„Nálunk munka hiány van, kapacitás bőven lenne” – Koji László szerint az építőipar már a megrendelésekre vár
A Pirkadat július 13-i adásában Osváth Sarolta Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével beszélgetett a magyar építőipar helyzetéről, a V4-országok teljesítményéről, a lakásépítésről, az állami beruházások átvilágításáról és az uniós források várható hatásáról. A beszélgetésben szóba került a lengyel építőipar lendülete, a magyarországi kapacitásfelesleg, az M1-es autópálya bővítése, a mohácsi Duna-híd, valamint az osztott tulajdonú bérlakásépítés lehetősége is.
Lengyelország húzza a V4-ek építőiparát
Koji László elmondta: az ÉVOSZ rendszeresen készít összehasonlító elemzéseket a környező országok, különösen a V4-ek építőipari teljesítményéről. A vizsgálatok alapján jelenleg Lengyelország az éllovas: ott éves összevetésben 4–5 százalékos növekedést mutat az ágazat, és különösen erős a lakásépítés.
A lengyel arányok jól jelzik a különbséget. Koji szerint mintegy 40 millió lakosra évente 200 ezer új lakás jut, míg Magyarországon tavaly nagyjából 13 ezer új lakás épült. A lakásépítés Lengyelországban valódi húzóágazattá vált, miközben az uniós források lehívása is jó ütemben zajlik.
A cseh, szlovák és lengyel építőipart egyaránt az állami és közösségi megrendelések, főként az infrastrukturális beruházások tartják mozgásban. Koji szerint ezekben az országokban már inkább kapacitáshiány jelentkezik, Magyarországon viszont fordított a helyzet.
Magyarországon lenne kapacitás, de kevés a munka
„Nálunk mint hogyha munka hiány lenne, mert kapacitásunk van bőven” – fogalmazott Koji László. Szerinte a magyar építőipar akár 10–15 százalékkal többet is tudna teljesíteni, ha lenne elég megrendelés.
A lakásépítés és lakásfelújítás még bővülő területnek számít, de az ágazat többi részében a vállalkozások megrendelőre várnak. A választási évek általában eleve nehezebb ciklusok az építőipar számára, mert a nagyobb beruházások sorsa ilyenkor bizonytalanabbá válik.
Koji felidézte: 2022-ben a költségvetés akkori helyzete miatt a kormány 5000 milliárd forintnyi építési beruházást halasztott későbbre úgy, hogy a 2023-as és 2024-es költségvetési évet ezek már nem érinthették. Ennek következményeként az előkészítések is lelassultak.
Az új kormány örökölt előkészítésekből dolgozhat
Koji László szerint minden új kormány abból tud azonnal építkezni, amit az előző kormány előkészített. A mostani kabinet ezért nincs könnyű helyzetben: bár Brüsszelből lehívhatóvá válhatnak a Magyarországnak járó források, amelyekkel együtt körülbelül 2000 milliárd forintnyi építési munka jelenhet meg, ezek jelentős része még nincs kiviteli terv szintjén előkészítve.
Az építőiparért és beruházásokért felelős miniszterként Vitézi Dávidhoz került a terület, beleértve a lakásügyet és a lakásépítést is. Koji szerint a szakma látja a minisztérium fontossági sorrendjét: első helyen az uniós források lehívása és a folyamatban lévő nagy állami beruházások átvilágítása áll.
Fontosnak nevezte, hogy az átvilágítás nem a munkák leállításával zajlik, hanem azok folytatása mellett. Ez szerinte kulcskérdés, mert az építőipari lánc végén rengeteg kisvállalkozás vár a teljesítésigazolásra és a kifizetésre.
M1-es bővítés, mohácsi Duna-híd, hosszú távú döntések
A nagy állami beruházások közül Koji László az M1-es autópálya kétszer három sávra bővítését említette, amely koncessziós szerződés keretében zajlik. Példaként hozta a mohácsi Duna-hidat is, amelynek sorsa a közbeszédben vitatott, de szakmai oldalról szerinte másképp kell nézni a kérdést.
