kapcsolatok révén jutnának forrásokhoz és lehetőségekhez, hanem átlátható, jogilag rendezett keretek között működhetnének.
A kritikákat sem üzengetéssel, sem kiskapuk keresésével kellene rendezni, hanem intézményes párbeszédben.
A jogalkotásban is szerepet kaphatnának
A hosszabb távú elképzelések között Platthy egy új alkotmány és a kétkamarás parlament lehetőségét is említette.
Ebben a rendszerben az egyházak és más társadalmi szereplők a döntés-előkészítés során közvetlenebbül kapcsolódhatnának be a jogalkotásba. Ennek különösen azoknál a kérdéseknél volna jelentősége, amelyekben a felekezetek állami közfeladatokat vállalnak át.
A következő hónapok egyik első próbája a katolikus püspöki kar készülő dokumentuma lehet. Platthy szerint abból már láthatóvá válhat, hogy az egyházi oldal készen áll-e az elmúlt időszak őszinte értékelésére és egy új együttműködés kialakítására.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.














