„Az idő a fiataloknak dolgozik” – Binder István szerint már havi tízezer forinttal is komoly nyugdíj-kiegészítés építhető
A Pirkadat július 8-i adásában M. Kende Péter Binder Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi szóvivőjével beszélgetett a nyugdíjpénztári megtakarításokról, az előtakarékosság jelentőségéről és az MNB új nyugdíjpénztári kalkulátoráról. A beszélgetés középpontjában az állt, miért érdemes már fiatal korban elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, hogyan dolgoznak az idő, a hozamok és az adójóváírások a pénztártagok javára, és miért fontos a pénzügyi bizalom erősítése.
Nem kell matematikusnak lenni a jövő tervezéséhez
M. Kende Péter az iskolai takarékbélyeg emlékéből indította a beszélgetést, majd arra terelte a szót, hogy a mai munkavállalóknak már nemcsak az állami nyugdíjban érdemes gondolkodniuk. Binder István szerint az előrelátás legjobb eszköze az, ha az emberek egyszerű számokon keresztül látják, milyen jövőt építhetnek maguknak.
A Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető új nyugdíjpénztári kalkulátor éppen ezt segíti. A szóvivő szerint a fiatalok gyakran úgy érzik, hogy a nyugdíj még nagyon távoli ügy, előbb jön a lakás, az autó, a család vagy más életcél. Csakhogy minél korábban indul az előtakarékosság, annál kisebb havi befizetés is elég lehet jelentős nyugdíjkiegészítéshez.
Két irányból számol a kalkulátor
Binder István elmondta, hogy az MNB kalkulátora két alapvető kérdésre tud választ adni. Az egyik esetben a felhasználó azt adja meg, mennyit tud havonta félretenni, a kalkulátor pedig megmutatja, mekkora összeg gyűlhet össze a nyugdíjkorhatár eléréséig.
A másik irány fordított: a felhasználó megadja, milyen nyugdíjcélú megtakarítást szeretne elérni. Például azt, hogy húsz éven át havi 100 ezer forint magánnyugdíj-kiegészítést szeretne az állami nyugdíj mellé. A kalkulátor ebben az esetben azt számolja ki, hogy ehhez életkor, meglévő megtakarítások és pénztári választás alapján mennyit kellene havonta befizetni.
A kalkulátor az önkéntes nyugdíjpénztárak különböző portfólióit is figyelembe veszi, vagyis nem elvi becslést ad, hanem a piacon elérhető pénztári adatokra épít.
A negyvenes években már drágább az ébredés
M. Kende Péter felvetette, hogy sokan csak a negyvenes éveik elején vagy közepén kapnak észbe: addigra akár húsz év előtakarékossági időt is elveszíthettek. Binder István egy konkrét példával mutatta meg, mekkora különbséget jelent az indulás időpontja.
Ha valaki 25 évesen kezdi el a nyugdíjpénztári megtakarítást, és az a célja, hogy később húsz éven át havi 100 ezer forint nyugdíj-kiegészítést kapjon, akkor ehhez körülbelül havi 10 500 forint befizetés is elég lehet. Ha ugyanezt valaki csak 40 évesen kezdi el, akkor már havi 28 100 forint körüli összegre van szüksége.
Binder István szerint ez jól mutatja, hogy az idő nem lineárisan számít. Minél később indul valaki, annál nagyobb saját tőkét kell befizetnie, mert kevesebb ideje marad a hozamoknak és az adójóváírásoknak dolgozni.
A hozam és az adójóváírás is dolgozik
A nyugdíjpénztári megtakarítások egyik nagy előnye Binder szerint az, hogy a végső összeg nem csak a befizetett pénzből áll. A hozamok és az adójóváírások is érdemben növelik a megtakarítást.
A példában szereplő nagyjából 24 millió forintos célösszegnél egy 25 évesen induló megtakarító esetében a végső vagyon kétharmadát a hozamok és az adójóváírások teremthetik meg. A tőke, vagyis a saját befizetés csak kisebb részt képvisel. Ezzel szemben egy 40–45 éves korban induló pénztártagnál már a végösszeg több mint felét saját tőkeként kell befizetni.
„Az idő, ahogy haladnak velünk az évek, ellenünk dolgozik” – fogalmazott Binder István.
Több mint egymillió tag, óvatos fordulat
Binder István szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak már bizonyítottak. Az 1993-ban indult rendszer hosszú, 20–25 éves időtávon is képes volt az infláció feletti hozamot termelni a tagoknak. Ma már nemcsak felhalmozási szakaszról beszélhetünk: sok pénztártag elérte azt az életkort, amikor egy összegben vagy járadékként hozzáférhet megtakarításához.
A nyugdíjpénztári tagok száma meghaladja az 1,1 milliót. Binder szerint hosszú ideig stagnálás vagy enyhe csökkenés volt látható, az utóbbi időben azonban óvatos növekedés indult el. Különösen biztatónak nevezte, hogy az újonnan belépők egyre tudatosabban és aktívabban fizetnek be, nem csak munkáltatói támogatásra várnak.
Alacsony költség, profi vagyonkezelés
A szóvivő szerint a pénztárak egyik fontos előnye az alacsony költségszint. A vagyonkezelési, működési és egyéb költségek összességében 1 százalék alatt maradnak, ami kedvező összehasonlítási alap más nyugdíjcélú vagy befektetési konstrukciókhoz képest.
Binder István azt is hangsúlyozta, hogy a pénztártagoknak nem kell érteniük a részvényekhez, kötvényekhez vagy tőzsdei folyamatokhoz. A pénztárak ellenőrzött vagyonkezelőkre és letétkezelőkre bízzák a befektetéseket, a tag pedig egy viszonylag egyszerű, kiszámítható rendszerben gyűjtheti a pénzét.
Szerinte a pénztárak „nagyon unalmasan, megbízhatóan és kiszámíthatóan” fialtatják az emberek megtakarításait, ami ebben az esetben kifejezetten előny.
Háromszázalékos inflációs horgony
M. Kende Péter arról is kérdezte vendégét, hogy az MNB kommunikációja és a gazdaságba vetett bizalom erősödése hogyan hathat a nyugdíjpénztári megtakarításokra. Binder István szerint a kalkulátor hosszú távon 3 százalékos tartós inflációs rátával számol, ami összhangban van a jegybanki inflációs céllal.
A szóvivő szerint ez fontos horgony, mert a hosszú távú tervezéshez kiszámíthatóság kell. A Nemzeti Bank oldaláról azt tudják szavatolni, hogy a pénztári rendszer biztonságos, nyugodt, ellenőrzött és kiszámíthatóan működik.
Saját vagyon, örökölhető megtakarítás
Binder István külön hangsúlyozta, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás a tag saját privát pénze. Kedvezményezett is megnevezhető, a megtakarítás örökölhető, vagyis a saját vagyon része, amelynek fő célja a nyugdíjas évek támogatása.
A nyugdíjkorhatár elérése után több lehetőség is van: a tag egy összegben felveheti a pénzt, járadékot kérhet, tovább fialtathatja, vagy akár további befizetéseket is teljesíthet. A döntés az övé.
A beszélgetés végén M. Kende Péter arra biztatta a nézőket, hogy keressék meg az MNB honlapján a nyugdíjpénztári kalkulátort, számoljanak, tervezzenek, és lehetőség szerint fontolják meg a belépést valamelyik pénztárba.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