Úgy fogalmazott: ha egyszer döntés született arról, hogy ott híd épüljön, és az már félig készen van, akkor szakmai szempontból célszerű befejezni. Egy hidat legalább 200 évre építenek, ezért nem csak a pillanatnyi forgalmi helyzetet kell figyelembe venni, hanem azt is, mi lesz 30 vagy akár több évtized múlva.
Hozzátette: az építőipar nem maga dönt ezekről a beruházásokról. A megrendelő meghatározza, mit kér, a szakma pedig azt építi meg.
Autópálya-felújítás és közlekedési fegyelem
Osváth Sarolta az autópálya-építések és -felújítások közben kialakuló veszélyes helyzeteket is szóba hozta. Koji László szerint ezeknek egy része már nem az építőipar, hanem a magyarországi közlekedési kultúra kérdése.
Úgy látja, a közlekedők gyakran nem hajlandók tudomásul venni, hogy az úttesten felújítás zajlik, ezért más sebességgel és más szabályok szerint kell haladni. Az M1-es esetében újdonság, hogy közel 50 kilométeres szakaszt vesz egyszerre munkába a kivitelező. Ez kivitelezési szempontból előnyös, mert gyorsabbá és olcsóbbá teheti a munkát, a közlekedőknek viszont nehéz és sokszor elviselhetetlen helyzetet teremt.
Koji szerint ha mindenki betartaná a közlekedési fegyelmet, könnyebb lenne átvészelni ezeket az időszakokat.
Nem szociális bérlakás, hanem megfizethető konstrukció
A lengyel példa kapcsán a lakásépítés került a beszélgetés középpontjába. Koji László szerint Lengyelországban nem csak egyféle lakásépítés zajlik: családi házak, társasházak, városi fejlesztések, bérlakások és kollégiumok is épülnek.
Magyarország számára Brüsszel most olyan forrásokat biztosíthat, amelyek bérlakás- és kollégiumépítésre is használhatók. Koji hangsúlyozta: nem klasszikus szociális bérlakásokról lenne szó, hanem alacsonyabb keresetűek számára elérhető, megfizethető bérlakáskonstrukciókról.
Az ÉVOSZ régóta javasolja az osztott tulajdonú lakásépítést. Ebben a modellben a tulajdon megoszlik a fejlesztő, a bank, az állam, egy nagy munkaadó, egy önkormányzat és a beköltöző között. A beköltöző például csak 10 százalékos tulajdonrészt fizet ki induláskor, bérlőként költözik be, majd 10 év alatt fokozatosan kivásárolhatja a lakást. Ahogy nő a tulajdoni hányada, úgy csökken a bérleti díja.
Kollégiumokat oda kell építeni, ahol diákváros van
Koji László szerint a kollégiumépítés különösen fontos lenne ott, ahol jelentős egyetemi központok működnek. Ebben az egyetemeknek és az önkormányzatoknak együtt kellene működniük, mert a drága albérletek ma a családokra komoly terhet raknak.
A szakember elmondta: Brüsszel erre vissza nem térítendő támogatásokat is biztosítana a magyar állam számára. Vannak előkészített kollégiumi beruházások, Budapesten is volt korábban vita egy nagy diákvárosról Csepel felé közeledve. Koji szerint Vitézi Dávid most ezeket a terveket is előveszi, és reményei szerint az év második felében már szerződéskötések és kivitelezések is elindulhatnak.
A kisvállalkozások sorsa a nagy beruházásoktól függ
A magyar építőiparban mintegy 140 ezer vállalkozás működik, közülük 136 ezer mikro- vagy kisvállalkozás, vagyis 10 főnél kevesebbet foglalkoztat. Koji László szerint ezek jelentős része szakcég, amelyek a nagy állami beruházások mögött dolgoznak alvállalkozóként.
Ezért nem mindegy, hogyan zajlik az állami beruházások átvilágítása. Ha egy nagy projekt leáll, az nemcsak a fővállalkozót érinti, hanem több száz vagy több ezer kisebb céget is, amelyek a munkát ténylegesen elvégzik. Koji szerint a legfontosabb, hogy meglegyenek a teljesítésigazolások, és a mikro- és kisvállalkozások időben ki legyenek fizetve.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
